Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A megtámadási jog jogi természetéhez

258 KERESKEDELMI JOG 11. sz. A cégbíróság ma már nem a regisztráló hivatal, amely csak a formákat vizsgálja. A cégbíróság vizsgálata ma már mélyebb és épen ezért ahol gazdasági kérdések, mint például a cégbejegyzésnél a szükséges töke, az apport kérdése, vagy már létező társaságnál alaptőke felemelés elbírálása kerül szóba, szükséges, hogy a cégbíróságnak közgazdasági kérdések tekintetében megfelelő szakértő álljon rendelkezésre. A villalatok számadásainak nyilvánossága tekintetében el vagyunk maradva a külfölddel szemben. A vállalatok vezetősége, miután a zárszámadások és az igazgatóság jelentése oly szűkszavúak, egész évben nem fordul a részvényeseihez. A legutolsó német jogászgyűlés Berichtje (35. oldal) is azon a nézeten van, hogy a vállalatok nagyobb publicitása lehetséges és igen hasznos lenne. De megállapítja azt is, hogy itt nemannyira a törvényhozásra, mint magára a társadalomra, a szaklapokra, a tőzsdére vár a feladat. Az egészséges üzleti morál kifejlődésére igen nagy hatással lenne, ha a vállalatok közlési kötelessége mentől gvakrabban és részletesebben érvényesülne. Kötelezővé kellene tenni azt, hogy a vállalat prospektust adjon, ha valamely részvény a tőzsdére bevezettetik, vagy általában ha alaptőkéjét felemeli. Ennek a prospektusnak tartalmaznia kellene a váltókötelezettségek összegének, a vagyonrészek elzálogosított voltának, a vállalt kezességeknek, részvénybefizetési kötelezettségeknek, a concernben lévő más vállalatok, fiókok, leányvállalatok követeléseinek, végül az egyes mérlegtételek, aktívumok és passzívumok szerint való elkülönített közlését. Szóval mindazt, ami szükséges a társasig valóságos pénzügyi helyzetének megismerésére. Mindebből következik, hogy a részvénypiac szempontjából sem kell mindent a részvényjog törvényhozási reformjától várni. A vállalatok, érdekképviseleteik, a tőzsde a maga autonómiáján belül is sokat tehet. A sürgős teendőket maga is elláthatja. Mindebből nem az következik mintha a részvénytársasági jogban mindez elegendő lenne és pótolhatná a részvényjog reformját. A részvényjog törvényhozási reformját illetőleg, ami részvény jogunk igen gondosan előkészítendő, mert nagy érdekeket érint és pótolhatatlan károkat okozhat. Ne legyen szigorúbb, mint a környező államok hasonló törvényalkotásai, mert ma egvik főcél az, hogy a külföldi tőke megfelelő biztonságot lásson akkor, amidőn a részvényeinkbe pénzét elhelyezi. A közgyűlés posthumusakaratot képvisel, ezt megélénkíteni nem igen fog sikerülni, de a részvényeseknek mégis befolyást kell biztosítani a vállalatnál és a részvénytulajdon biztonságát meg kell védeni. A megtámadási jog jogi természetéhez Irta: Dr. Fenyves Béla ügyvéd. I. Három felperes keresettel támadta meg alperes részvénytársaság 1916-ban hozott közgyűlési határozatait; közülük egy — az I. rendű felperes — a határozatok hozatalakor már részvényese volt a részvénytársaságnak, a másik kettő — II. és III. rendű — csak később lett azzá. Az elsőbíróság 1. rendű felperes keresetének részben helyt adott, II. és III. rendű felpereseket azonban keresetükkel teljes egészében elutasította. ,,A K. T. 174. §.-ának abból a rendelkezéséből — mondja indokolásában —, hogy minden egyes részvényest kereseti jog illet a törvénybe vagy alapszabályokba ütköző közgyűlési határozat ellen, okszerüleg az következik, hogy a K. T. 174 §-ában szabályozott pert csak oly részvényes indíthat, aki a megtámadás tárgyát képező határozat hozatalakor már a r. t. részvényese volt: a később részvényt szerzett részvényes a tulajdonszerzés előtti időben hozott közgyűlési határozatot meg nem támadhatja." (Pécsi kir. törvényszék P. V. 3436/1928.) A másodbíróság a „maga részéről is helyesnek fogadja el az elsőbíróság megállapítását, hogy a II. és III. r. felpereseket az 1916 április 7-én tartott közgyűlés határozatának megtámadására a kereseti jog nem illeti meg, mert a K. T. 174. §-a szerint ez a jog csak a részvényest illeti meg, a részvényesi minőségnek tehát már akkor kell fennforogni, amikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott". (Pécsi kir. ítélőtábla P. IV. 1196/1928.) II. és III. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmének a Kúria P. IV. 7590/1928. számú ítéletével1 helytadott, kereshetőségi jogukat megállapította; ,, . . . nem csupán az I. r. felperesnek, hanem csak a fennebbi határozat meghozatala után részvényessé vált II. és III. r. felperesek keresete is, tehát e részben felülvizsgálati kérelmük is jogszerű, mert az ő részvényesi jogaikat is sérti a törvény kötelező rendelkezésével ellenkező ama alapszabályi intézkedés" — mondja ítéletének indokolásában. A Kúriának ez a határozata ellenkezik az eddigi állandó bírói gyakorlattal. A K. T. 174. §-ának alkalmazásában a Kúria eddig következetesen azt az álláspontot foglalta el, hogy megtámadásra jogosult részvényes alatt csak az érthető, akinek részvényesi minősége nemcsak a per egész folyama alatt, hanem már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor is fennforgott, így a 136/1909. sz. határozat (Grecsák Új Döntvénytár III. k. 1110. sz.) szerint ,,a később részvényt szerzett részvényes a tulaj1 Lásd jelen számunk joggyakorlat-rovatát,