Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A részvényjogi reform

11. sz. KERESKEDELMI JOG 257 klasszikus ismerőjével, hogy a jogszabá­lyok olyanok, mint a partok mentén talál­ható kavicsok: annál inkább vannak lecsi­szolva, annál simábbak, kerekdedebbek, men­től hosszabb utat tettek meg és mentől mesz­szebb esnek eredetüktől. A részvényjog fejlő­désének kutatásánál nem a magyar lélek jog­alkotó géniuszának nyomain haladunk. A részvényösszegre szorított felelősségű társa­ság a nyugati államok törvénykönyveiből ke­rült a német törvénybe és innen vettük mi át. így tehát a reformjánál is egyedül a gazda­sági célszerűség az, amely a részvényjog fej­lesztésénél irányt mutathat, mint ez a nyu­gati nagy ipari államok törvényeiből is ki­tűnik. Amidőn a középeurópai gazdasági köze­ledés gondolata vetődik fel, úgy ebben sze­rep jut a részvénytársaságok jogi kiépítésé­nek is. A nagyvállalkozás azért választja a részvénytársaságot jogi formájául, mert ez a vállalkozásnak legkönnyebben biztosítja a tőkekumulatiót és a vezetőségnek a leg­nagyobb szabadságot és érvényesülési lehető séget biztosítja és a többségi elv uralmánál fogva, a legtöbb biztonságot. De a részvényes jogát tiszteletben kell tartani. Ha a nyugati államok részvényjogi sza­bályozását tekintjük, akkor is azt látjuk, hogy az állam részéről a túlzott beavatkozás a magángazdaság szerződési szabályozásába mindenütt igen érzékeny visszahatást kel­tett. A vállalatok az ellenőrzést nem érzik oly gátlónak, ha autonóm szervektől jön. Több megértést és kevesebb merevséget ta­pasztalnak, mint az állami ellenőrző ható­ságok, bírói, vagy közigazgatási szervek ré­széről. A részvénytársasági formában működő nagy vállalkozás is valójában az állam egyik szociális intézménye. Keynes szerint' az em­beri szabadság szempontjából is fontos, hogy meghagyassanak és az állam keretében elis­mertessenek az egyén és az állami szervek között a félig autonóm jogi személyek, — mint aminők a gazdasági célú nagyválla­latok, a részvénytársaságok, amelyek ha bi­zonyos fejlődést elértek, közérdek irányában működnek és bár bizonyos határok között autonómiát élveznek, mégis alá vannak ren­delve a demokráciát képviselő parlament­nek. A részvénytársaságok bizonyos fejlődés mellett Keynes szerint inkább hasonlítanak közintézményekre, mint magánosok érdekét szolgáló vállalatra. Az utolsó évtizedek egyik érdekes jelensége a nagy vállalkozás­nak ez a tendenciája, hogy maga-magát szo­cializálja. Ilyen nagyvállalatok Keynes sze­"ínt a Jegybank, vasútvállalatok stb. Az ilyn :í Keynes: Das Endc dcs laisser fairé 1926, nagyvállalat, mely részvénytársaság formá­jában működik, mindennel inkább törődik, mint részvényeseivel. Részvényesei kötvény­birtokosok nívójára sülyedtek. A részvénye­seknek nincs beleszólásuk a vezetés miként­jébe, ami alapszabálvszerűen is kifejezésre jut. Az osztalék stabilitása inkább tőkebefek­tetési, mint spekulatív jelleget kölcsönöz a részvénytulajdonnak. A vállalatok másik típusa az, amely csak úgy tudják tőkéjüket gyümölcsöztetni, ha spekulatív üzleteket köt. Célja a nagyobb nyereség biztosítása. Ez az utóbbi típusú vállalatok igyekeznek alaptőkéjüket emelni és ez oknál fogva és emelkedő osztalékuk miatt is részvényeik a spekuláció eszközei. Ez az utóbbi tíousa a vállalatoknak van több­ségben. Az ilyen vállalat éltető eleme az, hogy megfelelő tőkéhez jusson s hogy rész­vényei a kereslet tárgyai legyenek. A tőkebeszerzés lehetősége ma a legfőbb segítség, amit az állam vállalatainak nyúj­tani tud. Ezt a szolgálatot kívánja tőle a részvényjog reformjánál. De a tőkebeszer­zésnek egyéb feltételei is vannak. íf*v első­sorban oly törvénvek, amelyek a vállalatok tőkeképződésének kedveznek. Elsősorban a társulatíadó törvényeink. A társulati adók és illetékek rendszere okozza, részben a nagy titkolózást a zárszámadásoknál. Ezzel indo­kolják a csökkent osztalékot. Rá kell mutatnunk arra is, hogy mai létező törvényeink rendelkezéseinek oontos keresztülvitelénél is igen sok baj eliminá­lódnék, amit gyakran a részvényjog hiányos­ságának számláiára írnak. A mai törvényes szabályok mellett is például mód van arra, ho^y mihelyt a számadásokból, vagy mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgató­ság azonnal rendkívüli közgyűlést tartozik összehívni és döntenie kell a társaság további fennállása, vagy liquidatiója felett. (189. §.) Vájjon hány esetben történik ez? Hány eset­ben vonták ennek elmulasztása miatt az igaz­gatóságot felelősségre? Vájjon nem akkor fordul az igazgatóság a nyilvánossághoz, ami­dőn már minden veszve van? Rá kell mutat­nuk, hogy vállalataink a törvénynek a zár­számadásokra vonatkozó rendelkezéseit ki­játszhatják, mert zárszámadás címén a köz­gyűlésen olyan számadatok közöltetnek, ame­lyekből nemcsak a laikus, hanem még a mér­legszakértő sem tud kiokoskdni. Az igazgató­az üzletév mozgalmairól és a valóságos üzlet­menetelről. Betegségek csiráit, melyek a szájon és garatüregen át hatolnak a szervezetbe, a Panflavin-pasz­tillák ártalmatlanná teszik. — A Panflavin-pasztilla ennél­fogva hatásos védekezőszer meghűlés és fertőzés ellen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom