Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A csendes társaság főbb problémái

11. sz. KERESKEDELMI JOG 255 A tagok belső viszonyait illetően legfontosabb a kir. Kúriának C. 599 1904. sz. határozata volt, mely arra a kétségkívül helyes álláspontra helyezkedett, hogy a csendes társ a számadásokra vonatkozó jogosultsága tekintetéb en a betéti társaság kültagjaival és a közKereseti társasán nem üzletvezető beltagjai' val esik egy tekintet alá. A társas viszony megszűnésének problémáit viszont a bírói gyakorlatnak nem sikerült megoldania. Amint a Min. Ind.10 megállapítja, judicaturánk csupán egyes negatívumok tekintetében vont le következtetéseket. íVv a C. 732 1912. szerint a csendestárs magánhitelezőit nem illeti meg a felmondás joga, s nem követelheti a csendes társaság felszámolásának elrendelését a csendes társ sem. A legnagyobb bizonytalanság uralkodott azonban eddig a csendes társ, illetőleg a komplimentár fizetésképtelenségének eseteiben, különös tekintettel arra, hogy jogszabály hijján, a Cs. T. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására nem volt jogcím. Ennek a jogbizonytalanságnak egyszersmindenkorra véget vet a javaslat. A törvényjavaslat nagyban-egészében elfogadta a magyar judicatúrából a csendes társaságra nézve leszűrődött jogelveket, s előnvéül kell elismernünk azt is, hogy úgy a főbb alapkérdésekben, mint a részletkérdésekben is lehető hűen simul a német és az osztrák törvényekhez, amelyek egyrészt jó\ kipróbáltattak és beváltak, másrészt az országaink között fennálló sűrű kereskedelmi érintkezésnél fogva helyeselhetők. A törvényjavaslat beleilleszkedik az élő magyar jogba, s amint a magyar K. T. már a betéti társaság számára sem ír elő különös és nehézkes alakszerűségeket, hasonlóképen a csendes társaságokról szóló tervezet is kijelenti, hogy a társasági szerződés érvénvességéhez sem írásbeli alakra, sem más alakszerűségre szükség nincs.17 Minthogy a csendes társaságnál olyan közhiteli szempontok, mint amelvek a részvénytársaságnál, a szövetkezetnél és a korlátolt felelősségű társaságnál szem előtt tartandók. nem játszanak szerepet, a törvényhozó a lehető legtágabb értelemben respektálhatja a felek szerződési szabadságához való jogot. A csendes társaság cogens szabályai minimálisak s így az alapító szerződés lesz hivatva, hogy részleteiben szabályozza a csendes társ betétjét, s ha az nem készpénzbetét, hanem apport az értékelésnél követendő elveket; azon időt, melyre a csendes társaság alapíttatik; a felmondás lehetőségét és módjait; a nyereségben és a veszteségben való részesedés mérvét; a mérleg felállításánál figyelembe veendő szabályokat; a kontroll módját; a csendestársi jogok netání átruházásának feltételeit; a csendes társaság jogviszonyát egymás irányában a társaság fennállása alatt; az esetleges versenytilalomra vonatkozó kikötéseket, stb. ... A javaslat ugyan igyekszik egyes diszpozitív rendelkezésekkel az alapító szerződés segítségére jönni, de igen helyesen nem esik abba a hibába, hogy fölös exemplifikációkkal elhomályosítsa a lényeget. Közhiteli szempontokra tehát a csendes társaság struktúrájának megalapozásánál nem-igen kellett figyelemmel lenni, a törvényjavaslat mégis szükségesnek látta a hitelezőknek megfelelő védelmét annál is inkább, mert — amint láttuk, — ily irányban eddig egységes gyakorlat sem tudott kifejlődni. A hitel védelmét célozza egyrészt az a (K. T. 19. §. 3. bekezdésével kongruens) szabály (Javaslat 117. §.) hogy: ha a csendes társ vagyoni betéte veszteség folytán csökkan, a későbbi nvereségjutalékot elsősorban ennek pótlására kell fordítani, másrészt a tervezet 122. §-a, mely szerint, ha a csődnyitást megelőző egy éven belül a vállalat tulajdonosa és a csendes társ között létrejött megállapodás folytán a vállalat tulajdonosa a csendes társ vagyoni betét egészben vagy részben visszaszolgáltatta vagy a csendes társ veszteségben részesedését egészben vagy részben elengedte, a csődtömeggondnok ezt a visszaszolgáltatást vagy elengedést megtámadhatja. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a visszaszolgáltatás vagy elengedés a társas viszony megszűnte előtt, vagy után történt." A tervezet ezen szigorú rendelkezéseit helyeseljük s kívánatosnak tartjuk, hogy a hitel minél hatályosabb védelmet nyerjen. Hogy azonban a 120. §. 2. bekezdése — amely szerint a csendes társ végkiegyenlítési illetményének kiszolgáltatására irányuló követelését nem érvényesítheti oly harmadik személy hátrányára, akinek a vállalat tulajdonosa ellen a vállalatot érintő ügyletből kifolyólag követelése van, — helyes-e, azt kétségbe vonom. Az Indokolás1* azzal védi e rendelkezést, hogy a hitelezők érdekét tartva szem előtt, meg akarja akadályozni azt, hogy a csendes társ végkielégítési illetményének felvételével elvonhassa az olyan hitelező elől a kielégítési alapot, akinek követelése még a társas viszony fennállása alatt keletkezett. Feleslegesnek és zavart okozónak tartjuk ezt a rendelkezést, mert a hitelező erdekeit kellőkép megvédi a fennebb idézett 122. §., viszont a csendes társ, ha nem rosszhiszemű, a végkiegyenlítésre íré nyúló követelésével indokolatlanul degradáltatnék másodrangú hitelezővé! ],i 46. 1. 17 115. §. 3. bek. ln Min. Ind. 81. 1.