Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 3. szám - Az igazgatósági tagok honossága

3. sz. KERESKEDELMI JOG 105 BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 34. A financírozási szerződés lényegileg nem egyéb, mint kölcsön adására vonatkozó előszerződés. Az ilyen szerződés, amennyiben a kölcsönügylet lényeges elemeit felöleli, — általában érvényes és attól az a fél, aki magát a kölcsön nyújtására kötelezte, pusztán azzal az okadatolással, hogy a íinancirozási szerződés kötelmet nem szül, — el nem állhat. (P. IV. 1671/1928. sz. a. 1928 december 4-én.) 35. Az emberi hulla, — bár az emberiség érdekében tanulmány (boncolás, műtőgyakorlat, museális praeparálás, csontváz kikészítés, úgynevezett macerálás) céljaira felhasználás végett bizonyos esetekben azzal a m. kír. orvosi egyetem bonctani intézete rendelkezhet, — általános forgalom, adás-vétel tárgyául nem szolgálhat. (P. II. 5607/1928. sz. a. 1929 január 22-én.) Az emberi hullának bárki által vagyoni érdekből, praeparálására, csontváz kikészítésére való megszerzése, az emberi hullának kikészített állapotban vagyoni haszon végett, üzérkedés céljából szabad forgalomba hozatala tehát, mint a közerkölcsökbe is ütköző, — törvényes rendelkezés, vagy egyéb szabályzat hiányában kizártnak tekintendő. Mindezek folvtán nem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, midőn arra az álláspontra helyezkedett, hogy az irányadó tényállás szerint a m. kir. orvosi egyetem II. sz. bonctani intézetében hullakezelő és praeparáló altisztként alkalmazásban állott felperes sem a II. sz. bonctani intézetben tanulmányi célra felhasznált hullákból az általa kötelességszerűen kikészített, de az intézet által museális gyarapításra, avagv az orvostanhallgatók által tanulás céljából esetleg igénybe nem vett csontvázakra és csontokra, sem pediö a más bonctani intézeteknél alkalmazott altiszt társaitól pénzért megvásárolt hullákból tovább eladás céljára, tehát üzérkedés végett, a II. sz. bonctani intézetben, az intézet eszközeinek, anyagszereínek felhasználásával, az intézet vezetőjének tudta és beleegvezése nélkül kikészített csontvázakra és csontokra tulajdonjogot semmi esetre, tehát a bonctani intézet vezetőjének beleegyezése mellett sem szerezhetett. Felperes felülvizsgálati kérelmében foglalt érvelés szerint, a vagyon és hozzátartozók nélkül elhalt ember holttestének, mint az orvosi egvetem bonctani intézete részére, íiletőleg tanulmányi célra szolgáló úgynevezett gratis hulláknak a ,,res nullius" fogalma alá vonása és e címen ezekre vonatkozó tulajdonjognak feloeres, avagy bárki által megszerzése minden erkölcsi és jogi alapot nélkülöz. Szolgálati viszony. 36. A munkás, aki szerződésileg megállapított munkabért a munka abbanhagyásával való fenyegetés mellett felemelni kívánja, nyílván szerződésszegőnek tekintendő. (P. II. 5787/ 1927. sz. a. 1928 december 18-án.) Ha azután a munkaadó az előállott kényszerhelyzet következtében bizonyos meghatározott időre a munkabért fel is emeli, az a munkás szerződésszegési tényén nem változtat, és nem vonja maga után azt a jogi következtetést, mintha ezáltal a szerződésnek a munkabérre vonatkozó kikötése az egész szerződési időtartamra kiterjedően megváltozott volna, a meghatározott időre történt béremelés csak arra az időre ad magasabb bérköveteléshez a munkásnak jogot, amely időre vállaltatott szerződésszegés ténye, azonban hatálvát változatlanul megtartja. Ebből következik, hogy a határozott időtartam leteltével a munkaadó a munkással szemben a szerződésszegés következményeit alkalmazhatja, öt a szolgálatból elbocsáthatja, és még az esetben sem köteles megtartani, ha a munkás azontúl az eredeti munkabér alapján kíván is dolgozni. Részvénytársaság. 37. A Keresk. Törv. 161. §-a a saját részvényeknek megszerzését vagy zálogbavételét lényegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelése egyéb kielégítési alap hiányában a saját részvények elfogadása nélkül fedezetlenül maradna, és amidőn a saját részvények csak a társaság ezen fenyegető és máskép elháríthatlan kárának elkerülése végett fogadtatnak el. (P. II. 4297/1928. sz. a. 1929. jan. 17-én.) Valorizáció. 38. Ausztriával szemben az egyenlő elbánás elve lévén érvényben osztrák hitelező követelésének átértékelésénél, az osztrák legfelsőbb bíróság 1923 március 3-í teljes ülésí határozata értelmében az eset körülményei szerint követelhető kártérítés a késedelmes adóstól s így az 1928: XII. t.-c. 12. §-a alkalmazandó. (P. VII. 774/1928. sz. a. 1929 január 18-án.) A felperes bécsi tehát külföldi cég; az 1928. évi XII. t.-c. 32. §-a értelmében a magyar adósnak külföldi hitelezővel szemben fennálló pénztartozásának átértékelésére ennek a törvénynek a rendelkezései irányadók. Vételár visszafizetésére irányuló követelés átértékelése az idézett törvény értelmében nincs eltiltva s az idézett szakasz külföldi hitelezővel szemben csak azt a korlátot állítja fel, hogy a törvény értelmében való átértékelés mértéke nem lehet nagyobb mint amily mértékben az illető külföldi államban fennálló jogszabályok magyar hitelező hasonló követelésének átértékelését megengedik, és hogy az illető külföldi állam jogszabályai szerint átértékelésnek nincs helye, a pénztartozás átértékelt összege nem haladhatja meg azt a Dengő összeget, amelynek fizetésére az adós akkor volna kötelezve, ha a pénztartozás keletkezésekor az illető külföldi állam pénznemében lett volna meghatározva. A m. kir. Kúria által a P. VII. 6877/1927. számú perben beszerzett ad 69.259/1928. sz, igazságügymíniszteri véleményhez csatolt s az osztrák szövetségi kancellári hivatal külügyi osztálya által adott válasz, valamint az abban idézett Magyarország és Ausztria közt létre-