Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

288 Nyugdíj. 68. A kir. Kúria külön bíróságának az 1926. XVI, t.-c. 8. §-a alapján az arányszám tekintetében hozott döntése általános érvényű, az a külön eljárásban részt nem vett alkalmazottakra is feltétlenül kihat 84 69. Az igényjogosult által utoljára élvezett fizetés mérve nem lehet akadálya annak, hogy részére annál magasabb nyugdíj állapíttassák meg 84 70. A 31. sz. jogegységi határozat kizárólag a m. kir. államvasutak, vagy annak nyugdíjellátási intézetei ellen nyugdíj és nyugdíjtermészetű járandóságok iránt támasztható követelésekre vonatkozik; tehát a DunaSzáva-Adria vasúttársaságra nem 106 71. Az 1925. aug. 1-én megelőzően lejárt nyugdiíjrészletek átértékelése rendszerint csak a kereset indításától fogva igényelhető, és a keresetindítást megelőző időre visszamenőleg az átértékelésnek kivételesen csak az esetben lehet helye, ha a kereset megindításában a jogosultat valamely elháríthatlan esemény, vagy a kötelezett valamely cselekménye gátolta 106 72. A törzsfizetésen felül biztosított 30% lakbérpótlék a nyugdíjalap kiszámításánál figyelembe veendő. — Alkalmazandó az utolsó nyugdíjszabályzatnak az a rendelkezése is, mely szerint 10 év után a nyugdíj évenkint nem 2%-kai, hanem 2.4%-kai emelkedik 106 73. Amennyiben a nyugdíjszabályzat csak az 1914. évet követően alkottatott, az aranyértékre való átszámításnak csupán a békeilletményeket meghaladó s a pénzromlás idejében felemelt illetményekre nézve van helye 107 74. Kötelező jogszabály hiányában senki sem tartozik nyugdíjat adni. — Nincs oly jogszabály, mely a munkavállalót arra kötelezné, hogy a szolgálati viszonyt csak azért tartsa fenn, hogy az alkalmazott a nyugdíjhoz szükséges időt elérie. — Viszont a szerződéses szöveggel és jóhiszeműséggel az is ellenkeznék, ha a munkavállaló csak azért bocsátaná el, hogy azt nyugdíjigényétől megfossza 130 75. A későbbi nyugdíjszabályzatban megállapított 45%-os lakbérpótlék az 1926 : XXVI. t.-c. 4. §. 2. bek. ut. mondata értelmében figyelembe veendő 130 76. A m. kir. Kúriának a hasonló tárgyú perekben elfoglalt jogi álláspontja szerint, az úgynevezett „Conzern nyugdíjegyesület" nem maguknak az alkalmazottaknak nyugdíjbiztosító intézete, sem az alapítótagoktól független járadékbiztosító intézet, hanem tulajdonképen az alapítótagok, mint szolgálatadók nyugdíjintézeteinek együttes kezelésére összesített közös szerv, melyet a munkaadók az alkalmazottak elismp''t nyugdíjigényeinek kezelésére, ellátására létesíttettek. Az ilyen kezelési szerv létesítésével pedig. — még ha az önálló jogi személyiségééi bír is, — a szolgálatadó az alkalmazottiával szemben, a nvugdíiszabályzat értelmében járó kötelezettségek (nyugdíjfizetési tekintetében a személyes felelősség alól nem mentesül, hanem őt a nyugdíjegyesülettel egyetemleges felelősség terheli 174 77. Nincs oly jogszabály, mely Budapest székesfőváros közönségének kötelességévé tette volna, hogy a községi üzemben folyOlda! tátott kenyérgyára részére (R. T.) nyugdíjintézetet létesítsen •• 192 78. Az 1926. évi XVI. t.-c. rendelkezéseinek általában, de különösen a 4. §-ban foglalt rendelkezésnek nyilvánvalóan az a célzata, hogy a nyugdíjigény a pénz értékének leromlása után nyilt meg, az átértékelés alapjául szolgáló összeg lehetőleg azoknak a fizetéseknek figyelembe vételével állapíttassák meg, amely fizetések a szolgálatadónál a háborút megelőző időben gyakorlatban voltak 239 79. A nyugdíjjogosultság feltételei szabadon állapíthatók meg. Az egyesületbe való belépéstől megszakítás nélkül eltöltött évek bizonyos számának kikötése mellett a megvásárolt évek nem vonatkoznak a szükséges számú (10) évek megrövidítésére, hanem csupán az alkalmazott nyugdíjigényének összegszerű megállapításánál bírnak jelentőséggel 239 30. 1°26 vVi f -c. 4. §. magvarázata. Uj nyugdíjszabályok ama módosítása, hogy a nyugdíj a törzsfízetés 135%-a alapján számítandó ki (a régi 130% helyett), figyelmen kívül hagyandó 266 Közkereseti társaság. 81. A K. T. 65. §-ának 4. pontjából és 91. §-ából kiegészítő anyagi jogi szabály szerint a közkereseti társaságot bármelyik tag képviselheti, hacsak olyan megállapodás nem jött létre, hogy a társaságot csak egy vagy több tag képviselje. A képviseleti jognak egy vagy több tagra való korlátozottsága tehát a társasági tagok megállapodásán alapuló kivétel a törvénynek az alól az általános szabálya alól, hogy a képviseletre mindegyik tag jogosult, ebből pedig következik, hogy a törvény általános szabályai irányadók minden oly esetben, amelyben az említett értelemben megállapodás nem történt 82 82. Magánhitelező felmondhat a közkereseti társaságnak az előkészítő iratban is 154 Alkalmi egyesülés. \ 83. A K. T. 62. §. alá eső alkalmi egyesülés adott esetben szintén lehet perképes jogi személy 240 Részvénytársaság. 84. A Keresk. Törv. 161. §-a a saját részvényeknek megszerzését vagy zálogbavételét lényegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelése egyéb kielégítési alap hiányában a saját részvények elfogadása nélkül fedezetlenül maradna, és amidőn a saját részvények csak a társaság ezen fenyegető és máskép elháríthatlan kárának elkerülése végeit fogadtatnak el 105 85. A K. T. 218—222. §-aiban meghatározott rendelkezések büntetőjogi természetüknél fogva csak a bennük körülírt, tehát a törvény által büntetendő cselekménynek nyilvánított esetekben jönnek alkalmazásba és nem terjeszthetők ki joghasonszerűség alapján más esetekre. Ebből folyik, hogy azok