Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

289 Oldal a megtorló intézkedések, amelyeket a K. T. 218. §-ában kizárólag az igazgatóság tagjaival szemben állapít meg, ellenben a felszámolók ellen nem, az utóbbiakra ki nem terjeszthetők 174 85. A társasági ügyek vitelének ellenőrzése és az esetleg észlelt visszaélések feltárása körül minden egyes igazgatósági tag önállóan járhat el és e jogának gyakorlásában a többi igazgatósági tag részéről többségi határozattal sem korlátozható. Amenynyiben ebbeli joguknak gyakorlását az igazgatóság tagjai elmulasztják, ezért magánés büntetőjogi felelősség terheli őket. A minden egyes igazgatósági tagot meg. illető ez a jog, illetve a mindegyiküket terhelő felelősség akkor sem szenved változást, ha az igazgatóság saját kebeléből meghatározott hatáskörrel úgynevezett végrehajtóbizottságot rendel ki 192 87. A részvénytársaságnak a cégjegyzékből történt törlése az előbb vállalt kötelezettségek megszűnését nem vonja maga után. A részvénytársaság hitelezőit pedig az a körülmény, hogy a részvénytársaság időközben a cégjegyzékből töröltetett, nem fosztja meg attól a joguktól, hogy követelésüket a volt részvénytársaság e'len érvényesítsék 193 88. A szavazati jognak meghatalmazott általi gyakorlása önmagában sem a törvénybe és alapszabályokba, sem az üzleti tisztességbe és jó erkölcsökbe nem ütközik 240 89. A részvényesi minőségnek a per egész tartama alatt meg kell lenni 240 90. Sérti az anyagi jogot az a közgyűlési határozat, mely a végrehajtó bizottság vagy egyes igazgatósági tag díjazását az igazgatóság hatáskörébe utalja. — Megtámadási joggal élhet az a részvényes is, ki a megtámadott határozat után vált részvényessé s amennyiben a megtámadott határozat az ő részvényei érdekeit is sérti. — Nincs oly jogszabály, melv megtiltaná. hotSy társulati tisztviselő igazgatósági taggá választassák 267 91. A Kt. 10. §-ának szabálya szerint a felszámolásban levő és ebben az állapotban cégét megváltoztatott alperes részvénytársaságnak bejegyzett cégszövegével megjelölése törvényszerű ugyan, mégis az adott esetben fennforgó különleges körülmények szükségessé tehetik a közgyűlési meghívóban annak feltüntetését, hogy annak a felszámolásban levő társaságnak részvényesei vannak közgyűlésre meghíva, amely üzletvitelét a köztudatba átment . .. bank részvénytársaság cég alatt folytatta 267 92. Zálogbaadott részvényeknek közgyűlésen való Tészvétel céljából való letétbe nem helyezése mint közgyűlési határozat megsemmisítési ok 281 Szövetkezet. 93. A K. T. 237. §-ának ama szabálya, hogy a kiváló tag üzletrésze csak a K. T. 254. §-ában meghatározott egy év leteltével fizethető ki, absolut jellegű 241 ) Átértékelés. 1 94. Az 1928 : XII. t.-c. 12. §-ának szabályához képest a pénztartozás átértékelt összegének meghatározásában a többi közt azt a gazdasági célt is figyelembe kell venni, amelyre a pénztartozás keletkezésekor szolgált ... 57 Oldal 100. 101. 95. A váltón alapuló pénztartozás átértékelésének kizárása nem zárja ki az alapul fekvő jogügyletből eredő pénztartozás átértékelését 96. Városi vízmű, illetve az ezt kezelő városi világítási vállalat a városnak gazdasági célú vállalata; erre tehát az 1928: XII. t.-c. 6. §-a alkalmazást nem nyer (9. §.) 97. Vígyelembe veendő szempontok 98. Figyelembe veendő szempontok 99. Vasúti raktárépület felépítéséből származó vállalkozói követelés egyenlő jelentőségű a vételárköveteléssel s így átértékelésnek van helye. — 100%-os átértékelés ... Az 1926 : XVI. t.-c. 4. §. 2. bek. értelmezésénél az illetmény megállapításánál a szolgálati idő egész hátralékos időtartama (betegség, felmondási idő is) figyelembe veendő. — A várható fizetésemelkedések nagysága nem a kezdő alacsonyabb, hanem a betöltött magasabb állás után ítélendők meg ... Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott az a jogszabály, mely szerint a kegydíj, bár keletkezésére nem azonos természetű a nyugdíjjal, mégis oly nyugdíjtermészetű járandóság, amely az 1926 : XVI. t.-c, 1. §-a értelmében átértékelés alá eshetik: a nyugdíjjal egyenlő elbánást csak az átértékelés lehetősége és nem a juttatás mérvények megállapítása tekintetében állapít meg 102. Ausztriával szemben az egyenlő elbánás elve lévén érvényben osztrák hitelező követelésének átértékelésénél, az osztrák legfelsőbb bíróság 1923 március 3-i teljes ülésí határozata értelmében az eset körülményei szerint követelhető kártérítés a késedelmes adóstól s így az 1928: XII. t.-c. 12. §-a alkalmazandó 103. Csak a valódi folyószámlából eredő pénztartozás van az átértékelésből kizárva 104. Az 1914. év után alkotott nyugdíjszabályzat egyaránt vonatkozik a később szolgálatba lépettekre, valamint az akkor már alkalmazásban levőkre, akiknek addigi szolgálati ideje azonban számításba veendő Az 1928 : XII. t.-c. 4. §. első bekezdésének 3. pontja értelmében váltón alapuló követelések általában ki vannak ugyan zárva az átértékelésből, azonban ez nem zárja ki a váltó kiállításának alapjául szolgáló jogviszonyból eredő követelésnek a törvény rendelkezései értelmében különben megengedett átértékelését 106. Az anyagi jog szabályai szerint a hitelező — itt fenn nem forgó kivételektől eltekintve — részletteljesítést elfogadni nem köteles s ezzel az általános szabállyal szemben a bírói gvakorlatban csak az ártértékelésre vonatkozó szabályok alkalmazása körében fejlődik ki a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt az a szabály, hogy a hitelező a részletteljesítés visszautasítása által a pénzromlás veszélyét az adósra nem háríthatja és a követelésre névértékben felajánlott összeget, ha az mindjárt csak részteljesítésül szolgálhat is, — kellő indok nélkül vissza nem utasíthatja Az 1926 : XVI. t.-c. 1. rendelkezései nem tiltják az azokkal ellenkező megegyezéseket, sőt azokat kifejezetten meg is engedik, ha az ott megjelölt feltételeknek megfelelnek Közigazgatási hatóság által késedelmesen történt kiutalásból származó átértékelési igény nem tartozik bírói útra 57 57 82 83 83 83 84 105 106 106 105 127 107. 108 129 130 175