Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - A pénzkölcsönzőkről szóló angol törvény ... - A kézizálog joghatályossága

2. sz. KERESKEDELMI JOG 81 azonban az ítélet indokolása későbbi részében kimondja, hogy: az a körülmény, hogy a zálogul lekötött gépek a gyár helyiségeiben hagyattak és ha való volna is az, hogy ezeket az adós használta, az a zálogszerződés joghatályos voltát nem érinti. — Ennek a kérdésnek jogegyességi tanács elé vitelét jelen sorok útján is a Kúria nagyméltóságú Elnök urának figyelmébe ajáljuk. sz. /. Hazai irodalom. Békésmegyei Jogélet címen Gyulán egy igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi jogi szemle jelent meg, melynek főszerkesztője Konrád Ernő dr. ügyészségi elnök. Miként a szerkesztőség felhívásából látjuk, a lap megindításának célja, hogy a vármegye jogászközönségét egy táborba tömörítsék, a bíróság, közigazgatás és pénzügyi jog-gyakorlatát ismertessék, megvitassák és az általános jogéletet kimélyítsék. Mi csak gratulálhatunk ehhez a nehéz kezdeményezéshez, ahhoz sok szerencsét kívánunk és reméljük, hogy ennek a kezdeményezésnek követői is fognak akadni. F. é. febr. elején megjelenik dr. Hajdú Béla szegedi ügyvéd A gépkocsikra vonatkozó jogszabályok című könyve, amely a személy-, teherautókra és motorkerékpárokra vonatkozó magánjogi közigazgatási és büntetőjogi szabályokat ismerteti a bírói joggyakorlattal. Előfizetési ára: 6 pengő. Külföldi irodalom. Franz Scholz: Kommentár zum Ges. m. b. H. — Köln, 1928. Verlag Dr. Ottó Schmidt. 839 S. Cordonníer: L'actionnaire peut-il céder son droit de vote? (Journal des Sociétés 1928. 6.). Lepargneur: Le vote privilégié dans les Sociétés á responsabilité limitée (Journal des Sociétés. 1928. 257.). Ripert: La régle morale dans les obligations civiles. Paris, 1927. Savatier: Bonaparte et le Code civil. Paris, 1928. Lalou: La responsabilité civile. Paris, 1928. Lacour: Petit Précis de droit commercial. 2. kiad. Paris, 1928. Chéron: Le l'actionnariat des collectivítés publiques. Paris, 1928. Drouets: Traité théoríque et pratique des sociétés á responsabilité limitée. 2. kiadás. Paris, 1928. Houpin et Bosvíeux: Traité général théorique et pratique des sociétés civiles et commerciales et les associations. 6. kiad., 3. kötet. Paris, 1928. Lefebune: La société á responsabilité limitée. Son régime fiscal. Ses avantages. Paris, 1928. Cholat: Le compte courant. Paris, 1928. A Kereskedelmi Jog bírói joggyakorlata mindig a legfrissebb! BÍRÓI JOGGYAKORLAT. általános. 18. A fellebbezési bíróság az ügy érdemében helyesen indult ki a bírói gyakorlaton alapuló abból a jogszabályból, hogy a rendes bíróság a fegyelmileg elbocsátott alkalmazott magánjogi igényének elbírálásánál csak azt teheti vizsgálat tárgyává, hogy a fegyelmi eljárás szabályszerűen volt-e lefolytatva és hogy a kiszabott büntetés alkalmazható volt-e? — de nem teheti vizsgálat tárgyává azt, hogy a fegyelmi határozat meghozatalának alapul szolgáló tények megtörténtek, bizonyítva vannak-e és hogy e tények alapján megfelelő-e a kiszabott büntetés? (P. II. 3953/1927. sz. a. 1928. nov. 23-án.) 19. Valamely okiratban foglalt nyilatkozat kényszerhelyzet alapján akkor érvényteleníthető, ha jogellenes, testi épségét, vagy lényeges vagyoni érdeket veszélyeztető fenyegetéssel bírták rá az aláírót az okirat aláírására, és ha az aláírónak a félelemre alapos oka volt, vagy a másik fél az ő szorult helyzetét felismerve és kihasználva, reá nézve káros cselekmény elkövetésére bírta őt reá, — vagyis ha a kényszerhelyzet oly nagyfokú és ellenállhatatlan erejű volt, hogy annak következtében az okiratot aláíró fél akaratelhatározásának szabad gyakorlásában gátolva volt. (P. II. 3903/1928. sz. a. 1928. dec. 4-én.) 20. Az a jogszabály, hogy ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában kétség esetében akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna, a megerősítés kelléke gyanánt nem kívánja meg azt, hogy a felek ezt az akaratukat új ügylet kötése formájában vagy a megerősítésnek szavakban való kifejezett kinyilvánításával juttassák kifejezésre, hanem a megerősítés joghatásának előidézéséhez elegendő a feleknek bármily oly jogcselekménye, amely kétségtelenné teszi amaz akaratukat, hogy azt a jo£állapotot létesítsék, amely a szerződés kezdettől fogva érvényességének volna a következménye. (P. IV. 2643/1928. sz. a. 1928. dec. 11-én.) Ehhez képest ama nem vitás tényállás mellett, hogy a külföldi kifizetések vétele iránt a 4661/1924. M. E. számú rendelet hatálvban léte ideiében kötött, kezdethen semmis ügyletekre a külföldi fizetési eszközökkel való kereskedés és forgalom korlátozását 1925. évi november hó 21. naojával megszüntető 6550/1925. M. E. számú rendelet életbelépése, tehát a semmisség okának megszűnte után az alperes teljesítést eszközölt és a felperes a teljesítést elfogadta, és ekkép a felek kölcsönösen és félre nem érthető módon kifejezték azt a szándékukat, hogy a fennebbi ügyletek lebonyolítását kívánják, a fellebbezési híróság az anyagi jog sérelme nélkül vont következtetést arra, hogy a felek ezeket a kezdetben semmis ügyleteket a semmisség okának megszűnte után megerősítették.