Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - A pénzkölcsönzőkről szóló angol törvény ... - A kézizálog joghatályossága

80 KERESKEDELMI JOG 2. sz. is a kezelök határoznak; a hitelezőknek nincs ebbe beleszólásuk. „Egyezség" tehát még formaliter sincs. A csöd megnyilta után ily eljárásnak helye nincs, az csakis a csőd elhárítása végett indítható. Különös, hogy míg a polgári államok joga szerint a kény szeregyezség semmiesetre sem hat ki az adós köztartozásaira, addig a szovjetjog szerint úgy az adó, mint a szociális biztosításból eredő tartozások is részben leírhatók; a különbség csak az, hogy míg a magánjogi tartozások tekintetében e kezelőbizottság dónt, ebben a tekintetben a kezelőbizottság csak kérelmez és a kivezető hatóság dönt. Ez az engedékenység látszólagos ellentétben van avval, hogy a kollektivista államban az államhatalom túlsúlya nagyobb, mint bárhol másutt. De ez csak azt bizonyítja, hogy a kollektivista állam előbb tönkre tette kereskedelmét és iparát s most rájött, hogy ezeket nem nélkülözheti. Aki pedig a kereskedelmet és ipart újra akarja teremteni, annak több kedvezményt kell nyújtania, mint aki már rendelkezik iparral és kereskedelemmel. szl. I. A pénzkölcsönzőkről szóló angol törvény (Moneylenders Act) életbelépett 1928 jan. 1-én. Hatályon kívül helyezte az 1911. évi és módosította az 1900. évi hasontárgyú törvényeket. Hogy műértelemben ki „pénzkölcsönző", arra tovább is az 1900. évi törvény irányadó. E szerint nem pénzkölcsönző a zálogház, a bejegyzett segélyző, építő és hitelegylet, a külön törvénnyel feljogosított testületek, a bank és biztosító intézetek, oly személyek, kik bona fide folytatnak oly üzletet, mely nem irányul elsősorban pénzkölcsönzésre és végül a kereskedelmi hivatal által az e törvény alól felmentett testületek. A törvény főbb intézkedései: a „pénzkölcsönzőnek" az íparigazolványon felül rendőrbírósági tanúsítványra is szüksége van. A rendőrbírósági tanúsítvány nélkül, vagy szabálytalan tanúsítvány alapján kiállított iparengedély semmis. Rendőrbírói tanúsítvány csak pénzkölcsönzői üzletre alkalmas és nem rosszhírű egyéneknek adható ki (igen tág fogalmak!). A cégszövegnek sem a bank szót nem szabad tartalmaznia sem a banküzletre vonatkozó bármily utalást. A pénzkölcsönző csak a törvényben meghatározott részekből álló hirdetést tehet közzé lapokban. A hirdetésnek a cégszövegen kívül okvetlen a főnök polgári nevét is kell tartalmaznia. A törvényben kimerítően felsoroltakon kívül más reklámmal élnie, ügynököt alkalmaznia tilos. Levélben nem ajánlkozhat, csak kérdésre szabad levélben válaszolnia. A kölcsönügylet formája az, hogy a kölcsönvevő aláír egy, a kölcsön felvételeit tartalmazó nyilatkozatot (memorandum), a kölcsönadó pedig ezt egy héten belül írásban igazolni (conformálni) tartozik. Ha a nyilatkozat a fizetendő kamatot nem %-ban írta, az igazoló levélben ez mindenesetre %-ban is kiteendő. Az igazolás érvényességi feltétele az ügyletnek. A pénzkölcsönző 1 sillingért bármikor részletes törlesztési tervezetet is magában foglaló elszámolást tartozik adni. A készkiadások ellenében pedig köteles az ügyletre vonatkozó minden irat másolatát kiszolgáltatni. Ha ezirányú felhívásnak egy hónap alatt eleget nem tesz, késedelme tartama alatt pert nem indíthat és kamatot nem számíthat fel. Kamatoskamat nem köthető ki; a késedelmi a szerződésit meg nem haladhatja. — Tőke: a tényleg kölcsönzött összeg. Kamatként a törvényben megengedett készkiadásokon és költségeken felül minden összeg számiíásba veendő. A törvény csak évi (per annuml kamatot ismer. Ha a kamat nem %-ban határcztatott meg, hanem fix összegben, az a törvényhez csatolt tabella alapján számítandó át %-ra. A pénzkölcsönző csődbejelentést csak esküthelyettesítő nyilatkozat kapcsán tehet. A bejelentéshez részletes elszámolást és törlesztési tervet kell csatolnia. A tőkével azonos rangsorban (osztályban) csak 5% kamat sorozható, a többi kamat csak az összes többi bejelents teljes kiegyenlítése után. Tulajdonképpeni kamatmaximumot a törvény nem ismer. De ha a kamatok évi 48-%ot túlhaladnak, úgy a bíró köteles az ügyletet „keménynek és lelkiismeretlennek" kimondani; ha a kamat kevesebb, a bíróság belátása szerint dönt. Ha a bíró a szerződést lelkiismeretlenné nyilvánítja, a kötőt: szerződés fel van oldva. A kölcsönvevő csődje esetén a feloldást a tömeggondnok is kérheti. Különös joga a bírónak, hogy egy részlet perlése esetén a még le nem járt részletek lejáratkori fizetésében is marasztalhatja adóst s ez esetben ő maga határozhatja meg a lejáratig fizetendő kamatot. Ha a bíró az ügylete' lelkiismeretlennek mondta ki, ezt a pénzkölcsönző rendőrbírói tanúsítványára rávezetheti. Zálog adása esetén a 48% maximum 20%-ra száll le. Elévülés 12 hó, de ez, ha a töke részletekben törlesztendő, az utolsó részlet lejártától számít. A tartozás írásbeli elismerése esetén az elismeréstől. Ha jóhiszemű harmadik személy visszterhesen szerzi meg a pénzkölcsönző követelését, ezzel szemben a rövidebb elévülési idő kifogása nem érvényesíthető ugyan, de a pénzkölcsönző a kölcsönvevőt kártalanítani tartozik. Mint látható, az adós joga ál-jóhiszemű harmadik személy szerepeltetésével nem játszható ki. Dr. Szlezák Lajos. /v A kézizálog joghatályossága. Úgy látszik, hogy ez a jogkérdés állandó rovatot igényel folyóiratunkban, mert a Kúria minden egyes újabb döntése újból felveti azt a kérdést, hogy quo usque tandem? Mikor fog ez a kérdés már nyugvópontra jutni? Ismételten rámutattunk arra az ingadozásra, mely ebben a kérdésben fennáll és míg a Kúria még egy évvel ezelőtt a zálogszerződést joghatályosnak mondotta ki, ha a zálogba adott tárgyak a zálogba adó birtokában maradtak, rövid idővel azelőtt (P. VII. 8648/1927. Ker. Jog 1928. decemberi szám) megint ellenkező ítélettel találkoztunk. Most pedig a Kúria V. Tanácsa P. V. 7439/1928. sz. alatt (december 18-í kelettel) megint az egy évvel ezelőtti álláspontot foglalta el, kimondván, hogy: kézizálog akkor keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és a zálogul lekötött ingó a hitelező birtokába ténylegesen átadatik, vagy esetleg a tényleges átadást helyettesítő jelképes átadás történik és ez utóbbival kapcsolatosan oly cselekmények is foganatosíttatnak, amelyek a zálogul lekötött ingó tulajdonosa részéről az ingóval való szabad rendelkezés megszűntét és a hitelezőnek az ingóval való rendelkezési lehetőségét és pedig mindkettőt mások által felismerhetően eredményezik. — Eddig még rendben volna;