Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - Mikép volna a csődjog és a fizetésképtelenség reformálandó?

Jogászgyülési szám KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSAK KÁROLY BURLA FERENCZ b t. t., igazságügymmiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 12. — P Félévre: ti. — P Egy füzet ára 1. 20 P HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 5. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1928 MÁJUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Cs. Sommer József budapesti ügyvéd. Mikép volna a csödjog és a fizetésképtelenség reformálandó ? Dr. Katona Gábor budapesti ügyvéd. Kényszeregyességi vagy csődreform ? Allőldy Ede ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. Tőzsdebirósági reformkérdések. Dr. Zerkowitz Zsigmond ügyvéd. K<vánatos-e a tőzsdebíróság intézményének újonnan szabályozása ? Dr. Szente Lajos ügyvéd. A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt. ) a gyakorlatban. (Befejezés. ) SZEMLE: Az 1928. évi országos jogászgyiilés programmja. — A szabadalmi felsöbirósáq megszüntetése. — A m. kir. minisztériumnak 1259/1928. M. E. sz. rendelete. — A m. kir. minisztériumnak 1560/1928. M. E. sz. rendelete. — Adalék a kézizálog-szerzés kérdéséhez. — Kizárólag bírósági hites tolmácsok vállalhatnak hiteles fordítást. IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 63. A ni. kir. Kúria jogegységi tanácsának 33. sz. polgári döntvénye. — 64. A m. kir. jogegységi tanácsának 34. sz. polgári döntvénye. — 65. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 35. sz. polgári döntvénye. — 66., 67., 68. Általános. — 69. Kényszer. — 70. Részvénytársaság. — 71., 72. Közgyűlés. - 73., 74. Kezesség. — 75. Kamat. — 76. Vasúti fuvarozás. Jogászgyiilés. Köszöntjük az Országos Jogászgyiilés érdemes tagjait és sok sikert kívánunk háromnapos munkájukhoz. — Sokfelé, a jogélet minden ágára kiterjednek azok a kérdések, melyek a Jogászgyülésen megvitatás alá kerülnek. — Bennünket, a Kereskedelmi Jogot, érthető módon a Hiteljog köréhe vágó kérdések érdekelnek elsősorban. — Ha azonban a programmon szereplő kérdést nézzük, akkor szinte szégyenkezve vonulunk vissza, mert ugy tűnik fel előttünk, mintha a Hiteljog ezen a jogászgyülésen a mostoha gyermek szerepét játszaná. Egyetlen kérdés szerepel a vita szőnyegén: a fizetöképtelenségi jog reformja. Nem, mintha a kérdés nem volna eléggé fontos. Sőt, nagyon is a hitelélet busába vágó. Hisz évek óta szerepel a nyilvánosság előtt; s az igazságügyi kormány is egyre toldoz-foldoz a kényszeregyességi rendeleten, sőt olyankor is reformál, midőn azt senki sem várja (60%-os minimális kvóta!)... Nem hisszük, hogy ezt a kérdést a Jogászgyiilés is sokkal előbbre vinné... Ellenben azt nem értjük, hogy a kereskedelmi jog sok nagy reformkérdése miért maradt ki? Vagy talán máiminden kérdés meg van oldva? Minthogy azonban e sorok inkább „üdvözlés" akarnak lenni, igy hát tegyük félre a csalódást és üdvözöljük Törpe Magyarország nagy jogászságát és áhítatos szívvel kívánjuk, hogy a legközelebbi Jogászgyülést már Nagy Magyarország nagy jogi kérdéseiről tarthassuk meg! Mikép volna a csödjog és a fizetésképtelenség reformálandó ? * Irta: Dr. Cs. Sommer József budapesti ügyvéd. Kényszeregyességi jog. A fizetésképtelenségi jognak egységes szabályozása ** nézetem szerint önmagában véve le fogja nyirbálni azokat a visszásságokat, amelyek miatt ma panaszok hallhatók. Nem lesz többé rizikómentes üzlet a kényszeregyességi eljárás. Nem kell a a hitelezőknek attól tartaniok, hogy mire a sikertelen eljárás végei ér. az adósnak semmije sem lesz, vagy sokkal kevesebbje. Emellett még csak egy döntő kérdés van, t. i. az, hogy a likvidálási eljárás az esetben, ha a kényszeregyésség nem szavaztatnék meg. vagy nem hagyatnék jóvá, megfelelő legyen; a kérdés lényege tehát az, hogy legyen jó esőd-, vagy kényszerfelszámolási jogunk, amelytől a hitelezőknek nem kell tartaniok és. minden kényszeregyességi ajánlatot megszavazniok. 1 * Részlel szerzőnek az Országos Jogászgyiilés elé térjésztétt véleményéből.. ** Szerző szerint, aki különben ezt az álláspontot már éveikkel ezelőtt kifejlette (K. J. 1926. 109. ), egységesség alatt az értendő és az volna kivánalos, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindulta után lefolytatlalnának az u. n. előzetes eljárási cselekmények (status felv., bizt, int. stb. ), s azután kövelkvznék be a hitelezői és bírói döntés a tekintetben, hogy az adott körülmények közöli k. e., csőd vagy kényszertelszámolás mulalkozik-e legalkalmasabbnak az inzolvencia lebonyolítására, s az igy választott eljárás marad folyamatban mindvégig. i L. dr. Sommer Az új kénvszeregvességi rendelet. Polgári Jog 1926. 4—6. sz.