Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - Vételi ügylet utólagos hatályosulása

76 KERESKEDELMI JOG 4. sz. Nyugdíj - valorizáció. 59. A kereset beadását megelőző időre átértékelésnek csak különös méltánylást érdemlő esetekben van helye s éppen ezért nyugdíj visszamenőleges átértékelését felperes nem kérheti, ha még 1913ban Amerikába költözött, a kitört háborn befejezését követő időben alperessel nem közölte cimét és őt nem szólította föl nyugdija folyósítására. (Kúria P. II. 9431/1926/ sz. a. 1928 márc. 2-án.) Kényszeregyezség. tíO. Az előzetes szakértői szemle megtartásával felmerült képviseleti költségek is a perköltségek fogalma alá esnek és minthogy ezek az alperest terhelő perköltségek keretében és pedig az alperesi cég és ennek tagjai ellen folyamatba tett kényszeregyezségi ügyben elfogadott magánegyezség megkötése után nyertek megállapítást, a kényszeregyezségi eljárási 40%-os kiegyenlítési kötelezettség alá nem vonhatók, i Kúria P. IV. 9121/1927. sz. a. 1928 febr. 9-én.) Csőd. 61. A fizetések megszüntetése megtámadási jog alapjául csak kereskedőnél szolgálhat. (Kúria P. VII. 3967/1927. sz. a. 1928 febr. 8-án.) A nem kereskedő közadós ellen nyitott csődben a csődtömeggondnok azon az alapon indit megtámadási pert alperes ellen, hogy ez a közadós elleni kölcsönkövetelésének beszámításával a fizetések megszüntetése után, de a csődnyitási kérvény beadása előtt részvényeket vett át a közadóstól. A Kúria a keresetei a következő indokolással utasítja el: az 1881:XVÍI. t.-c. 27. §. 1. és 2. pontja szerint a közadósnak csak a csődnyitási kérvény beadása, illetve a fizetések megszüntetése után keletkezett ügyletei és jogcselekményei támadhatók meg. A tényállás szerint a megtámadott jogügylet keletkezésekor, 1925. III. 7-én csődnyitási kérvény még nem volt beadva, a fizetések megszüntetése pedig, a birói gyakorlat értelmében a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő, már pedig nem vitás, hogy a közadós nem volt kereskedő. Az 1881:XVÍI. t.-c. 27. '§. 3. pontja alapján a megtámadásnak azért nincs jogalapja, mert az alperesnek meg nem cáfolt előadása szerint a közadósnak 60 millió korona kölcsöntartozása — amely a részvények vételárába betudatott — 1925 I. havában már lejárt s esedékes lett s igy az alperesnek az ügylet kötésekor kielégitéshez máijoga volt. Váltó. 62. Óváslevél tévedése (megbízott ügyvédnek váltóbirtokosként szereplése) nem hat ki a váltói legitimáció kérdésére. (Kúria P. VII. 4492/1927. sz. a. 1928 febr. 14-én.) (Ugyanígy Kúria P. VII. 6359/1925 és 2337/1926. sz. a.) Indokok: A fellebbezési bíróság a per összes adatainak a Pp. 270. §-a szerinti tüzetes mérlegelésével joghatálysértés nélkül állapította meg marasztaló ítélete alapiául szolgáló tényállásként azt. hogy dr. K. .1. nem mint a kereseti váltók birtokosa, hanem a váltóbirtokos felperes megbízottjaként járt el az óvás felvétele körül s igy ő az óvásban tévedésből van a meghatalmazotti minősége helyett váltóbirtokosként feltüntetve. A fellebbezési bíróságnak erre vonatkozó okfejtése a per adataira s különösen a G. H. és K. alattiak tartalmára való tekintettel az I. alatti tartalmával sem áll ellentétben. Alaptalan ebből folyóan alperesnek iratellenességet vitató támadása. A jogszabálysértés nélkül megállapított s a Pp. 534. §-a értelmében itt is irányadó tényállásra alapított fellebbezési bírósági itélet vonatkozó indokainál fogva a V. T. 99. §-ában foglalt és az annak alapján kifejlődött birói gyakorlat által is követeti anyagi jognak is megfelelő lévén: alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani s a Pp. 543. §-a alapján a sikertelen eljárásával okozott költségekben is marasztalni kellett. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az 1927. üzletév mérlegét, mely 6.984,093 33 pengő tiszta nyereséggel zárul az 1926. évi 5.259,022.61 pengővel szemben A kimutatóit nyereségben kizárólag a folyóüzleti gestio eredményei foglaltatnak. A nyereség felosztása tekintetéber, az igazgatóság a március lió 19-ére egybehívott LX-ik rendes közgyűlés ugy határozott, hogy az 1927. évi osztalék fizetésére 4,551000 pengő fordittassék (az 1926. évi 4,140 000 pengővel szemben) olv módon, hogy részvényenkint 5 és fél pengő kerüljön osztalék fejében kifizetésre a mult évi 5 pengővel szemben. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága március hó 6-án tartott ülésében megállapította az 1927. évi mérleget, amely 1 184,298.09 P (1926ban 809,421.02 P) tiszta nyereséget tüntet fel, miután már 120,000 pengőt juttatott mérlegen belül a nyugdijalapnak. Az év folyamán keresztülvitt tőkeemelések eredménye csak április, illetve augusztus hónapoktól kezdve állott a takarékpénztár rendelkezésére. A március hó 16-án egybehívott rendes közgyűlés elhatározta, hogy a tartalékalapnak az alapszabályokban meghatározott mértékén túlmenő dotálása után tenmaradó összegből az 1927. űzletévre 6,50 P = 13 százalék osztalék (1926-ban 6 P = 12 százalék) állapittassék meg. A takarékpénztár az 1927. év folyamán két ízben is emelt tőkét Ezen tőkeemelések révén az intézet alaptőkéje immár 12 millió P, tartalékalapjai pedig közel 8 millió P, összes saját tőkéje tehát kb. 20 millió P. Az 1927 juhus 30-án elhatározott tőkeemelés tolytán kibocsátott uj részvények osztalékjogosultsága csak 1928 január 1-ével kezdődik A Hungária-malom osztaléka. A Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt közgyűlése elhatározta, hogv az 1927-iki üzletévre, ugy mint a tavalyi évben, részvényenként 2 pengőt fog osztalékként a Magyar Általános Hitelbank inján március 19től kezdődőleg kifizetni. Az igazgatóságba uj tagként Salamon Józset Tivadar, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető-igazgatója, választatott be. A Salgótarjáni Kőszénbánya r -t. igazgatósága közli, hogy megállapította az 1927. évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a március 29 napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenként a tavalyi 3 pengővel szemben 3 5 pengő osztalék kifizetését fogja inditványozui. A Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. dr. Horváth Lipót elnök-vezérigazgató elnöklete alatt március 16-án tartotta 46-ik rerdes közgyűlését, amelyen az 1927. év mérlegét megállapították. A mérleg szerint kimutatott tiszta nyerésé^ 1,184.298.09 pengő (1926 ban 809 421.02 pengő), miután már a nyugdíjalapot intern 120.000 pengővel dotálták. A nyugdíjalap most már megközelíti az 1,000 000 pengőt A közoyülés elhatározta, hogy a kimutatott tiszta nyereségből az ° 1927. évre osztalék lejében 6 50 P = 13o/0 (1926-ban 6.— P = 12%) fizettessék 1928 március 17-től kezdve Budapesten, a társasáofőpénztáránál. A Magyar Általános Ingatlanbank a közelmúltban tartotta báró Madarassy-Beck Marcell elnöklete alatt XX é^i rendes közgyűlését. f»r. Halom Dezső vezérigazgató által előterjesztett indítvány szerint a közgyűlés elhatárazta, hogy 819,550 32 P tiszta nyereségből (tavaly 509 237.27) részvényenként 10 P (20%) (tavaly 7 P = 14%) osztalék fizettessék. Az osztalékszelvények március 31-étől kezdve az intézeti pénztárnál, a Magyar Altalános Takarékpénztár Rt.-nál és a Magyar Leszámítoló- és pénzváltóbanknál váltatnak be Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.