Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / Tartalommutató

196 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Indokok: Nem teszi a kötbért bíróilag érvényesithetetlenné a kizárólag az alperesek személyében rejlő az a körülmény, hogy alperesek helyhez lévén kötve, a versenytilalom folytán A.-n sem üzletet nem nyithatnak, sem alkalmazást nem vállalhatnak, ami megélhetésüket veszélyezteti, — mert a tilalom csak a felpereséhez hasonló üzlet nyitására, vagy abban való tevékenykedésre vonatkozik. Nincs tehát akadálya annak, hogy alperesek akár máshol, akár A. községben a felpereséhez nem hasonló üzletben tevékenykedjenek, avagy a felperesi szövetkezet működési körén kívül eső helyen hasonló üzletet nyissanak. A versenytilalom a kereskedői szabadverseny alóli kivételt foglal magában arra nézve, hogy a tilalmat vállaló a megszabott időn belül a meghatározott körzetben hasonló tartalmú kereskedői tevékenységet ne gyakorolhasson. Mint minden kivétel, ugy az is szigornan a megszabott körre érvénnyel bírónak és szorosan értelmezendő. Váltó. 155. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az elfogadó a kibocsátó által teljesített fizetésre csak akkor hivatkozhatik az azt felvevő váltóbirtokossal szemben, ha beigazolja, hogy a visszekereseti adós nem csupán a saját, hanem egyúttal az elfogadó érdekében és ő helyette is teljesítette a fizetést. E nélkül a kibocsátó által teljesített fizetés egymagában nem akadályozza a váltóbirtokost abban, hogy a V. T. 49. §-ában biztosított joga alapján az elfogadótól is követelhesse a váltó kifizetését. (Kúria P. VII. 7750/1927. sz. a. 1928 okt. 17-én.) Csőd. 156. Megfelel a csődtörvény 27. §-a körül kifejlődött joggyakorlatnak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a fizetések megszüntetése a csődtörvény 244. §-ábóI kitűnően csakis akkor szolgálhat a megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt; következéskép a nem kereskedőknek oly jogcselekményei, amelyek által egyes hitelezői kielégítést vagy biztosítást nyertek — ideértve a nem kereskedő ellen foganatosított zálogjogszerzést is — a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján csak akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztosítást nyert hitelező tudomással bírt. (Kúria P. VII. 1386/1928. sz. a. 1928 okt. 25-én.) Birói határozatok összefoglalása 1928. évre. Általános. 1. Azért, hogy az ügyvéd bizonyos foglalkozás üzletszerű folytatásától az Ú. Bttás állal el van tiltva, nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét 15 2. Az anyagi jog szerint ha a vállalkozó vállalt kötelezettsége teljesítésében tanúsított késedelmes eljárásból már előrelátható, hogy a vállalkozás a kikötött ideire befejezést nem nyer, s igy a vállalkozó teljesítési késedelme előreláthatólag be fog állani, a megrendelő (alperes) anélkül, hogy a teljesítési időt, illetve a vállalkozónak késedelembe esését be kellene várnia és függetlenül attól, hogy a késedelem tekintetében a vállalkozót vétkesség terheli-e vagy sem, a konkrét körülményekhez képest megfelelő záros határidőt tűzhet ki a mulasztás pótlására, oly hatállyal, hogy ennek eredménytelen eltelte után a megrendelő a szerződéstől jogosítva lesz elállani 52 3. A rendőrtisztviselő részéről az iratoknak az ügyészséghez való áttételével való fenyegetés nem képez a megtámadásra okot adó kényszert 52 4. Jogszabály (Ppé. 18. §.), hogy az ügyvédi költség megállapításában az ügyvéd egyes cselekményeinek és eljárásainak indokoltságán, szükségességén, valamint a rájuk fordított időn és szellemi munkán felül a per tárgyának értékét is figyelembe kell venni. E jogszabállyal ellentétes tehát a fellebbezési biróságnak az a jogi álláspontja, hogy a költségek mennyiségének megállapításánál a pertárgy ért ékének kifejezett félretételével ahhoz a jóval nagyobi) összeghez igazodott, amelynek megfizetésére az alperes a felek között peren kivül létrejött egyességben magát kötelezte 56 ."). Nincs oly jogszabály, hogy munkadíj, illetve munkaiéi- iránti követelés csak 3 évre visszamenőleg volna érvényesíthető 71 <>. A megmunkálási költség az eu'ész dolgot terheli, tekintet nélkül arra, hogy annak egyes részei kinek a tulajdonát képezik 32 7. Az anyagi jog értelmében a tévedésből kapott érték rendszerint természetben térítendő ugyan vissza; ha azonban az alatt az idő alatt, amig a tévedés kiderül, a kapott idegen pénzösszeg a beállt gazdasági viszonyok folytán értékében jelentősen emelkedett és természetben nincs meg annak birtokában, ki azt tévedésből kapta, ugy az, hacsak nem i.-rheli őt a megtartásban rosszhiszeműség, csak oly értékben tartozik azt visszatéríteni, amily értékben a tévedésből kapott összeg révén vagyonában gyarapodott 32 8. A törvény vagy törvényerejű rendeletek a közigazgatási hatóság 'hatáskörébe utalt jogügyek a törvény rendes útjára nem terelhetők, ily esetekben ugy az eljárás szabályszerűségének, mint a netán szabályellenes eljárás jogkövetkezményeinek az elbírálása is az erre illetékes közigazgatási hatóság döntése körébe tartozik 32 9. Anyagi jogi szabály, hogy aki szerződéses nyilatkozatának megtételénél lényeges és menthető tévedésben volt, nvilatkozatát megtámadhatja, ha a másik felet ebbeli szándékáról a tévedés felismerése után haladéktalanul értesiti 93 10. A tartozatlan fizetésre vonatkozó anyagi jogszabályok szerint a kötelezettség teljesítése céljából tett szolgáltatást nem lehet visszakövetelni, ha azt a teljesítő annak a tudatában eszközölte, hogy a szolgáltatással nem tartozik, kivéve, ha a szolgáltatást a másik fél által felismerhető kényszerhelyzetben vagy visszakövetelési jogának fentartásával teljesítette 93 11. Lelki kényszer nemcsak akkor forog fenn, ha a kilátásba helyezett lépés jogtalan, de fenforog akkor is, ha az egyébként jogos birói jogsegély igénybevételének kilátásba helyezésével a fenyegető őt meg nem illető vagyoni előny elérését célozza s a megfenyegetett félnek nincs módjában az őt az egyébként jogos lépés megtételével érő kárt elhárítani 94 12. Forgalmi adó eltitkolása miatt tett feljelentésből a kincstár elleni járulékigény birói uton nem érvényesíthető 107 13. A birói gyakorlat az 54."). számú elvi határozatban kifejtett azt a jogelvet, hogy a vasút a sérült önhibája cimén csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a baleset kizárólag a sérült önhibájából következett be, a tárgyi felelősséggel terhelt valamennyi veszélyes üzemre alkalmazza 109 14. Írásbeli szerződés esetén a felek korábbi, vagy az Írásbeli szerződéssel egyidejű szóbeli megállapodásai csak akkor nem vehetők figyelembe, ha azok az írásbeli szerződés tartalmával ellentétben állanak, ellenben nincsen kizávra ily szóbeli megállapodások figyelembe vétele, ha ezek az okirat értelmezésére szolgálnak 124 15. Az anyagi jogszabályok értelmében, abban az esetben, ha a szolgáltatást teljesítő fél a teljesítéssel a másik féllel hasonlóan vétett a törvény tilalma ellen, a teljesített szolgáltatás visszaköveteléséllek csakis annyiban van helye, amennyiben, tekintettel az eset körülméeyeire, a méltányosság kívánja. .. .• 124 Ki. Az alperesnek kötelezettségei teljesítésére törvényes felhatalmazás alapján kormányhatóságilag engedett moratórium hatálya hitelezőire honosságukra tekintet nélkül kiterjed, ez a törvényes halasztás azonban a 134.936. 1921. P. M. sz. rendelet 6. §-ához képest nem akadálya a hitelező követelése birói uton való érvényesítésének, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy a imvirsztalás esetén a teljesítési határidőt a moratórium megszűntét követő időre esőleg kell megszabni 125 17. Nincs oly jogszabály, mely a választott bírósági Ítélet eleni felfolyainodás és érvénytelenítési per párhuzamos igénybevételét megakadályozná. Indokolási hiány miatt megsemmisítés. \2H 18. Turpis causa bilaterálisnál visszakövetelésnek annyiban van helye, amennyiben azt a méltányosság kívánja. 143 19. In intégrnm restitutio turpis causa ecetén. — Azok a cogens jogszabályok, amelyek a kötelein keletkezését kizárják, ugyanily hatással vannak a már elismert kötelemre. 143 3 jogeset mint 60a. 60b, 60c szerepel, igy összesen 156 jogeset van. Szerk.