Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 197 Jtoáíf«H°^víSÍ,ÖldÍ •V'.^^CHIÖ a külföldön termelt közszükségleti cikket nem közvetlenül a külföldi termelőtől ke^ske.lfítő y befh0Zi!.,i!li',Vi'1 '"Klalkozó másik Sí BSS&íí?«r nt ? Í^P?^ Baját magát nevezi: «elso fto1 - .s1Z('rzi be: közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon való üzérkedésnek és az áru tovább.tuttatasa végett nem szükséges közbenső kereskedésnek nem tekinthető. i H 1itA,.,,u>ííbizo)t. c.?ak akkor ko'veieiiua "dijaü'iui az'kiköttetett ^agy a körülményekből következtethető, hogv az ugy ellátására nem díjtalanul vállalkozott. 146 22. Anyagi előnyökért (alkalmazásért) képviselő jelöltség rol való lemondás a ,jo erkölcsökbe ütközik s az ebből származó igény birói uton nem érvényesíthető 161 •Zd. A számiak záradéka: Zinsbcrechuung zu Banksátzen • nem a hivatalos bankkamatláb, hanem a mindenkori maganbankhiteleknel szokásos kamatláb kikötésével egvertelmu jgg -,?4' £\ állandóan követett birói joggyakorlat áitai'megállapított jogszabály szerint a fellebbezési bíróság Ítéletének az indokolása ellen csak annyiban van helye felülvizsgálati kérelemnek, amennyiben az indokolás Valamely határozat jellegű elvi kijelentést tartalmaz 178 25. Az anyagi jog szerint, ha a szerződő fél szerződéses kötelezettségét vétkesen megszegi és ebből a másik félnek kára támad, a másik fél kárának megtérítését követelheti anélkül, hogy a szerződéstől elállva, vagv a szerződéshez ragaszkodás mellett a kártérítéshez való jogát legalább is fenntartaná 195 Cég. 26. A K. T. 11. §-a második bekezdésében foglaltakból következik, hogy a kereskedő cégébe csak oly toldásokat vehet fel, amelyek a tényleges viszonyoknak megfelelnek és a közönség megtévesztésére alkalmat nem szolgálhatnak. 107 27. Csak bejegyzett cég ruházható át változatlanul ugy az utódlásra ntaló toldásnál. — A fióküzlet a főüzlettől önálló alanyisággal nem működhetik 125 Cégbitorlás. 28. D. V. céggel szemben «D. V. kézmüárukereskedő cégnek többnyire a toldatnélküli használata cégbitorlást képez. 108 Czletátruházás. 29. Az üzletátvevő felelősségének megállapítása az alapon, hogy az átvett cégszövegben az átruházó nevét használja. 108 30. Az 1908. LVII. t.-c. tudakozódási kötelezettséget ró az üzletátvevőre, melynek teljesítését ő tartozik biztosítani 125 31. Az üzletátruházó hitelezője az üzletátvevő ellen az 1908:LVII. t.-c. alapján indított perben nincs elzárva annak a kimutatásától, hogy habár az átruházó és az átvevő közt folyamatban volt perben az üzletátruházás alapját tevő szerződés birói Ítélettel jogerősen érvénytelennek és ennek folyományakép az eredeti állapot visszaállitandónak mondatott ki, ez az érvénytelenítés a felek részéről voltaképpen az ő hitelezői jogának kijátszása céljából történt jnFo Főnök és alkalmazott. 32. Nincs oly jogszabály, mely a szolgálati viszonynak szabályszerű felmondással való felbontása esetében arra kötelezné a munkaadót, hogy a felmondási idő alatt esedékessé váló illetményeket azok szerződésszerű lejárata előtt, egv összegben adja ki 1(> 33. Az 1926:XVT. t.-c. 21. §-a alapján kifejlődött birói gyakorla tszerint nemcsak a 4. §. értelmében arányszám szeirnt megállapított, hanem a 11. §. értelmében bíróilag átértékelt nvugdij fizetésének kötelezettsége alól sem mentésit versenytilalom jellegével biró szerződésszegés hiánvában az a körülmény, hogy a nyugdíjas létfcntarlasának biztosítása végett más szolgálatadónál tényleges alkalmazásban áll • 17 34. Sem az 1900. évi XXVII. t.-c, sem egyéb törvényes rendszabály nem tartalmaz olyan intézkedést, amely a birtokost vagy más munkaadót arra kötelezné, hogy magánjogi szerződés utján alkalmazott tisztviselőit nyugdíjban részesítse és nincs ilyen kötelező általános szabály arra nézve, hogy az alkalmazott a szolgálatban bizonyos idő elteltévél már feltétlenül megtartandó volna 17 35. A munkaügyi bíráskodásról szóló 9180/1920. M. E. szánni rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése szerint a biT©: ság határozata azon az alapon, hogy az ügy a munkaügyi bíróság vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel meg nem támadható és hivatalból sem vizsgálható felül • • • - • • •:- •• • •• »• 36 A felmondási hatandó tekintetében sem az alkalmazott elméleti előképzettsége, sem állásának elnevezése magában nem döntő, hanem a tényleg es valóságban betölött munkakör az irányadó. Egy ev felmondási ido csak nagyobb vállalatoknál lehet , M 37 A birói gyakorlat által állandóan követett Jogszabály ugvan hogy az a fél, aki a szolgálati viszonyt a másik fél' szerződésszegése miatt megszüntetni jogosult, ezzel a iogával a szerződésszegésnek a tudomására jutása után azonnal élni tartozik. Ez a jogszabály azonban nem irteírofl'hető akként, boary ha. mint n* adott esetben, a szerződésszegés több oly intézkedés által követtetik el melvek megváltoztathatók s amelv kulon-knlon időben tett intézkedések együttes eredménye állapítja meg, a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen, ha az egyes intézkedések ellen kellő időben tiltakozott és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati viszony megszüntetésének az okául az összes intézkedéseket joghatályosan ne érvényesíthesse, habár az egyes intézkedések ellen emelt tiltakozásai eredményre nem Vezették is, feltéve, hogyha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szolgálati viszony megszüntetési jogával kellő időben él 33 38. Nincs oly törvényes rendelkezés, mely a munkaadót, ha arra magát szerződésileg nem kötelezte, magánjogi szolgálati jogviszonyból folyóan arra kötelezné, hogy az alkalmazottjának nyugdijat fizessen. A munkaadó tehát a nyugdíjszolgáltatás feltételeire és mérvére is az alkalmazottaival szabadon szerződhetik; s a háború és az ezt követő pénzértékromlás és gazdasági válság által indokolt átértékelésre vonatkozó jogszabályok határain tul többre, vagy más feltételek mellett bíróilag sem kötelezhető, mint amelynek és amely feltételek mellett teljesítésére magát szerződésileg kötelezte 53 39. A közvetlenül a gyártásnál foglalkoztatott és csak a mérnökök rendelkezéseit végrehajtó, nem szellemi, hanem testi munkát végző gyári alkalmazottak még akkor is, — ha havi fizetésben és úgynevezett gratifikációban is részesülnek, és ha a hosszabb gyakorlat által szerzett tapasztalati ismereteik révén bizonyos fokig a többi munkás fölött is állanak, — csak iparossegédéknek, nem pedig iparvállalati tisztviselőknek minősülnek 53 40. A szolgálatképtelenség megállapítását kimondó vasúti orvosi vélemény felülbírálható. Ellenben a szolgálati viszonv fennállását a birÓFátr nem mondhatja ki .... 53 41. Oly versenytilalmi kikötés, mely a szerződésfelet foglalkozásának gyakorlásában akár a közérdek, akár saját gazdasági szempontjából komoly indok nélkül súlyosan, méltánytalanul vagy túlságosan gátol, a jó erkölcsökbe ütközik s ezért semmis 71 42. L A munkaadó nem kifogásolhatja alkalmazottjának oly magatartását, amellyel az alkalmazott-társait a fennálló szolgálati szerződésnek az alkalmazottak terhére leendő módosítása tekintetében valamely irányban befolyásolni igyekszik. II. A fennálló munkaidő módosítását tárcyazó körözvény aláírásának megtagadása nem tekinthető a kötelességteljesités oly makacs megtagadásának, amely a rögtöni hatályú felmondásra kellő alapot szolgáltatna 72 43. Gyógyszerész-alkalmazott felmondási ideje 73 44. Az, hogy a munkaadó vasút a végrehajtott létszámcsökkentés után az ennek keretében megüresedő állások betöltésénél törvényellenesen árt el, csak a felettes hatósághoz intézendő panasz utján érvényesíthető, polgári biróság előtt azonban nem 73 45. Idegen állampolgárok közölt, külföldön és egyenesen a dán törvényekre hivatkozással létrejött szolgálati szerződés esetén s amidőn a szolgálat is túlnyomóan külföldön, Dániában teljesíttetett: a nemzetközi magánjog elfogadott szabályai szerint a magyar törvények és iogBzabályok alkalmazást nem nyerhetnek; igy különösen nem jöhetnek figyelembe az 1910/1920. sz. munkaügyi rendelet megszorító intézkedései sem, hanem a jogviszony csak a dán in«r alánján bírálható eb ame'v fpinprps beismerése szerint sem tartalmaz a felmondási idő tekintetében a magyaréhoz hasonló megszorítást 74 Ifi \ evnlirálati inn'viszonvKm gvökerező kegydij nem a földbirtokhoz magához fűződő dologi teher, hanem a munkaadónak személyes kötelezettsége lévén, alperes földbirtokost pusztán az a tény, hogy bihardiószegi birtokát — ahol felperes férje gazdasági szolgálatot teljesiteit. — t\-r ellennéeres hatalom nagyrés^ben elkobozta, a teljesitéskötelezettség alól fel nem menti 74 47. A magasabb képzettségű és a nagyüzemek fölött önálló vezetői hatáskörrel felruházott gyárigazgató felmondási ideje egy esztendő; ennek pedig nem előfeltétele a hosszabb szolgálati idő /.. 82 48. Az egyévi felmondáshoz főiskolai képesítés, vagy ennek hijján gyakorlat utján is megszerzés esetén is figyelembe veendő magasabb rendű szaktudás és szakképzettség, továbbá egy nagyobb üzemben elfoglalt magasabb hatáskör szükséges 125 49. Az olyan alkalmazott, aki állását önként és a saját elhatározásából jogos ok nélkül az üzlet teljes lebonyolítása előtt hagyja el, haszonrészesedést csak akkor és annyiban követelhet, ha és amennyiben az üzlet végleges és teljes lebonyolítása után valóban nyereség jelentkp-»ik. mii" az '""lpt lebo"volitása kötben bizonvos időpont szerint, például az alkalmazott kiválása idején esetleg mutatkozó és még nem a végeredményt feltüntető nyereség az önként távozó alkalmazottnak haszonrészesedés követelésére sem alapot, sem irányadó mértéket nem ad 126 50. A kegydij természetéből következik, hogy a munkaadó kizárólagos diszkrécionális joga az, hogy nyugdiji«"osult=áo-o-ni ne'*1 hiró alkalmazottai közül kit, mikor és mily mértékben kíván kegydijban részesíteni és az a i Hrfilménv h^Tv álkál^azotta' közöl egynéhánynak általában, egyeseknek pedig a többiektől eltérően nagyobb kegydijat juttatott: semmiképpen sem ad jogot a kegydijban részesülőknek arra, hogv a kegydijuk megállanitását személyükre nézve megállapított mértéktől eltérően nagyobb összegben, vagy a munkaadó által különben, iivnfdííioí'o^nHsággal híro alkalmazottai ^észére létesítőit nvugdi iszahálvzal rendelkezései szerint követelhessék 126 51 Kereskedelmi utazónak — bár azonos javadalmazás mellett — elárusítóként való beosztása jogot ad az alkal-