Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - Mit értünk el valorizációs mozgalmunkkal?

4. sz. KERESKEDELMI JOG 63 zelésél, s a plénum a papirkoronadijtartalékok aránya helyett31 az aranyérlékek arányát tette a leendő felosztás alapjává. — Elejtette a plénum a tervben volt karitalh kettéosztást32 is. — Az érintett társaságok az állami szerv egyes határozataival szemben jogorvoslatot kaptak a Közigazgatási Bírósághoz. — Közelebbiek (köztük a leglényegesebb: az aranyértékek miként-kalkulálása) rendeletre maradtak. III. Nem tudja az ember, hogy morális sikerként vagy reális fiaszkókértt beszéljen a törvénybe 8. §-ul in pleno felvett elvi deklarációról. Mely szerint az ősjégyzők hadikölcsönei valorizálásának „kérdésében" a törvényhozás a békeszerződési terhek megszűnése után l! 1944-ben ?) „határozni fog"'. Addig nem valorizálják ezeket; akkor: talán, valamelyes mértékben. A kétséget növeli az a megfontolás, hogy az ilyen igények annál többel vesztenek élő erejükből, minél távolabbi jövőbe tolódnak. A morális jogcímek is elévülnek. — A hadi'kölCsönösök karitatív segélyezését eélzó külön javaslat (340. sz., 1927 nov. 15-ről) tudvalevőleg eddig elintézetlen. A reparációk utánra kitolás gondolata a német III. Steuernotverordnung 16. §-ából ered. Csakhogy azóta már a németek az ..Anleiheablösungsgesetz'-cel összes közadósságaik (nemcsak hadikölesöneik) dolgát újrarendezték. A kötvényeket általában az arányérték 2V2%-áról szóló ujakra cserélik ki. Azonban az „Altbesitzer"-ek33 végeredményben (sorsolás utján) az aranyérték 12V2%-ál kapják: községi tartozásoknál esetleg 25%-ál: gyámoltak kötvényei is privilegizálvák, esetleg 25%-ig; a kisorsolásig vannak némi karitatív segélyek: s mindez: már mostan. Jóválétel utánra csak a ,.\eul)esilzer'"-ek reménvei halasztvák. akik addig 24/2%-OS kötvényeik után kamatot sem kapnak.34 Morális jelentőségükén! emelhetők ki még törvényünkből azon rendelkezések, amelyek a kiadandó nagyfontosságú kormányrendeletekéi a képviselőháznak utólagosan --- bemutatni rendelik. így a baleseti járadékok mérvére (18. §), a biztosítások valorizációjának keresztülvitelére (27. £ 2. bek.). Egyébkén! is felhatalmazási kapott a minisztérium végrehajtási rendelet kibocsátására 138. § ut. bek.). IV. Hogy arról is beszéljünk, amit nem tudotl a valorizációs mozgalom elérni: 31 [gy még biz. szöv. 22. S 1- bek. ul. mondata, haloll biz. szöv. már elejtette az ennek előfeltételéi képező II. jav. 21. i?-ál s kapcsolatosakat. Példája ez a foldozgafások veszélyeinek. Biz. szöv. 22. § 2. bek. 33 Akik 1920 július I. Hőd szerezték ;i kötvényekel. Körük is tehát tágabb, mini nálunk az ősjegyzőké. 31 Ez ;i törvény egy napon kell a német valorizációs törvénnyel, de különálló. Tartalmára lásd Mügéi, Das gesamie Aufwertungsrechl (Berlin. 1925.. 11 —15. ezer), 74. sk. lap. Valorizálatlanul maradtak a közadósságok.85 Kizárta a törvény az átértékelésből az állam, törvényhatóságok, községek egyéb (nem kötvényesitett) összes tartozásait is. szintúgy a posta, a postatakarékpénztár36 és elvilegesen az államvasutak87 minden tartozását! (6. § 1. bek.). I. jav. óta még növelték és erősebben körülbástyázták a mentességeket.38 Kivételek persze vannak (7. §).:;9 Az imént nem említett, tehát a relatíve kisebb gazdasági közvállalalok (pl. állami vasgyár, községi villamosok) egyáltalán nem mentesek (9. §); a náluk volt óvadékok átértékelésének tervezeti feltétlen kizárását (így még biz. szöv. 8. § 2. bek.) szintén sikerült in pleno elejtetni- A MÁV ellen is40 valorizáltatn'ak (a már emiitett baleseti járadékokon felül) az 1922 óla kötött fuvarozási ügyletekből eredő kártartozások (10. §).41 Valorizálatlanul marad a tiszta pénztartozások legtöbb faja. amelyeket különben I. jav. óta szintén még gondosabban körülírlak 14. $).42 Emeljük ki itt pl. a takarékbetétekéi, folyószámlákat, zálogleveleket, vasúti kötvényeket, általában a közforgalmú értékpapírokat.43 Az életbiztosításokról s a kölesönökről már volt szó. Általánosságban (amiről már szintén történt említés) nem volt kivívható az Utólagos valorizáció sem.44 85 Állam, törvényhatóság, község kötvényei általában. A hadikölcsönök átértékelésének is csak ;i lehetősége maradi nyitva (fent suli 111.). 36 Ez n j. a II. jav.-ból. 37 Ez igy uj, a biz. szöv.-ből. Nevezetes visszafejlesztés. 38 Melyek egészükben visszafejlesztései a már ellenkező irányban kifejlelt birói gyakorlatnak. V <">. „Valor. joggyakorlatunk Í9274g" 27. lapját. 39 Uj kivétel pl. ex biz. szöv. az, hogy ingatlannak nemcsak kisajátításából, hanem szabadkézi velőiéből járó ellenérték is valorizálandó (7. íj 1. p.V Példázza ez. hogy a módosítások hol in melius. hol in peius érték a valorizáció ügyéi, s azt is. mennyire gondosan belementek sokszor a részletekbe. 40 Épugy más közforgalmú vasul ellen is . . . inig a régebbi fuvarozási károk ezek ellen sem . . . » Képv. szöv. újítása. — Tehál mig régebben a Máv. nem fuvarozási tartozásait (pl. vételártartozását) Feltétlenül valorizálta a bíróság s ép a fuvarozásiak voltak inkább vitásak (utóbb ugyan már azokal is átértékelték): addig a törvény szerint ép a nemfuvározásiak lesznek feltétlenül kizárva a valorizálásból. Inelegantia. 12 Uj pl. az 1. p.-ban a szövetkezeti áruelőleg; a '_' p.-ban a girószámla. csekkszámla. néinkamatOzó beiéi: a -1. p.-ban a nyereménykötvények (sorsjegyek), melyekéi a 33. § segítségével gyorsított eljárással lógnak eltüntetni; stb. 43 Részvényeknél általában (kivéve a kisorsolható vasútiakat) nem merülhet lei a valorizáció kérdése, meri nem képviselnek határozott pénzkövetélést: 1. II. jav. ind. ad 4. §; ezekről tehát nincsen intézkedés. " Ez, továbbá a kölcsönöknek és a jelzálogjogoknak (gondoljunk az amortizációs kölcsönökre!) negatív szabályozása együtt garantálja az. ingalíanbirloknak a bábom vége felé és után bekövetkezett tehermentesítését a (hogy ugy mondjam) perújítással szemben. Németországban mind a barom lézi.s tor