Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [2. r.]

KERESKEDELMI JOG 4. sí. (Kisebb jelentőségű visszafejlesztése az eddigi jognak, hogy ezután a Goldwert­klausel is devalorizáíható lesz:45 35. §.) Egészben véve tehát nem sikerült a leg­súlyosabb gazdasági alanyok (állam stb.; föld- és házbirtok; bankok, takarékpénz­tárak) ellenében komoly eredményt elérni. E nagyhatalmi fronton csak egyel len rési ül most a törvény: a biztositó-vállalatok ellené ben.46 V. Vessük egybe per summos apices en­nek a valorizáció ellen különösen reluktáns jogterületnek magyar és némel megoldásait: Jogcim Magyar Német Kölcsön elvben: nem; ki­vételesen igen elvben: igen, akár 10(j"/„-ig; ha jelzálogos, vagy ha Vermö­gungsanlage: 25% Bank kölcsöne nem nem Takarékbetét nem legalább 121/sí)/o (Teilungsmasse) Záloglevél nem igen, Teilungsmasse Jelzálog nem igen, elvben 25% Állam stb. köt­vényei Hadikölcsön nem ösjegyzöknél: nem, de elvi deklaráció, nem-ősjegy­zéknél: semmi Altbesitzer: igen, 12'J'V.I. esetleg 25°/o; karitatív járadék Neubesitzer: elvi deklaráció (2-5°/o) Folyószámla nem, de egyes tételei igen nem Váltó, csekk nem, de alap­ügylet igen mint a magyar Életbiztosítás országos Tei­lungsmasse, 5°/o intézetenkénti Teilungsnuissc VI. Törvényünk valorizációellenes tételei­nek körében nem hagyható említés nélkül az a fontos ujitás,47 amely meglehetősen rövid határidőbe szorítja az átértékelési igény tá­maszthatását, már általában is (3. §: a tör­vény életbelépésétől48 egy év alatt perelni kell), még inkább az utólagos valorizációi (14. § 5. bek.: 3 hó; illetve család- és örök jogi körben 15. § 5. bek.: 6 hó: ugyanannyi a bal­eseti járadék megváltása ellenében: 19. § ul. bek.). Ezrével lesznek a jogosultak közi. akik csak e határidők lejárta után fognak felesz­mélni s érdeklődéssel várjuk, milyen igazolá ditva szólt. A némel törvény vezértétele ép a 4. S: „Hypotheken werden auf 25% . . . aufgewertel . . Stb. 4» Feltéve, hogy 1923 fcbr. 10. elöli keletkezeti. Ez ugyanis a 950 1923. M. E. sz. r. elvének kilerjesz­lése az effektív aranykikötésekről (Goldklausel) a nem-effektív aranyra szólókra. A biz. -./öv. ujitása, I. ott ind. <>. lapján. »• Ugyanezen fronton törtek már előbb bizonyos rési 1925-ben a 87. lüh. (baleseti járadékok conta Máv. stb.), majd 1926-ban a nyugdijvalorizációs törvény. — Más az, hogy az állam önként emelte pl. alkalma­zottai, nyugdíjasai illetményeit. 47 Biröi gyakorlatunkban ez ueui létezett, legfel­jebb az utólagos valorizációnál villan! meg ilyesféle gondola! (1. a. fenti 11. j,-ben id. tanulmányomban)". A némel törvény szolgált mintául: 1. Mügel összeállí­tását, id. mii 522. skk. '<* S ha a követelés később jár le. ellöl . . . sokat lesz majd a judikalura hajlandó elfo­gadni. m Általában a törvénynek sokban laza technikája és kétes szövegezése mellett szá­mos kérdés szorul majd a bírói gyakorlat általi megoldásra.49 A valorizációs Freirechl korszakát ugyan lezárja a törvény. De azt hinni, hogy ezután egyedül a törvény pa­ragrafusai lesznek csak irányadók és a judi­kalura elsőrangú szerepének teljesen vége­szakad. — semmiféle kodifikációval szemben sem jogosult, ezen a téren pedig fokozott té­vedés lenne. '"' Egyetlen példa sok helyetI: Quid juris a törvény szerint, ha mar régebben valorizációi kértem perben, ezzel elutasítottak, a név­összegei megítélték, s ezl mosl mái lés pedig a tör­vény 14. § 4. bek.-ének ruellőzhelése végetl tegyük lel: 1923 július 1. óta) jogfentartás nélkül felvettem? Perelhetek-e újra valorizációra a törvény alapján.' ?NÜI> a törvény nem volt, nem perelhettem volna, meri nlamban állt a res judicala. Ezt az akadályt mos| a törvény (13. §.) elhárítja. De nem akadályoz-e mosl már a fizetés felvétele? A 14. § ul. bek. szerint azl lehelne vitatni velem szemben, hogy az előperre való minden tekintet nélkül kell elbírálni a kérdést, s hogy tehál nincs utólagos valorizációra jogom, meri hiszen az ellenfél névértékben] fizelésél felvettem s ezáltal követelésem megszűnt il4. § 1. bek.), tekin­tettel arra. hogy a megszűnési kizáró jogfenlartásl (14. i; bek.) elmulasztottam. Nézetem szerint azon­ban ez az ellenvetés nem lenne helytálló, mert azt. hogy az elöperben valorizációi kértem, löbbnek kell tekinteni, mini az utóbb leheteti .jogfenlartásl —• an­nál inkább, mert hiszen arra senki sem gondolhatott józanul, hogy ellene szóló res judicata-val szemben még mindig jogfentartással kell és érdemes élnie, kvázi a jövő elé fellebbezvén a fellebbezhelellen vég­ítéletet. Aminthogy az eddigi bírói gyakorlat szerint is a valorizációs perlés eleve pótolja a későbbi fizetés­elfogadásnál lehelő jogferílartást. /A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban.* Irta : Dr. Szenté Lajos ügy véd. V. Mindezek a Tvt. általános érdekű kér­déseit érintik. A tisztességtelen verseny egyes fajai közül szintén csak néhány oly kérdéssel akarok röviden foglalkozni, ame­lyek, hogy ugv mondjam, szintén általános ér­deküek. Ezek közül ki akarom emelni a bitor­lás, az utánzás és az ipari titoksértés kérdé­seit. a) A Tvt. 7. §-a szerint: üzleti válllata köréhen senki sem használhat oly nevel, cé­get, ismertetőjelet, rajzot, vagy oly címert, mely öl meg nem illeti.» Ezen általános jellegű rendelkezést konkretizálják a 8. és 9. §§-ok és pedig előbbi a név vagy cégnek jogellenes hasz­nálata, a 9. §. pedig a jellegzetes külsőnek vagy elnevezésnek használata. A cég- és véd­jegyjogban szabályozott személyiségi jogok. Első közlemény előző számban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom