Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [2. r.]

KERESKEDELMI JOG 4. sí. (Kisebb jelentőségű visszafejlesztése az eddigi jognak, hogy ezután a Goldwertklausel is devalorizáíható lesz:45 35. §.) Egészben véve tehát nem sikerült a legsúlyosabb gazdasági alanyok (állam stb.; föld- és házbirtok; bankok, takarékpénztárak) ellenében komoly eredményt elérni. E nagyhatalmi fronton csak egyel len rési ül most a törvény: a biztositó-vállalatok ellené ben.46 V. Vessük egybe per summos apices ennek a valorizáció ellen különösen reluktáns jogterületnek magyar és némel megoldásait: Jogcim Magyar Német Kölcsön elvben: nem; kivételesen igen elvben: igen, akár 10(j"/„-ig; ha jelzálogos, vagy ha Vermögungsanlage: 25% Bank kölcsöne nem nem Takarékbetét nem legalább 121/sí)/o (Teilungsmasse) Záloglevél nem igen, Teilungsmasse Jelzálog nem igen, elvben 25% Állam stb. kötvényei Hadikölcsön nem ösjegyzöknél: nem, de elvi deklaráció, nem-ősjegyzéknél: semmi Altbesitzer: igen, 12'J'V.I. esetleg 25°/o; karitatív járadék Neubesitzer: elvi deklaráció (2-5°/o) Folyószámla nem, de egyes tételei igen nem Váltó, csekk nem, de alapügylet igen mint a magyar Életbiztosítás országos Teilungsmasse, 5°/o intézetenkénti Teilungsnuissc VI. Törvényünk valorizációellenes tételeinek körében nem hagyható említés nélkül az a fontos ujitás,47 amely meglehetősen rövid határidőbe szorítja az átértékelési igény támaszthatását, már általában is (3. §: a törvény életbelépésétől48 egy év alatt perelni kell), még inkább az utólagos valorizációi (14. § 5. bek.: 3 hó; illetve család- és örök jogi körben 15. § 5. bek.: 6 hó: ugyanannyi a baleseti járadék megváltása ellenében: 19. § ul. bek.). Ezrével lesznek a jogosultak közi. akik csak e határidők lejárta után fognak feleszmélni s érdeklődéssel várjuk, milyen igazolá ditva szólt. A némel törvény vezértétele ép a 4. S: „Hypotheken werden auf 25% . . . aufgewertel . . Stb. 4» Feltéve, hogy 1923 fcbr. 10. elöli keletkezeti. Ez ugyanis a 950 1923. M. E. sz. r. elvének kilerjeszlése az effektív aranykikötésekről (Goldklausel) a nem-effektív aranyra szólókra. A biz. -./öv. ujitása, I. ott ind. <>. lapján. »• Ugyanezen fronton törtek már előbb bizonyos rési 1925-ben a 87. lüh. (baleseti járadékok conta Máv. stb.), majd 1926-ban a nyugdijvalorizációs törvény. — Más az, hogy az állam önként emelte pl. alkalmazottai, nyugdíjasai illetményeit. 47 Biröi gyakorlatunkban ez ueui létezett, legfeljebb az utólagos valorizációnál villan! meg ilyesféle gondola! (1. a. fenti 11. j,-ben id. tanulmányomban)". A némel törvény szolgált mintául: 1. Mügel összeállítását, id. mii 522. skk. '<* S ha a követelés később jár le. ellöl . . . sokat lesz majd a judikalura hajlandó elfogadni. m Általában a törvénynek sokban laza technikája és kétes szövegezése mellett számos kérdés szorul majd a bírói gyakorlat általi megoldásra.49 A valorizációs Freirechl korszakát ugyan lezárja a törvény. De azt hinni, hogy ezután egyedül a törvény paragrafusai lesznek csak irányadók és a judikalura elsőrangú szerepének teljesen végeszakad. — semmiféle kodifikációval szemben sem jogosult, ezen a téren pedig fokozott tévedés lenne. '"' Egyetlen példa sok helyetI: Quid juris a törvény szerint, ha mar régebben valorizációi kértem perben, ezzel elutasítottak, a névösszegei megítélték, s ezl mosl mái lés pedig a törvény 14. § 4. bek.-ének ruellőzhelése végetl tegyük lel: 1923 július 1. óta) jogfentartás nélkül felvettem? Perelhetek-e újra valorizációra a törvény alapján.' ?NÜI> a törvény nem volt, nem perelhettem volna, meri nlamban állt a res judicala. Ezt az akadályt mos| a törvény (13. §.) elhárítja. De nem akadályoz-e mosl már a fizetés felvétele? A 14. § ul. bek. szerint azl lehelne vitatni velem szemben, hogy az előperre való minden tekintet nélkül kell elbírálni a kérdést, s hogy tehál nincs utólagos valorizációra jogom, meri hiszen az ellenfél névértékben] fizelésél felvettem s ezáltal követelésem megszűnt il4. § 1. bek.), tekintettel arra. hogy a megszűnési kizáró jogfenlartásl (14. i; bek.) elmulasztottam. Nézetem szerint azonban ez az ellenvetés nem lenne helytálló, mert azt. hogy az elöperben valorizációi kértem, löbbnek kell tekinteni, mini az utóbb leheteti .jogfenlartásl —• annál inkább, mert hiszen arra senki sem gondolhatott józanul, hogy ellene szóló res judicata-val szemben még mindig jogfentartással kell és érdemes élnie, kvázi a jövő elé fellebbezvén a fellebbezhelellen végítéletet. Aminthogy az eddigi bírói gyakorlat szerint is a valorizációs perlés eleve pótolja a későbbi fizetéselfogadásnál lehelő jogferílartást. /A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban.* Irta : Dr. Szenté Lajos ügy véd. V. Mindezek a Tvt. általános érdekű kérdéseit érintik. A tisztességtelen verseny egyes fajai közül szintén csak néhány oly kérdéssel akarok röviden foglalkozni, amelyek, hogy ugv mondjam, szintén általános érdeküek. Ezek közül ki akarom emelni a bitorlás, az utánzás és az ipari titoksértés kérdéseit. a) A Tvt. 7. §-a szerint: üzleti válllata köréhen senki sem használhat oly nevel, céget, ismertetőjelet, rajzot, vagy oly címert, mely öl meg nem illeti.» Ezen általános jellegű rendelkezést konkretizálják a 8. és 9. §§-ok és pedig előbbi a név vagy cégnek jogellenes használata, a 9. §. pedig a jellegzetes külsőnek vagy elnevezésnek használata. A cég- és védjegyjogban szabályozott személyiségi jogok. Első közlemény előző számban.