Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - Mit értünk el valorizációs mozgalmunkkal?

KERESKEDELMI JOG 61 német joggal6 s meghaladják az osztrákot,7) és épugy - - nagyjából - a részletes szabályokban a törvény csak azt kodifikálja, ami már nélkülo is ugyanúgy van a birói gyakorlat szerint. A judikaturának az 1. jav.8 óta beállt (nem lulnagy) haladása jórészt érvényesült. Ennyiben az I. jav. óta elteli kél év csak használt a valorizáció ügyének. Ahol a birói praxis ellentétes irányokra oszlik, olt a törvény többnyire középvonalat tart: nem akceptálja a radikálisabb átértékelési velleitásokat, de túlhaladja a konzervatívabb tanácsokat. Például a ..liszt;', pénztartozások"' ugyan elvileg átértékelhetetlenek (4. §), de kivétel van nemcsak a) az itt kisegítőként (az osztrák jog nyomán) alapulveti vétkes adóskésedelem és b) a felek kikötésé esetébén (4. § 2. bek.), hanem éppen kölcsönöknél még c) akkor is. ha valorizálható követelési nováltak kölcsönné (ő. § 1. p.) és d) magánkölcsönök*nél9 értékálló befektetés alapján (5. § 2. p.).10 Kz utóbbi pont a parlamenti harc egyik eredménye; a biz. szöv. vette fel újonnan. Sőt c) család- és örökjogi ügyekben kivételesen szintén el lehet tekinteni a ..liszla pénztartozás*" akadályozó szempontjától (lő. § 1. bek. végén I. A névértékben megtörtént kifizetés dacára ..utólagosan"' kért valorizáció11 ebben ugyan ki lesz zárva (14. ij 1. és 2. bek.),12—13 de kivétel van nemcsak a) a hitelező jogB V. ö. cikkemel „A néniéi valorizációs lörvény"ről. Keresk. Jog 1925 9. sz. 7 V <"). ismertetéseinél a Jogállam 1923. évi 210'214. lapjain. 9 Melyről többen behatóan értekeztünk a Ken sk. Jog 192Ő. évi 11. számában. 8 Tehát nem a bankok, takarékpénztárak stb. állal adott vagy igénybeveti kölcsönöknél, amelyek válorizálhatallanok maradnak. A magánfelek közti kölcsönöknek itten honorált külön szempontjail kiemeltem ..A valorizációról, különösen a kölcsönéről" irt tanulmányomban, .Jogi. Közlöny 1927. Iá:}, lapján; majd Schuszter Rudolf utalt erre egyik előadásában. A német (örvény (66. §) is mellőzi — kivételként! — a bankok stb. állal veti kölcsönök átértékelését. 10 Vagyis a törvény a háromféle kúriai felfogás közül (melyekéi vázoltam az előző j.-ben id. helyen) nem fogadta el sem a VII. tanács radikálisan valorizáló, sem a III.. V. és VI. tanács radikálisan valorizációellenes álláspontját (mely utóbbi az I. jav.-tal volt kongruens), hanem a II. tanácsnak közbenső útjára téri — mégis lefaragván annak elvéből is a bank- stb. kölcsönökre lebelő alkalmazást. 11 Melynek szempontjait propagáltam legutóbb „Utólagos valorizáció" cimen, Keresk. Jog 1927. 9. sz. '2 Részteljesítés után is már a teljesíteti részéi: ennyiben szintén a judikatura konzervatívabb irányához csatlakozik a törvény. ' la Következnék ebből és más helyekből (pl. a 2. g-ból, verba: „a jogosult kérelmére"), hogy a törvény elvi álláspontja szerint csak a hitelező kívánságára \állozik át a pénzobligáció névértékből valorizálná. Tehál a törvény nem fogadná el az „ipso jurc valol-isatur" elvét, mint a német jog. Más tételekből az ellenkezőre lehelne következtetni. Kifejezetten a tör- r. vény tiem foglal állást e kérdésben. len tartása esetében14 (14. §. 3. bek.), hanem anélkül is. ha b) a teljesítés elfogadása 1923 július 1. elölt15 történt s az átértékelés elmaradása a hitelező tönkrejutását okozla:16 c) már kevésbé szoros feltételek mellett is család- és örökjogi ügyekben (15. § 3. és 4. bek.). Baleseti járadékok körül a törvény inkorporálja a 87. teljesülési határozattal kivívott átértékelő álláspontot. A mérték tekintetében rendelet lesz.17 Előző jogerős Ítéletek, ha kedvezőbbek, lenmaradnak.18 A közvetlenül felelős személy a rendeletszerü mértéken tul is felel (17. §). A tulalacsony (valörizálatlan) egyszeri tőkeösszeggel esetleg megváltott (vagy igy megítélt) járadék a megváltás dacára továbbkövetelhető! (Részletesen szabályozva: 19. ij|.1!» Utóbbi tétel tul II Amellyel egy tekintet alá esik, ha a hitelező a fizetési visszautasította s az adós erre birói leiéibe adta. E helyes precizirozást a képviselőház plénuma ve! le fel. 15...de már 1919 január 1. után. T. i. azelőtt pénzünk értéke még akkora volt, hogy a fizetés kiadós részvalorizációval ért fel; nem volna tehát különösebb értelme annak, hogy utólag valorizációs per indulhasson, amelyben a bíróság könnyen megelégedhetnék a már úgyis "lefizetett részértékkel. Az 1923 július 1-i véghatáridő körülbelül fedi a judikaturában idáig felmerüli ily esetekel. Mégis tul szűknek vélem, mert valójában' csak 1924 közepén lelt köztudattá az átértékelés lehetősége. lfl Ez utóbbi megszorítással a biz. szöv., melynek e pont felvétele egyébként szintén egyik fövivmánya. és illetve a még szigorító képv. szöv. megint lefaragták a judikatura kezdeményezéséi. A további megszorítási („ha... az átértékelés elmaradása... az. adósra indokolatlan előnnyel járt") úgyszólván henye kitételnek tarlóm, dacára a „superfluum lex non loquitur" elvének, mert ugyan mikor nem lenne előnyös az adósra az, hogy névértékben fizethet? s mikor ne lenne ez indokolatlan, ha a másik oldalon a hitelező tönkrement bel? (v. ö. 12. §. ut. bek.). ,: E nyilván szűkösebb mértéket adó szabályozási I. jav. még általánosnak tervezte, 11. jav. már a Máv.ia. más közforgalmú vasutakra és hajózási vállalatokra korlátolta (igy képv. szöv. isi; más adósokkal szemben tehát szabad utja maradi a birói mérlegelésnek. 18 E siker harcát már a magánalkalmazotti nyugdijátértékelés vitájában vivták meg. V. ö. 1926:XVI. t.-c. 14. §-ának 5. bek.-él, mely helyesen csak a nyugdíjas javára értelmezendő. — vagyis csak az oly ítélet marad fenn, mely az arányszám szerűnél magasabb, nem amely alacsonyabb összegei iléll meg. Igy C. 11. 1639/1927. JH. II. 102. III E helyes gondolái eredetét abban a birói gyakorlatban látom, hogy a törvénytelen gyermek tartása ujrakövetelhető, ha a lőkemegvállás elégtelennek bizonyult (v. ö.: „Valor. joggyakorlatunk 1927-ig" ."."). lap; ujabbak: MD 1927. 13. sorsz.. .111 I. 1711.|. Ide mulat az 1926:XVI. t.-c. 14. ,§-a is. mely ugyan (hézagosan!! a nyugdíj járandóságnak csak tulalacsony járadékban iés'pedig 1924 július 1. előtt) történi megállapítására nézve rendeli, hogy annak fejében a törvénynek megfelelő magasabb járadék lép, — de miután a tulalacsony járadékkal a tulalacsony lökomeg\ állás érdemben egyel jeenl: nyilván nyugdíjnál is helye van utóbbi ellenében az. ujabb igénynek. Annál is inkább, mert hiszen a valorizáció általános szabályai! a jelen törvény adja. s az. 1926-.XVI. t.-c. csak speciális fejezet, melyre innél analógia vonható.