Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (TvT.) a gyakorlatban. [1. r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG biztosíték letételét rendelte el. A konkrét esetben ugvan felperes letette a biztosítékot, de azt hiszem, hogy az ily magas biztosíték követelése illuzóriussá leheti ennek az intézménynek alkalmazását, mert hiszen a mai magas kamatviszonyok és az a körülmény, hogy az állampénztár nem fizet letéti kamatot, hanem ellenkezőleg: kezelési költséget számit tel, arra indíthatják a teleket, hogy inkább elálljanak a pertől, amellyel még pernyerés esetén sem érhetnek el akkora előnyt, mint amennyit esetleg kamatokban elvesztenének. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy ujabb időben e tekintetben is, ugyanazon bíróságnál is lényegesen enyhébb gyakorlattal találkozunk s hogy már a bpesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirája, sem pedig a vácitanácsa nem kért ugyanoly ügyiben biztosítékot az előzetes intézkedések elrendeléséért. Minden esetre szükséges tehát, hogy a kellő mértéket bíróságaink betartsák és számoljanak eme előzetes intézkedések nagy jelentőségével, melynek saját tapasztalatom szerint is többször volt meg az az eredménye, hogy alperes belátván az intézkedés gyorsaságát, annak összes következményeivel együtt, rögtön abbanhagyta a tisztességtelen versenyt. III. A Tvt.-nek egy másik igen hatályos fegyvert1 a 11. §-ban szabályozott zúrhü. Az ipari jogvédelem terén ez a zárlat nem nj intézmény. Megvan ugy a szabadalmi, mint a védjegytörvényekben, habár nem is azonosak a zárlat elrendelésének előfeltételei. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a Tvt. 11. §-a csak a Tvt. 9. §-ának esetében, az u. n. utánzás (setén, rendeli el a zárlatot: míg ellenben akár üzemi titok elárulása, akár cégbitorlással, akár reklámszédelgéssel stb. versenyfajtával elkövetett visszaélések esetén zárlat elrendelésének nincs helye. Miért csak a 9. §. esetén van zárlatnak helye? — az igazán nehezen érthető meg; midőn a tisztességtelen versenynek számos egyéb laja van, mely époly súlyos, mint az utánzás és ahol az előzetes intézkedésnek, zárlatnak époly fontossága van. mint a 9. §. esetében. Eddigi tapasztalataimból is határozottan leszűrhető az a következtetés, hogy a törvény e tekintetben hiányos és hogy a bíróságnak a zárlat elrendelése iránti jogot minden oly esetben meg kell adni, amidőn az. Ítéletben valaminek lefoglalásáról, \agy elkobzásáról szó lehet s midőn tehát eme csak később elkobzandó vagy megsemmisítendő tárgynak, vagy egyáltalában a tisztességtelen verseny elkövetésének alapjánl szolgáló eszközöknek további használását lehetetlenné kell tenni. Ennek a zárlatnak ugyanoly morális hatása van. mini ;iz ideiglenes intézkedéseknek és hosszú pereskedésnek egy kellő időben és kellő módon keresztülvitt zárlat gyorsan véget- szokott vetni. Miként emiitettem, a zárlat előfeltétele más, mint akár a szabadalmi, akár a védjegybitorlás esetén. Míg a védjegybitorlásnál a bíróság a zárlatot csupán büntető per keretében rendelheti el, addig tisztességtelen verseny esetén a zárlatot a polgári bíróság is. söl a választott bíróság is elrendelhet. Megvan azonban ez a szabadalmi törvénv, az 1895. XXXVII. t.-c. 58. §-a alapján indított u. n. polgári bitorlási perben is. amidőn a bitorlás által sértett tel a bitorló ellen szabadalmi jogának elismerése s a bitorlás megszüntetése és kártérítés iránti igényeit polgári per utján érvényesiti. Az 58. §. 3. bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az 53. §-nak zárlatra vonatkozó intézkedései megfelelően alkalmazandók. Mig azonban ugy a szabadalmi, mini a védjegybitorlási ügyekben a bíróság a zárlat elrendelését a sértett féltől követelendő biztosíték letételétől leheti függővé, a bíróságnak tehát az eset körülményei szerint mérlegelendő diszkréciójától függ, hogy kauciót kövelel-e, vagy nem, addig a Tvt. 11. §-a imperative előírja, hogy a bíró zárlatot csak akkor rendelhet el, hogy: «ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az idézett 10. §-ban emli!ett rendelkezések valamelyikének helye lesz és ha megfelelő biztosítékot tesz le az esetleg alaptalanul kért zárlatból eredő kár fedezésére . Vagyis a zárlat elrendelésének egyik előfeltétele megfelelő biztosíték letétele. Itt is. minden a «megfelelő szón fordul meg. A biró csak megfelelő biztosíték letételét követelje, vagyis olyan összeget, amely elégséges é.s szükséges az esetleg alaptalanul kért zárlatból eredő kár fedezésére: mert ha ezen tnl megy, akkor a tisztességtelen versenyző mellé áll, mert megnehezíti a panaszos jogainak érvényesítését. IV. E törvény a kereseti, illetőleg panaszemelési jogot a versenytársnak, illetőleg versenuvállálatnak adja meg. „Versenyvállalat" a Tvt. 30. §-a értelmében ..minden azonos tárgyú vagv hasonnemü vállalat, amennyiben a távolsági viszonyokra és az esetnek egyéb körülményeire figyelemmel az üzleti versenyben érdekellnek tekinthető". Minthogy ezen általános jellegű kérdéssel. I. i.. hogy mii kell versenytárs alatt érteni, igen gyakran találkozunk, megfelelőnek tartom ezen fogalom lisztázását felvetni. A miniszteri indokolás szerint nem szükséges az érdekeltségnek pontos bizonyítása, hanem elégséges, hogyha a felperes azt. hogy a tisztességtelen verseny miatt őt sérelem érheti, vagyis a lehetőséget kimutatja. Itt ismét a biró kellő judiciumátó'l függ, hogy ezt megtalálja. Gondoljunk csak a következő pél-