Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1928 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (TvT.) a gyakorlatban. [1. r.]
KERESKE DE LM l .lüü A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban." Irta : Dr. Szenté Lajos ügyvéd. Az 1923. évi V. t.-c.-be iktatott törvény életbeléptévé] a kereskedő világ évtizedes óhaja ment teljesedésbe. Az Ausztriával fennállott közösség ismeteltén megakadályozott abban, hogy nemzeti érdekből a törvényi megalkossuk. A gyászos trianoni békének kellett jönni, hogy annak (210. cikk) parancsszavára megcsináljuk az uj törvényt. És bár minden ma gyar polgárnak egyöntetű tiltakozással kell e békediktátum félé tekinteni, el kell ismer niink, hogy e törvén} alkotása és életbelépte csak üdvözölhető, még ha parancs folytán is jött létre. Miután a Tvt. életbelépte, vagyis 1924 május hava óta több mint barom é vtelt el, azt hiszem, hogy ez az idő módot és alkalmai nyújt arra, sőt talán kötelességünkké is teszi, hogy az elmúlt ezen pár évnek, mint a Tvt. gyermekéveinek eredményeiről, s az esetleges gyermekbetegségekről számot adjunk és keressük azokat a módokat, amelyek már az eddig is észleli hiányok kiküszöbölésére szükségesek. Mint tudjuk, a Tvt.-ben szabályozóit jogintézmény, illetőleg a belőle származó jogviták, nem egy bíróság hatáskörébe vannak Utalva. A rendes bíróságok, 1. i. a törvényszék. Tábla, Kúria, csak az egyik jogot gyakorló bíróság, míg a kereskedelmi kamarák mellett alkotott választott bíróságok talán az esetek túlnyomó részében (de csak abbanhagyásra irányuló perekben!) gyakorolják a bíráskodást, míg viszont a büntető bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják elsőtökön, végsőfokon pedig a kir. Kúria. ' Ha tehát a Tvt. eddigi gyakorlatáról beszélni akarunk, akkor figyelemmel kell lenni ugy a polgári bíróságok, mint a kamarák (itt természetesen csak a budapesti kereskedelmi és iparkamara jöhet számításba), mint a büntető bíróságok gyakorlatáról, hangsúlyozván azonban azt is. hogy a kir. Kúria csak ujabban került abba a helyzetbe, hogy legfelsőbb fokon ítéletet mondjon. Ennek kettős oka van. Az egyik, hogy ezen ügyek természete olyan, hogy az ügyek legnagyobb része az alsóbb fokokon nyer elintézési; sö! legtöbb esetben már az elsőfokon (aminek okát késől)b érinteni fogom), másik ok periig, hogy a komlikáltabb, tehát a Kúriához kerülő ügyek soká értek meg arra, hogy oda kerüljenek; úgyhogy csak körülbelül egy év óta találunk rendszeresen kúriai ileleteket. * Felolvastatott a Mogyar Jogászegylet s a Budapesti ügyvédi Kör fehr. 25-iki együttes ülésén. 1. Mi volt az uj törvénynek a célja? A tisztességes verseny megvédése a tisztességtelen versennyel szemben. Ez az, amit az 1. §. olykép deliniái, hogy: „Üzleti versenyt nem szabad az. üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni. A zsinórmérték léhát: az üzleti tisztesség, vagyis tisztességes üzletembernek a felfogása; ami melletl a törvény még általában a jó erkölcsöt is kiemeli. Vagyis, tehát nem szabad üzleti verseny! olykép folytatni, amit: a) egy tisztességes üzletember nem lenne: b) amit általában egy tisztességes ember, a jó erkölcsöt szem előli tartva, nem lenne. Hogy ez a kettő: az üzleti tisztesség és a jó erkölcs nem azonos fogalmak, egymást nem fedik, azt többször hallottuk már kiemelni. Van dolog, amely nem ütközik a jó erkölcsbe, viszont azonban egy tisztességes üzletember mégsem lesz ilyet, például ilyen az ármegállapodások be nem tartása, vagy saját árujának szembeállítása a versenytársáéval s annak feldicsérése abból a célból, hogy nagyobb forgalmat csináljon. Jellemző példa erre a következő wieni eset: Nagy vállalatok részéről gyakran találkozunk oly eladási feltélelekkel, hogy a vevő a gyár által előirt árakat betartani, sőt saját továbbárusitói által is betartatni köteles; még pedig oly kikötéssel, hogy amennyiben ezt a vevő megszegi, ugy a gyár jogosítva van a vételi rendeléseket nem ebekínálni, illetőleg a nagybani vevő köteles a továbbárusilólól a szállítást megvonni. Hogy az árak betartására vonatkozó ez a szigorú kikötés érvényes, az a kereskedelem szabadságának elve melleit elvitathatatlan (ha csak valamely nélkülözhetetlen, tehát monopolisztikus cikkre vonatkozó ez a kikötés nem volna oly terrorisztikus esz köz, mely már a jó erkölcsökbe ütköznék).—• A közismert wieni ,,Iilid<Ck cég márkájának védelmében még tovább ment. — Ez a cég ugyanis „Schampoo" hajápolószeré! ,,Elida" elnevezéssel hozza kék csomagokban forgalomba és közvetlen vevőivel szemben kiköti nemcsak azt, hogy az előirt árakat tartsák be és amennyiben az ár be nem tartatnék, ugy beszünteti az áruk küldését, hanem viszontelárusitóit arra is kötelezi, hogy azok saját vevőikkel az árakat szintén tartassák be Minden csomag „Elida" egy ellenőrző) jellel, u. n. Konlrollzeichen-nel van ellátva, még pedig olykép, hogy minden nagybáni vevő egi] külön KojRtrollzeichen-t kap. — Az egyik angrosszista ezt az ellenőrző jelet eltávolifotta, Az österreichischer Verband der Markcnartikel-Industrie e miatt az Unl. W. (Tvt.) 1. §-a alapján abbanhagyásra perelt. A wieni Handelsgerieht 1927 szeptember l()-én kell Cg. XV. ÍÍ26/27. számú jogerős ítéletével (fósd:
