Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (TvT.) a gyakorlatban. [1. r.]

KERESKEDELMI JOG 43 Rechtsprechung 928. No. 1. S. 13.) alperesi végrehajtás terhével annak abbanhagyására kötelezte, hogy a/ „Elida" Schampod eladásánál a csomagokon lévő Kontrollzeichent eltávolította és az ily kontrolljegy nélküli ami forgalomba hozta. — Az indokolásból kiemeljük a következőket: Alperes beismerte, hogy ö azért távolította el a kontrolljeleket, hogy ne lehessen megtudni, kitől származik az áru; alperes beismerte, hogy olcsóbban adja az árut, hogy ezáltal vevőkörét növelje, ami avégből szokott történni, hogy viszont más árukban több forgalmat csináljon; az ily kartellmegállapodások ellen lépések történlek ugyan, azonban sem büntető beavatkozásra, sem pedig az árvizsgáló bizottság részéről való beavatkozásra nem kerüli Mir: hogy a többi organizáció helyesli a felperesi egyesülésnek ezt az akciója!, hogy a kereskedők egy része nem tartja magái a megállapodáshoz: hogy egy idő óta az összes „Elida"áruk kontroll jeggyel ellátva kerülnek forgalomba és köztudomású, hogy a gyár az alesóbb áron árusítókkal szemben bírói uton lép lel. - Ezen ténymegállapítás mellett ;i törvényszék marasztaló Ítéletében a következőkből indult ki: 1. A bíróság nem ismeri ugyan el, hogy a kereskedőnek, aki az általa vásárolt árut továbbítja, az általa adott reverzális alapján jogában volna harmadik személyek ellen fel lépni. — a konkrét esetben azonban alperes magatartását az jellemzi, hogy ő egy márkacikket megsértett csomagolásban —- még pe dig akár maga. akár más állal eszközöltetett ez — azzal ;s szándékkal, hogy ezáltal az árak betartásának ellenőrzését meghiúsítsa, adja tovább, tehát az ő eladójának aggályos ténykedéséi ily áru vásárlása állal támogatja és pedig azon éppen nem méltánylandó indokból, hogy ebből tőkét kovácsoljon, vagyis hogy a versenytársnál olcsóbban adott márkacikkek vevőiben azt ;i hiedelmet keltse, hogy az ő üzletében egyáltalában olcsóbban lehel vásárolni. Ez pedig a T\\. 1. %-áhn ütközik. 2. A bíróság figyelembe vette alperesnek ellenérveit is. amelyek a)'az ily ármegállapítás jogosságára vonatkoznak; és ügy találta, hogy az áru előállítójának, kivéve magasabb szociális szempontokat, szabadságában áll az árat megállapítani. Nem lehel beszélni az áru rákénvszeritéséről. meri a kereskedőnek érdekében áll ugyan, de nem forog fenn szüksége, hogy az árut tartsa. Hogy pedig az ily ármegállapítással nagyobb nyereség elérésére céloztatik, az a dolog természetében fekszik A gváros jogosan követi azt az elvet, hogy le hetőleg sok üzlet tartsa az ő áruját és hogy ne hanyagolják el a kereskedők az árul azért meri igen keveset keresnek azon. Ez nz üzleti politika persze a fogyasztóközönség kizsákmányolására vezethet; de a bíróság nem mehetett bele ennek az elbírálásába alperes eljárásának megítélésénél még akkor .sem. ha ez kétségtelenül fenforog. Meri még ha az árak íulmagasak volnának is, a szükséges reakció ugy sem maradna el és mivel a Schampoo nem az egyedüli hajmosószer, ezt nyugodtan be lehel várni. b) Hogy a gyárnak bizonyos kontroll szempontjából a kontrolljelekre szüksége van. hogy ha célját: az egysége-, árakat el akarja érni, alig lehet vitatni. Ez ellen tehát kifogást emelni nem lehel, ha csak ezáltal a kereskedők gazdasági existenciája nem veszélyeztetnék: amit azonban jelen esetben nem lehel elmondani, mivel a kereskedőnek módjában áil (Minek az árunak a tartásától eltekinteni és figyelmét más árura fordítani. A német bíróságok hasonló esetekben ugyanígy döntöltek (A. Rosenthal. Kommentár 5. Kitti. S 144. Note 92.) Ez a két kritérium nemcsak az u. n. General klauzulának, az 1. §-nak az előfeltétele, hanem egyáltalában a Tvl. egész intézménye ezen épül fel, bár az egyes különleges intézkedések, vagyis a Tvt. egyes pontjai külön határozzák meg a tisztességtelen verseny egyes fajainak ismérveit. Ha tehát egyes esetekben vita foroghat fenn aziránt, hogv :i versenytárs cselekménye beleütközik-e a Tvl. egyes §-aiba, az Ítélkező hatóság arra legyen figyelemmel, hogy a versenytárs cselekménye tényleg olyan-e. amely az üzleti tisztességbe, vagy egyáltalában a jó erkölcsbe ütközik? A tisztességtelen versenynek megnyilvánulási formái számtalanok, kiapadhatatlanok és a gazdasági verseny mindennap uj ötletekéi és az uj ötletek minden nap a tisztességtelen versenynek uj formáit hozzák felszínre. Innen van az. hogy az esetek igen nagv része e körül az 1. körül forog. Midőn ugyanis a tisztességes versenyében sértett üzletember nem tudja, hogv mi alapon lépjen fel tisztességtelenül versenyző versenytársával szemben, akkor mindig abba ;i szalmaszálba kapaszkodik, hátha ez segíthet rajta. És határozottan vallom, hogv ez a a maga ruganyos voltában sok esetben kisegít, midőn hiába fordulunk akár a szabadalmi, akár a védjegytörvényhez, akár a kereskedelmi törvényhez, vagy a magánjoghoz általában, sőt annak a meggyőződésemnek is kifejezési adhatok, hogy ez a §. kapcsolatban a Tvt. 8.. 9. és 1á. §-aival belátható időn belül majdnem feleslegessé fogja tenni a védjegy- és a szabadalmi jogszabályokat, mert megfelelő kezelés mellett a Tvt. minden ily cselben oltalmat fog nyújtani. Azok ugvanis. akik ily iparjogvédelmi ügyekkel némileg foglalkozunk, tudjuk, hogy ugy a szabadalmi, mini a védjegytörvények