Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Szolgálati viszony felmondása - élőszóval

34 KERESKEDELMI JOG 2. sz. szót az adóssal kötött egyesség folytán elengedi, — ez az elengedés rendszerint kihat a kezesre is. — Ez a jogszabály azonban nem nyer alkalmazást akkor, ha az adós csődbejutása avagy fizetésképtelensége folytán ez a követeléselengedés akár a esődeljárás során, akár a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás során létrejött kényszeregycsséggel, akár pedig a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt megkísérelt és nem egyes hitelezőkkel, hanem azok összességével kötött és az 1410/ 1926. M. E. számú rendelet 24. §-ában (az első bekezdésben is) említett magánegyességgel történt. (Kúria P. IV. 3073/1927. sz. a. 1927 dec. 6-án.) Indokok: A csődeljárás során létrejött kényszeregyességre vonatkozóan ezt a jogelvei a csődtörvény 199. §-ának 2-ik bekezdése határozottan kimondja. A csődönkivüli kényszeregyességi eljárást, valamint az ezt kötelezően megelőző magánegyességfl eljárási szabályozó 1410/1926. M. E. sz. rendelet a csődtörvény 199. §-a 2-ik bekezdésének megfelelő kifejezett rendelkezést abban a tekintetben, hogy a kényszeregyesség avagy az előbb emiitett magánegyesség a hitelezőnek a kezes elleni jogát nem érinti, — nem tartalmaz ugyan azonban az idézett 'rendelet egész szolleméből, különösen pedig a rendelet 24., 69. és 81. §-ainak egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy a csődtörvénynek fentebb idézett rendelkezését a csődönkivüli kényszeregyességre, és az esetleg azt megelőzően létrejött magánegyességre is fenn kivánla tartani. Ugyanis az idézett szakaszok rendelkezéseiből kitűnik egyfelül az, hogy a hitelező az adott viszonyoknak megfelelő magánegyességhez való hozzájárulását joghátrány nélkül nem is tagadhatja meg, vagyis a rendelet az ilyen egyesség elfogadására a hitelezőt egyenesen rákényszeríti; — de kitűnik másrészt a rendelet 69. §-ából az is. hogy azt a hitelezőt, akinek követelése kezes kötelezettségével biztosítva van, szavazati jog a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás során csakis követelésének kezességgel nem fedezett része erejéig illeti, aminek indokát az idézett szakasz első bekezdésében foglalt az a tétel fejezi ki, hogy azt a hitelezőt, akinek jogát az egyesség nem csorbítja, szavazati jog nem illeti. A fentebb kifejtettekből önként következik tehát, hogy a felperes pusztán abból az okból, mert a fizetési zavarokba jutott főadósával szemben a kényszeregyességi eljárást megelőző és valamennyi hitelező által elfogadott magánegyességgel követelésének 80 százalékát meghaladó részét elengedte, nem eseti el attól a jogától, hogy az elengedett 20 százalék erejéig az alperesektől, mint akik az egész követelésért kezességi kötelezettséget vállaltak, megtérítést igényelhessen. 26. Ha a készfizető kezesség az adósnak valamely kötelezettségéből eredő tartozásáért csak bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a készfizető kezes — annak folytán, hogy a készfizetői kezesség jogi fogalmából folyóan, mint egyetemlegesen kötelezett, az egész adósságért felelős, és ennélfogva a kezességéből folyóan őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azt a részét köteles kiegyenlíteni, amelyet az egyenes adós meg nem fizetett, azaz, amely fedezetet sem nyert — nem élhet azzal a kifogással, hogy az adós a tartozásából már annyit fizetett, amely összeg erejéig a kezesség terjed. A főadósnak adott haladék a hitelezőnek csak abban az esetben róható fel hibájául, ha ez a főadós vagyoni romlását előre láthatta, vagy, ha a kezes a haladék megadása ellen előzetesen tiltakozott. (Kúria P. IV. 3975/1927. sz. a. 1927 dec. 15-én.) Kézi zálog. 27. Amennyiben a fenforgó tényekből okszerűen arra kell következtetni, hogy kézizálogadás céloztatik s hogy a szóbanforgó dolog a hitelező részére Iekötöttnek és átadottnak tekintessék, ugy a zálogszerződés hatályosnak tekintendő az esetben is, ha a zálog tárgya az adós használatában hagyatott. (Kúria P. IV. J444/1927. sz. a. 1927 dec. 6-án.:* Indokok: Az elsőbiróságnak meg nem támadott megállapítása szerint a peres felek a közöttük fennállott, de teljesedésbe nem ment társasági szerződésből keletkezett jogviszonyt rendező, A. alatt elfekvő okiratba foglalt megállapodásban a felperes követelésének biztosítására zálogjog létesítését célozták, amelynek tárgya az adós alperesek móri fürésztelepén levő, tulajdonjogukat képező félstabil gőzgép volt, és hogy ennek a gőzgépnek a hitelező felperes birtokába való tényleges átadása nem történt meg, hanem a gőzgép továbbra is az alperesek használatában maradt. Zálogjog megállapításához a K. T. 302. §. értelmében szükséges ugyan, hogy a tulajdonos a dolgot a hitelezőnek átadja, — minthogy azonban az elsőbiróság ítéletében felsorolt tényekből okszerűen azt kell következtetni, miszerint a felek akarata arra irányult, hogy a szóban forgó gőzgép a felperes részére zálogként Iekötöttnek és részére átadottnak tekintessék, — a zálogszerződést, melynek hatályát nem befolyásolja az, hogy annak tárgya az adósok használatában hagyatott, érvényesen létrejöttnek és az ilyképpen a felperes által szerzett zálogjogot az alperesekkel szemben hatályosnak kell tekinteni. Ezért az elsőbiróságnak ennek megtelelő, egyebekben meg nem támadott döntése az anyagi jogot nem sérti. Valorizáció. 28. Kárkövetelést is lehet valorizálni. (Kúria P. VII. 2471/1927. sz. a. 1927 dec. 6-án.) Magánjogi csalás. 29. Az 1895. XLVI. t.-c. szerint kihágásnak is minősülő módon mezőgazdasági magvaknak megtévesztő elnevezéssel forgalombahozatala csalás, s e miatt a kifogás később is érvényesíthető. (Kúria P. IV. 3268/1927. sz. a. 1927 dec. 1-én.) Indokok: Az 1895: XLVI. t.-c. .!. §-ának d) pontja szerint kihágásnak minősül mezőgazdasági terményeknek, termékeknek vagy cikkeknek amelyek körébe a törvény végrehajtása iránt kibocsátott 33.286/1892. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet 2. §-a értelmében a gazdasági * Lásd P. IV. 1SB8/1927. sz. hasonló döntést K. .T. 1927 dec. számlábam. Szcrlk.