Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [Könyvismertetés]

28 KERESKEDELMI JOG 2. sz. ha lehet, még gyakorlati célokat is szolgáljon. Bozókij Géza, a pécsi egyetem kiváló hiteljogi tanára, tavai}- megjeient kétkötetes Magyar Váltójoga után most megjelentette Magyar Kereskedelmi Jogának első kötetet is. (Grill Karoly könyv Kiadóvállalat kiadása.) A hatalmas 740 oldaias mii a tudomány mai állása szerint tökéletes köpet nyujtja a kereskedelmi jogi ismereteknek. Ámbár a magyar kereskedelmi törvény rendszereben haiad, nem ragaszkodik a legális sorrendhez ott, ahol a tudományos szempontok az anyag más csoportosítását teszik kívánatossá. Az első kötet, mely a kereskedőkről es a kereskedelmi társaságokról szól, tartalmazza például az önálló kereskedelmi meghatalmazottak és közvetitök, a bizományos, az alkusz és a szállítmányozó jogviszonyait is, noha a legális sorrend e problémákat a második részbe utalja. Bozóky eljárását csak helyeselni lehet, aminthogy méltán kell a mii javára írnunk azt is, hogy nemcsak a létező és törvény által ismert és elismert intézmények ismertetésére szorítkozik, hanem kimerítő és óriási felkészültségre valló szakavatottsággal foglalkozik az alkalmi egyesülésekkel, a mai forgalmi életben oly végtelenül nagy szerepet játszó konzorciális és szindikátusi szerződésekkel és az érdekközössegek további változatos megjelenési formáival: a kartelekkel, a koneernekkel, a „Holding company"-vel, a trust-tel, a ring gel és a cornerrel is. A részvénytársasági jogot de lege lata és de lege ferenda veszi bonckés alá, melynek kapcsán Kuncz Ödön terve zetei is kellő méltánylásban részesülnek. Csak természetes, hogy szerzőnk nem feledkezik el a korlátolt felelősségű társaságról sem, melyről az első kimerítő ínonograiiát hazánkban ő irta, s amely társasági alakzat napjainkban már a törvényhozás előcsarnokáig jutott. Bozóky Géza munkájának általános célja nyilván az, hogy a magyar jogi irodalmat egy magas fajsúlyú tudományos értékű kereskedelmi jogi munkával gazdagítsa egyrészt és világos, egyszerű, de kifejező erejű és tömörnyelvu, még a Jegelvontabb kérdéseknél is jól érthető tankönyvet adjon diákjai kezébe másrészt. A két általános cél mellett azonban Bozóky előtt még másik két különös cél is lebegett. A magyar kereskedelmi jognak nemcsak a keresztmetszetét, hanem a hosszmetszetét is akarja nyújtani. Munkájának alcíme: ..Különös tekintettel a történeti fejlődésre", rávilágít arra a szempontra, hogy az intézmények fejlődését a genezisétől kiséri végig. A magyar jog mellett azonban mindig figyelemmel van a többi nemzet hiteljogára is és munkája alcíméül bátran odaírhatta volna azt is, hogy muy.e kűionos tekintettel a nemzetközi hiteljogra készült. A kereskedelmi jog minoen matéria kozott a iegnemzetKoziJjo anyag, s ha rengeteg akadály tornyosul is útjába, a végcél mégis csak a világ ktuturncmzeteinek egységes kereskedelmi joga lehet. «A kozmopolita jenegti kereskeüeimi jog konnyenüen lesz valamikor világszerte egyszerűsíthető.)) (ó ik old.) Unnék a nagy vegcemuk a szolgálatában Bozóky munkája egy nemes márványból készült mérföldkő. Rövid ismertetésem keretei nem alkalmasak arra, hogy szerzőnk munkájának minden jeles tulajdonságára rámutassak. Csupán exempliiicative említeném Bozóky egyes egészen eredeti, uj és találó meglátásait es észrevételeit. Szerzőnk szerint a kereskedelmi jog, amidőn egyrészt a kozmopolitizmus felé halad, ugyanakkor belső széttagolódása is észleinető. Minden haladás kisérő tünete, a specializálás, oly irányba törekszik majd fejleszteni a kereskedelmi jogot, hogy ezen belül további elkülönítések várhatók. Amint a kereskedelmi jog része lett az általános magánjognak, ugy válnak lassanként külön részeivé a kereskedelmi jognak, a cég-, védőjegy-, az értékpapír-, az üzleti, a részvény-, a vasúti, a bizományi, a fuvarozási, a kiadói stb. jogok. (11. és 12. old.) Nagyon élesvonalu és gyakorlati szemszögből nézve is figyelemreméltó a jogszokások világos szétválasztása és megkülönböztetése a tényleges szokásoktól. (46. és köv. old.) Az üzlet (s az ezzel ősszel ugő üzletátruházás) fogalmának meghatározása irodalmunkban első izben történik olyan alapon, mint Bozókynál, aki az u. n. ,.testetlen jogok" (droits intelleetuels) közé számítja a kereskedelmi üzletet, mint egységet. (97—98. old.) Ezek után természetes, hogy megemlékezik a „propriété commerciale" sokat vitatott problémájáról is. (99. old.) A vagyoni értékű, nem testi javakat általában igen kimerítően tárgyalja. Tekintélyes helyet szőrit a védőjegy és a tisztességtelen üzleti verseny .ismertetésének (137—166. old.), mint amely joganyag jogrendszerünkben ujabb lévén, bővebb magyarázatra szorul. Bozókynál találjuk a magyar jogi irodalomban először a munkaviszony rendszeres feldolgozását. A szolgálati szerződés, az alkalmazottak érdekvédelmét célzó jóléti intézmények és a munkaügyi bíróság mind helyes megvilágításba kerülnek. (216—258. old.) A társasági jog reformja és a létező állapotok bírálata kapcsán kifejezésre juttatott lehiggadt nézeteit a társasági jog elmaradhatatlan reformjánál mulasztás volna figye-