Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [Könyvismertetés]

2. sz. KERESKEDELMI JOG 27 az olasz viszonylatra is. Ez a rendelkezés rendkívül fontos, mert a belső elszámolási törvény 35. §-a nyitva hagyta és jövő törvényhozási rendezésnek tartotta fenn azt a kérdést, hogy miképpen fogja a magyar állam kártériteni azon magyar honosokat, akiknek vagyonát olyan egykori ellenséges államban zárolták és likvidálták, amely ellenséges állam nem csatlakozott az államközi clearinghez. Ez a kérdés ma is még törvényhozási megoldásra vár. A novella tulajdonképpen akkor végzett volna teljes munkát, ha ezt a feladatot megoldotta volna. Ezzel azonban a novella is adós maradt; mégis jelentékeny haladás gyanánt kell értékelni, hogy a N. 3. § az alaptörvény 11. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezést az olasz viszonylatra kiterjesztette. A novella idevonatkozó rendelkezései által a törvényhozó honorálta azon javaslatokat, amelyeket e sorok írója a belső elszámolási törvényhez irott kommentárjában, az olasz-magyar egyezmény kritikája kapcsán mint szükséges kiegészítéseket posztulált.* A novella egy további rendelkezése (1. § 2. bek.) az alaptörvény bizonyos rendelkezéseit kiterjeszti a magyar adósoknak az Egyesült Államok polgáraival szemben fennálló háboruelőtti tartozásaira. ,,Ha valamely magyar adósnak az Amerikai Egyesült Államok polgáraival szemben fennálló tartozása fejében az 1926:11. törvénycikkbe iktatott megállapodás alapján a magyar állammal szemben megállapították az Amerikai Egyesüli Államok részére fizetendő összeget, vagy ha a magyar állam az ilyen tartozást az adós előzetes meghallgatása után elismerte, az adós a tartozást a magyar államnak megfizetni köteles." A fizetés módozatai tekintetében a T. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (1. § 3. bek.) Az itt hivatkozott egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország (és Ausztria között 1924 november 26-ikán köttetett és tárgyai alá esnek ugy a trianoni szerződés 232., mint 231. cikkei alapján az Egyesült Államok honosai által támasztható követelések, tehát a magyar adósoknak az amerikai honos hitelezőkkel szembeni magántartozásai is, amelyek az Egyesült Államokkal 1921 augusztus 29-én kötött külön békeszerződés hatálybalépte előtt lejártak volt. A novella azonban az Egyesült Államokkal való viszonylatban csak fél lépést tett, mert az Egyesült Államokban likvidált magyar vagyonok tulajdonosainak kártérítésé, illetve a likvidációs hozadéknak a kárvallott magyar honosok javára miként leendő elszámolása tekintetében semmi rendelkezést nem tartalmaz. Tudvalevő, hogy az Egye* Kráhl: A trianoni szerződés alá cső külföldi tartozások belső elszámolása (Budapest, 1925. Eggenbérgerrféle könyvkereskedés) Lő. és lé. old. sült Államok az általuk zárolt német vagyonok feloldása és a likvidált német vagyonok hozadékai tekintetében Németországgal szemben a Windslow-Bill meghozatala által messzemenő koncessziókat tett. A napilapok közlése szerint minden remény megvan, hogy az Egyesült Államok velünk szemben, illetve a zárolt vagy likvidált magyar javak tekin tétében törvényhozási uton a Windslow-Bill rendelkezéseivel analóg engedményeket fognak tenni. Indokolt lett volna a novellába egy felhatalmazási záradékot belefoglalni abban az értelemben, hogy amennyiben az Egyesült Államok törvényhozása a kényszerrendszabályok alá vont magyar javakat, illetve azok felszámolási hozadékait feloldja: ugy a kormány a belső elszámolási törvény 11. § 2. bek. rendelkezéseit a magyar honosoknak ezen javaira, illetve igényeire is ki fogja terjeszteni. Összefoglalva: azt kell mondani, hogy a novella mindenképpen szükséges és helyes törvényhozási alkotás volt; igazán üdvössé azonban akkor vált volna, ha a belső elszámolási törvény 35. §-ában a likvidált magyar javak kártérítése tekintetében beígért törvényhozási szabályozást is beváltotta volna. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog. Irta: Dr. Szende Péter Pál ügyvéd. Könnyű, vagy legalább is relatíve konynyebb a nyugati nagy nemzetek jogtudósainak, akik a maguk tudományszakában elmélyülve, mindent a maga módján, terjedelmében és keretében irhainak meg. Mennyivel más egy magyar tudós sorsai A mi viszonyaink még Trianon előtt sem engedték meg azt a „luxust", hogy tudósaink munkái a differenciáltság oly jegyében születhettek volna, mint a német-, francia-, vagy angolnyelvü kollégáiké. A magyar jogászközönség sohasem birt ('1 zsebkönyvet, kézikönyvet, tankönyvet, sajátképeni tudományos munkát és kommentárt. Nem is szólva arról, hogy a monográfia-irodalom régtől fogva mostohagyermeke a magyar jogi irodalomnak Olyan gyűjteményes vállalatokról pedig, mint például Oscar Borchardté, mely 19 kötetben nyujtja a földgömb hiteljogi anyagát, vagy olyan hiteljogi ..kézikönyvet", mint az Ehrenbergé, mely eddig 13 kötetben jelent meg. de még mindig nem teljes, a mi szegény magyar glóbuszunk nem bir meg. Minél nehezebb azonban a feladat, annál nagyobb a dicsőség. A mi tudósainknak mindenkor he kellett rendezkedniük arra, hogy a tankönyvük — amelynek kiadására a nyilvános rendes egyetemi tanár esetleg kaphat kiadót — egyszersmind kielégítse magasabb ambícióit iss sőt