Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az International Law Association varsói konferenciája

158 KERESKEDELMI JOG 10. sz. kell ítéletei hozniuk a szerződésben kikötött jog alapján, ezeknek az egyezményt a 4. §. értelmében kell alkalmazniuk. 4. §. Bármely állam bírósága közrendi tilaloiílra való hivatkozással megtagadhatja az énnek az egyezménynek értelmében számbajövő jognak alkalmazását. 5. §. Ez az egyezmény nem alkalmazható a felek jogképessége és a szerződés formai kellékei tekintetében, valamint azokban az esetekben sem, amelyekben szerződéskötési tilalom áll fenn, igy térj és feleség, szülők és gyermekek, gyám és gyámoltja, valamint kölcsönös hűségen alapuló jogviszonyban álló felek közt.-> A tisztességtelen verseny tárgyában (elnök: IVhitmün, az előkészítő bizottság a nemzetközi vonatkozású kérdésekre egyezménytervezetet terjesztett elő, amily főleg inkább a nemzetkőzi karielekkel foglalkozott. A vita igy helyleien vágányokra tévedi, mire ugy határoztak, hogy a karlelek kérdéséi különválasztva, a tisztességtelen verseny nemzetközi jogi matériáját egy kiküldendö külön bizottság elé kérik utalni. Ezen az ülésen szólalt fel l)r. Kelemen Frigyes Ottó, aki a hamis származási jelzők használata ellen való védekezés hathatósabbá tétele érdekében leli indítványt, figyelemmel a magyar mezőgazdasági termékékre. A választott bíráskodás témakörében a bizottság Prndhomme André professzor (Paris) elnöklete alatt főleg a Genfben 1927 szeptember 27-én létrejött egyezményt méltatta és kisérte kritikai megjegyzéseivel. Az egyezményt több tekintetben nem találták kielégítőnek, ezért megbízták az International Law Assoeiation végrehajtóbizottságát a módosítás tekintetében a Nemzetek Szövetségénél leendő lépésekkel. E kérdésnél magyar részről l)r. Oppler Emil szólalt fel és azt indítványozta, hogy az Assoeiation hivja fel a Nemzetek Szövetségének figyelmét a konvenció ama hiányaira, hogy e konvenció nem tisztázta a választott bírósági határozatok érvényességének eldöntésére illetékes bíróság kérdéséi, valamint azt sem, hogy melyik jogterületnek joga szerint bírálandó el >a döntés érvényessége? A nemzetközi esőd jog kérdésében a bizottság l)r. Kössler Maximilián (Bécs) jogvéleményével foglalkozol!, mire a záró teljes-ülés a kérdési további előkészítésre utalta és a következő konferenciához tette át. A védjegyek kérdésében néhai Dr. Katz Édwin világvédjegy-egyezmény tervezete szolgáit kiindulópontul. Eredményt e tárgyban sem értek el, mert a bizottság ugy találta, hogy előbb az Ipari Tulajdon Nemzetközi Irodájával (Bern), az Ipari Tulajdont Védő Nemzetközi Szövetséggel és a hasonló célú nemzeti érdekképviseletekkel kell érintkezésbe lépni. A nemzetközi kartelek tárgyában Dr. Koch E. I'ritz (Berlin) és Dr. Király Ferenc2 tartottak előadásokat, mindkelten belerjesztvén egyúttal az International Law Assoeiation által előbb már nyom tatásban kiadott jogvéleményeiket. Dr. Király Ferenc a világgazdasági forgalomban ma szerepet játszó, fonlosabb nemzetközi kartelek szervezetének ismerlelése és jogi elemzése után behatóan fejtegette a nemzetközi karlelmagánjog és a nemzet2 Dr. Francis de Király: Prohlems of Internationa! Cartel Law. Az International La\V Assoeiation kiadása. London, 1928. közi karleiközjog aktuális jogi kérdéseit és vizsgálta a megoldási lehetőségeket, majd azt javasolta, hogy egységes nemzetközi kar tel jogi szabályozás helyett a nemzetközi kar telek leggyakoribb megjelenési formájának: a magánjogi társaságnak joga eggségesittessék. Szerinte a magánjogi társaságok egységes jogába azután a nemzetközi karlelek helyes működésére vonatkozó, főbb irányadó elveket is be lehetne foglalni. Az előadási élénk vita követte, amelyben Fraser R. S., a londoni kereskedelmi kamara jogi bizottságának elnöke, Paleivski Jean-Paul francia delegátus, Kuhn Arthur, az amerikai csoport végrehajtó bizottságának elnöke, Dr. Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár, az elnöklő Dr. Konic Henrik varsói egyetemi tanár és Dr. Kelemen Sándor (Pécs) vetlek részt. /;/•. Fahihelgi professzor nagysikerű felszólalásában egy nemzet közi gazdasági bíróság felállítását javasolta, Fraser R. S. pedig a londoni Kereskedelmi Kamara képviseletében hozzájárulván Dr. Koch és Dr. Király előadók újonnan álszövegezell egyesilel I javaslalához, azt indítványozta, hogy nemcsak a nemzetközi karteljogi konvenció megteremtésére, hanem az idevonatkozó nemzeti jogi szabályozások egységesítésére is télessenek kezdeményező lépések. E tárgyban a leljes-ülés a bizottság javaslata alapján azután kimondotta, hogy állandó külön bizottságot küld ki azzal a megbízatással, hogy ez a) azonnal tegye tanulmányozás tárgyává a nemzetközi karleiekre vonatkozó joganyagot (jogelmélet, bírói gyakorlat, törvényhozási és kormányzati intézkedések, felek szerződései), b) állapítsa meg és elemezze a nemzetközi karlelek és más karlelszerü szervezetek működéséből fakadó jogi problémákat és terjesszen az International Law Assoeiation elé egyezménytervezetet ezen problémák egységes megoldására és a jelenleg fennálló és idevonatkozó nemzeti jogok megfelelő módosítására. A záró teljes-ülésen egyhangúlag elfogadták Dr. Lugmayer Józsefnak Sir Williams által támogatói! azl az indítványát is, hogy a következő konferencia, amelyet Newyorkban megtart andónak terveznek, tűzze napirendjére a szociális biztosítás nemzetközi jogi vonatkozású kérdéseinek megvitatását. A fényes társadalmi külsőségekkel feleifrázott kongresszus elevenségét szomorú csapás bénította meg: a kongresszus lelkét és vezérét, Bellot II. L. Hugh egyetemi professzort, az International Law Assoeiation nagynevű főtitkárát egyik reggelen holtan találták szállodai szobájában. Derék, jó ember volt, igazi férfi, vérbeli tudós, aki sok szerelettel mozdította elő fiatal barátainak jogászi törekvéseit a szivéhez nőtt intézménynél. Bennünket, magyarokat különösen szeretett. Utolsó müvét a magyar ügynek szentelte: figyelemreméltó, mélyen járó tanulmányt tett közzé a mi igazunk melleit a magyarromán optánsperbén. Elfogulatlan bátorsággal mutatta ki benne, hogy «a román agrárreform elkobzás-jellegü és a nemzetközi jog általános elveinek lábbaltiprásál jelenti.» Bánatos szívvel kisértük el végső útjára a mi nagy barátunkat a varsói evangélikus temetőben; magasztos emlékére helyezzünk idoljára e lap hasábjain is babért. Dr. Kirá'y Ferenc.