Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az International Law Association varsói konferenciája

10. sz. KERESKEDELMI JOG 157 Az International Law Association varsói konferenciája. A nemzetközi kongresszusok értékéről és munkájuk eredményességéről ép ugy lehetne vitatkoznunk, mint a parlamentek működésének mérlegéről. Annyi bizonyos, hogy ezek az egyre jobban divatba jövő nagy egybesereglések, amelyeket szeretnek az érdekelt tudományág vagy hivatás világparlamentjeinek nevezni, mégis csak a fejlődés szekerét tolják és a haladás szavára hívják lel a nemzetközi közvélemény ügyeimét. Az International Law Association kel évenként megismétlődő kongresszusaiban, bár napirendre lüzölt kérdéseinél ma már sok más tekintélyes nemzetközi areopág gal kell megosztania a siker pálmáját, még mindig :i jog egyetemes eszméjének megnyilatkozását tiszteljük. Ennek az angol barátaink vezetése alatt álló, nagy hagyományú nemzetközi intézménynek véleménye megmaradt a jogászvilág lelkiismeretének, mert határozataival irányt mutat a nemzetközi forgalmi élet terrénumain hovatovább mindinkái)!) egységesítés* felé törekvő törvényalkotásoknak. De nekünk, magyar jogászoknak még ennél is többet jelent a: International Law Association: utat és érvényesülést a magyar igazságnak és a magyar tudásnak a nemzetközi jogéletben és ezen kcres-Jül a népek családjában. Nem jó szolgálatot tesznek tehát a magyar ügynek azok, akik — meggondolatlan szavuk horderejével nem számolva :— a napisajtó mindenüvé eljutó hasábjain e nemzetközi jogászkonventikulum értékéi indokolatlanul csökkenteni szeretnék. Paradoxonnak tűnik lel, de igazság az, hogy a jó kongresszusok érdemleges munkája az, ami! — a kongresszus előtt végeztek és amit a kongreszszus határozatainak végrehajlói intéznek el. Ennek az igazságnak szemszögéből is megállapítható azonban, hogy a varsói kongresszus nem maradt el harmincnégy elődje mögött. A napirendre lüzött kérdéseket sok, előzetesen közzétett, alapos jogvélemény — paper — világította meg, a konferencia határozatai pedig kétségtelenül a nemzetközi jogot evolúciójában ujabb magaslatra emellek. A konferencia szakított az egyidőhen párhuzamosan tárgyaló bizottságok eddig követelt rendszerével és teljes ülése mellé csupán egy bizottságot: a tengeri és kereskedelmi jogi bizottságot állított fel. A nemzetközi közjog napirendre liizöll és a Kereskedelmi Jog olvasóit kevésbé érdeklő kérdései — a bűntettesek kiadatásának nemzetközi szabályozása, a háború, a megszállás és a semlegesség nemzetközi jogszabályai, a nemzetközi közjog kodifikálása, a legi jog nemzetközi szabályozása egy a közjog és a magánjog határain uszó problémával, a magánjogi szerződések háboriis helyzetének problémájával együtl a plénumba, a konferencia leljes-iilésébe kerültek. A légi jog tárgykörében, amely szintén még a leljes-ülés elé került, a habom és a béke rádiójogának problémáival az 1927-ben Washingtonban kötött rádiókonvencióval foglalkoztak, megfelelő légi jogi egyezményeket és a légi szuverénilás elvére is kiterjeszkedő nemzetközi rádióegyezményl sürgettek, egyúttal a washingtoni rádiőkonvencióban felsorolt cselekmények megbüntetéséi; — pönalizálását — kívánták a konvencióhoz csatlakozott nemzetközi államokban. A teljes ülés azt javasolta, hogy a rádión elkövetett becsületsértő cselekmények «irott szók utján» — sajtó utján — elkövetett büntetendő cselekményeknek tekintessenek. # A tengeri és kereskedelmi jogi bizottság üléseiben kerültek megvitatás alá a következőkben érintett nemzetközi magánjogi kérdések. A cif-szerződések (tengerentúl lakó szerződő felekkel kötött áruadásvételi szerződések) kérdésében a bizottság bámulatos érdeklődés mellett, a holland Van Slooten-nek, a magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróság elnökének elnöklete alatt ülésezett és a tengeren szállított árukra vonatkozó adásvételi szerződések csoportjára -- különösen a veszélyviselés tekintetében — keresett olyan általánosan elfogadható standard-szabályzatot, amelyre a felek — eltérő megállapodás hiányában — kötleveliikben előre hivatkozhatnának. Az ülés behatóan foglalkozott a tulajdonátszállás, az árunak külön hajórakományokr.a osztása esetében a jogügylet egysége avagy többsége, az eladó biztosítási kötelezettsége, a tengerentúli adásvételi szerződéseknél szokásos okmányok (shipped bilis of lading, received for shipment bilis of lading, «clean» bilis of lading) és azoknak az eladó részéről való kiszolgáltatása stb. kérdéseivel is, majd megszerkesztette a varsói szabályokat (Warsaw Rules 1928), angol jogásztársaink és a tengermelletti nemzetek jogi és kereskedelmi sajtója szerint a konferencia legbecsesebb alkotását. E varsói szabályok, amelyek bennünket tengerentúli forgalom hiányában nem érdekelnek közelebbről, hivatva vannak megoldást vinni a tengeren szállított áruk adásvételi ügyleteinél adódó vitás jogi kérdések helyébe. A jogszabályok összeütközése (conflict of laivs) tárgykörében, Bagge Algot-nak, a svéd legfelsőbb törvényszék elnökének és a brit-német vegyes döntőbíróság elnökének elnöklete alatt az eszmecsere a nemzetközi relációkban létrejött vételi ügyleteknél alkalmazandó jogra vonatkozóan kidolgozóit bécsi szabályokhoz1 kapcsolódott és a hollandi kormány iniciativájára, amely az itt felmerülő kérdéseket a hatodik hágai konferencia napirendjére is kitűzte, a közrend (ordre public) és a jóerkölcsök román-, illetve germánjogi disztinkcióval, valamint általánosságban azzal a problémával foglalkozott, hogy a szerződő felek megállapodásaiban mennyiben köthetik ki valamely állam jogának alkahnazandóságát. Vita után, amelyben magyar részről Dr. Geőcze Bertalan vett részt, a következő általános szabályokat (1—5. §.) fogadIák el, amelyek tehál a korábbi bécsi szabályok (6—11. §.) elé illeszlendök: «1. §. Adásvételi szerződéseknél ezen egyezmény szabályai szerint kell megállapítani, hogy a szerződésre mely állam joga alkalmazandó. 2. §. Amennyiben magából a szerződésből, vagy egyébként világosan megállapítható, hogy a lelek a 6—11. §-aiban megjelöli állam jogát ki akarták zárni, szerződésükre az általuk megjelöli nemzeti jog alkalmazandó. A bizonyítás ilyenkor azt a szerződő felet terheli, aki az eltérő jog alkalmazására hivatkozik; a szerződés érvényessége és értelmezése tekintetéhen azonban ekkor is a 6—11. §-okban megjelölt állam jogát kell alkalmazni. \\. Amennyiben választolt bíráknak 1 L. Dr. Király Ferenc: Az International Law Association hécsi konferenciája. Kereskedelmi Jog, XXIII. évf. 1926. szept. 1. (134. 1.)