Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az International Law Association varsói konferenciája

10. sz. KERESKEDELMI JOG 157 Az International Law Association varsói konferenciája. A nemzetközi kongresszusok értékéről és mun­kájuk eredményességéről ép ugy lehetne vitatkoz­nunk, mint a parlamentek működésének mérlegé­ről. Annyi bizonyos, hogy ezek az egyre jobban di­vatba jövő nagy egybesereglések, amelyeket szeret­nek az érdekelt tudományág vagy hivatás világpar­lamentjeinek nevezni, mégis csak a fejlődés szeke­rét tolják és a haladás szavára hívják lel a nem­zetközi közvélemény ügyeimét. Az International Law Association kel évenként megismétlődő kon­gresszusaiban, bár napirendre lüzölt kérdéseinél ma már sok más tekintélyes nemzetközi areopág gal kell megosztania a siker pálmáját, még mindig :i jog egyetemes eszméjének megnyilatkozását tisz­teljük. Ennek az angol barátaink vezetése alatt álló, nagy hagyományú nemzetközi intézménynek véle­ménye megmaradt a jogászvilág lelkiismeretének, mert határozataival irányt mutat a nemzetközi for­galmi élet terrénumain hovatovább mindinkái)!) egységesítés* felé törekvő törvényalkotásoknak. De nekünk, magyar jogászoknak még ennél is többet jelent a: International Law Association: utat és ér­vényesülést a magyar igazságnak és a magyar tu­dásnak a nemzetközi jogéletben és ezen kcres-Jül a népek családjában. Nem jó szolgálatot tesznek tehát a magyar ügynek azok, akik — meggondo­latlan szavuk horderejével nem számolva :— a napisajtó mindenüvé eljutó hasábjain e nemzetközi jogászkonventikulum értékéi indokolatlanul csök­kenteni szeretnék. Paradoxonnak tűnik lel, de igazság az, hogy a jó kongresszusok érdemleges munkája az, ami! — a kongresszus előtt végeztek és amit a kongresz­szus határozatainak végrehajlói intéznek el. Ennek az igazságnak szemszögéből is megállapítható azonban, hogy a varsói kongresszus nem maradt el harmincnégy elődje mögött. A napirendre lüzött kérdéseket sok, előzetesen közzétett, alapos jogvé­lemény — paper — világította meg, a konferencia határozatai pedig kétségtelenül a nemzetközi jogot evolúciójában ujabb magaslatra emellek. A konferencia szakított az egyidőhen párhu­zamosan tárgyaló bizottságok eddig követelt rend­szerével és teljes ülése mellé csupán egy bizottsá­got: a tengeri és kereskedelmi jogi bizottságot állí­tott fel. A nemzetközi közjog napirendre liizöll és a Kereskedelmi Jog olvasóit kevésbé érdeklő kérdé­sei — a bűntettesek kiadatásának nemzetközi sza­bályozása, a háború, a megszállás és a semleges­ség nemzetközi jogszabályai, a nemzetközi közjog kodifikálása, a legi jog nemzetközi szabályozása egy a közjog és a magánjog határain uszó prob­lémával, a magánjogi szerződések háboriis helyze­tének problémájával együtl a plénumba, a konfe­rencia leljes-iilésébe kerültek. A légi jog tárgykörében, amely szintén még a leljes-ülés elé került, a habom és a béke rádió­jogának problémáival az 1927-ben Washingtonban kötött rádiókonvencióval foglalkoztak, megfelelő légi jogi egyezményeket és a légi szuverénilás el­vére is kiterjeszkedő nemzetközi rádióegyezményl sürgettek, egyúttal a washingtoni rádiőkonvenció­ban felsorolt cselekmények megbüntetéséi; — pönalizálását — kívánták a konvencióhoz csatla­kozott nemzetközi államokban. A teljes ülés azt javasolta, hogy a rádión elkövetett becsületsértő cselekmények «irott szók utján» — sajtó utján — elkövetett büntetendő cselekményeknek tekintesse­nek. # A tengeri és kereskedelmi jogi bizottság ülései­ben kerültek megvitatás alá a következőkben érin­tett nemzetközi magánjogi kérdések. A cif-szerződések (tengerentúl lakó szerződő felekkel kötött áruadásvételi szerződések) kérdésé­ben a bizottság bámulatos érdeklődés mellett, a holland Van Slooten-nek, a magyar-jugoszláv ve­gyes döntőbíróság elnökének elnöklete alatt ülése­zett és a tengeren szállított árukra vonatkozó adás­vételi szerződések csoportjára -- különösen a ve­szélyviselés tekintetében — keresett olyan általá­nosan elfogadható standard-szabályzatot, amelyre a felek — eltérő megállapodás hiányában — köt­leveliikben előre hivatkozhatnának. Az ülés beha­tóan foglalkozott a tulajdonátszállás, az árunak külön hajórakományokr.a osztása esetében a jog­ügylet egysége avagy többsége, az eladó biztosítási kötelezettsége, a tengerentúli adásvételi szerződé­seknél szokásos okmányok (shipped bilis of lading, received for shipment bilis of lading, «clean» bilis of lading) és azoknak az eladó részéről való ki­szolgáltatása stb. kérdéseivel is, majd megszerkesz­tette a varsói szabályokat (Warsaw Rules 1928), angol jogásztársaink és a tengermelletti nemzetek jogi és kereskedelmi sajtója szerint a konferencia legbecsesebb alkotását. E varsói szabályok, ame­lyek bennünket tengerentúli forgalom hiányában nem érdekelnek közelebbről, hivatva vannak meg­oldást vinni a tengeren szállított áruk adásvételi ügyleteinél adódó vitás jogi kérdések helyébe. A jogszabályok összeütközése (conflict of laivs) tárgykörében, Bagge Algot-nak, a svéd leg­felsőbb törvényszék elnökének és a brit-német ve­gyes döntőbíróság elnökének elnöklete alatt az eszmecsere a nemzetközi relációkban létrejött vé­teli ügyleteknél alkalmazandó jogra vonatkozóan kidolgozóit bécsi szabályokhoz1 kapcsolódott és a hollandi kormány iniciativájára, amely az itt fel­merülő kérdéseket a hatodik hágai konferencia napirendjére is kitűzte, a közrend (ordre public) és a jóerkölcsök román-, illetve germánjogi disztink­cióval, valamint általánosságban azzal a problé­mával foglalkozott, hogy a szerződő felek megálla­podásaiban mennyiben köthetik ki valamely állam jogának alkahnazandóságát. Vita után, amelyben magyar részről Dr. Geőcze Bertalan vett részt, a következő általános szabályokat (1—5. §.) fogad­Iák el, amelyek tehál a korábbi bécsi szabályok (6—11. §.) elé illeszlendök: «1. §. Adásvételi szer­ződéseknél ezen egyezmény szabályai szerint kell megállapítani, hogy a szerződésre mely állam joga alkalmazandó. 2. §. Amennyiben magából a szer­ződésből, vagy egyébként világosan megállapítható, hogy a lelek a 6—11. §-aiban megjelöli állam jogát ki akarták zárni, szerződésükre az általuk meg­jelöli nemzeti jog alkalmazandó. A bizonyítás ilyenkor azt a szerződő felet terheli, aki az eltérő jog alkalmazására hivatkozik; a szerződés érvé­nyessége és értelmezése tekintetéhen azonban ek­kor is a 6—11. §-okban megjelölt állam jogát kell alkalmazni. \\. Amennyiben választolt bíráknak 1 L. Dr. Király Ferenc: Az International Law As­sociation hécsi konferenciája. Kereskedelmi Jog, XXIII. évf. 1926. szept. 1. (134. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom