Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Uj berni egyezmény, uj vasuti üzletszabályzat [1. r.]

154 KERESKEDELMI JOG 10. sz. zetten megengedi a szavazati jognak a záloghitelező bankra való átruházását.14 A kérdés részvényjogi részét érdekesen világítja meg az u. n. Legitimationsüberíragung problémája körül kialakult német birói gyakorlat és irodalmi vita. Hogy nevezetesen mennyiben vehető figyelembe azoknak a szavazata, akikre a részvények tulajdonosai részvényeik tulajdonjogát színleg ruházták át, hogy helyettük — de saját akaratukból — a közgyűlésen a szavazati jogot gyakorolják.15 A német birói gyakorlat ez ellen nem emel kifogást; számos döntés közül egyik iegujnbbnak, a Reichsgerieht 1927 november 4-ikén hozott 11. 135/27. számú határozatának1" két passzusát emeljük ki: A részvények u. n. legitimacionális átruházását («Legitimationsübertragung») a szavazati jognak a közgyűlésen való gyakorolhatása végett — mondja a Reichsgerieht —, azaz a részvényeknek harmadik személy részére való átengedését azzal a felhatalmazással, hogy ez a szavazati jogot saját nevében gyakorolja, a Reichsgerieht állandó gyakorlata megengedi.» Majd alább: «A HGB. 178. §. a17 esak a részvényes részesedésének módját és személyes felelősségének kizárását szabályozza. Ebből a szabályból azonban arra, hogy jogait esak ő maga gyakorolhatná és azoknak, különösen a szavazati jognak gyakorolhatásál másokra ne ruházhatná át, — következtetni nem lehet.» A német irodalom is túlnyomórészt azon az állásponton van, hogy az ilyen átruházás megengedett; a sok közül a Staub—Pinneríéle kommentár1" és Gieseke19 idevonatkozó 14 A rendeltet 37. §-a szerint ugyanis a záloghitelező bank az esetben jogosult a zálogbaadotl részvények alapján a szavazati jogot gyakorolni, ha a tulajdonos e/l a jogol a zálog átadásakor Írásban reáruházta. (Lásd: YV. Hawlitzky. Das netté polnische ALticnrechl. Zedtschrift íür Ostrecht; Jabrg. 1928. Hefj 5. Seile 608.) 15 «...das VVesen der Legilimalionszession . . . tiegl gerade darin, dass nur das Stimmrecht, nicht auch das Eügentum auf den Drilten überlragtn \\ird.» Dr. Kari Géiler: Die wirtscluifllichcn Sttúkturwandlungen und die Reform des Aktiemechts, (Ausschuss znr Untersuchung der Erzeugung- und Absatzbedingungen der deutschen Wirtsehaft, 1. Unleraussehuss, 3. Arbeilsgruppe, I. Teil, Berlin: Miltler, 1928. 74. 1.) 16 Entscheífluhgen des Reichsgerichts in Zivilsachen. 118. Band. Berlin—Deipzig; W. de Gruyter. 1<-'28. — 330. lap, 71. szánni eset. 17 HGB. 178, §: «Die samtlichen Gescllschafter der Akliengesellschaft sind mit Einlagen auf das in Akiien zerlegte Grundknpital der GeseUtschaft beteiligt, ohne persönlich für derén Vcrbindlichkeilen zu haflen. V. ö. K. T. 147. §. ls «Es sind oft sehr berecbligle Inleressen, die der Verkehr mit solcher L»gilima(ionsiibcrtragung verfolgl. Die Partéién wollcn, dass der Erxverber nacb aussen als Bechlsinhaber gill und die Heehlc an Stelle des wahren Rechtsinhabers aüsübf. Warum sollle ein Reelilsakt, der diesen Parlcivvillen verwirklicht, ungiülig sein,» I. m. Anni. 18. ad § 22'J fejtegetéséire utalok, akikkel szemben különösen Planitz'20 képviseli az ellenkező álláspontot.-1 VI. Fentiekben megkíséreltük vázlatosan kifejteni, hogy miért nem tekintjük a Kúria áiial elbírált szerződést a törvénybe és a jóerkölcsökbe ütközőnek. Az itt éppen csak felhívott szempontoknak, különösen pedig a szavazati jog lényegére és természetére vonatkozóknak, részletes taglalása túlságosan messzire vezetne, aminthogy mellőzzük az ítéletben elfoglalt álláspont gazdasági kihatásainak tárgyalását is.22 Igyekeztünk megindokolni azon álláspontunkat, amely szerint a szavazati jognak a részvénytől való ilyetén szétválasztása törvényes akadályba nem ülközik s hogy a gazdasági élet erkölcseivel semmi tekintetben sem ellenkezik. Nem minden törvényellenes, amit a törvény kifejezetten nem enged meg. s ha a gazdasági élet szükségszerű leg kitermeli magából ezt a — nem contra legem-, hanem — praeter legetnkonslrukciól23, akkor bizonyosra vesszük, hogy annak elismerése elől a birói gyakorlat sem fog elzárkózni. 19 I. m. III. és IV. fejezetében («Zulássigkeil des Lcgilimalionsübcrlragung nacb deulschem Rechl» és «Zulássigkeit der Lcgitimationsüberlragung nacb aus Uindischcn Rechl>) részletesen tárgyalja az itt felvételt kérdést s az ily átruházás mlegengedhelőségét vitaija. 20 Die Stimmrechtsaktie. Leipzig: Meiner, 1922. Szerinte «...das Reichsgerieht sich mit seiner Recbt sprechung in der Frage der Lcgitimationsüberlragung jurislisch auf völlig fal sebem Wege befindet.» (16 1.) 21 Nem lesz érdektelen ehelyütt reámutatni Pinncr álláspontjára a letétbe helyezed részvények szavazati joga tekintetében: Teli stehe auf dem Slandpunk'te — mondja —, dass die Bank nicht berechtigl M in soll, mii Depolaklien zu slimmen. wenn lcdigJich in den allgemeiinen Bestimmungein der Bankén der Passus enthalten isi, dass die Bank das Stimmrecbl hal; berechtigl ist meiner Überzcugung nach die Bank nur, wenn ihr das Slimmrecht im spezieüen FnO.e von dem Deponenlen gégében isl.» íAusschus". znr Untersuchung ele. 222. 1.) 22 Ezekre utal dr. Sebestyén Samu id. cikkéljen. 2S Staub-Pinner i. m. Anni. 25. ad § 222. Uj berni egyezmény, uj Vasúti üzletszabályzat. Irta: Dr. Gál Á. Andor ügyvéd. A napilapok hasábjain, különösen azok közgazdasági rovatában állandóan olvassuk, hogy 1928 október l én uj berni nemzetközi árufuvarozási egyezmény és uj vasúti üzlet szabályzat fog életbelépni. Jelen cikkem célja az, hogy ugy a jogászközönség, mint a fuvaroztató közönség felvilágosítást nyerjen arranézve, hogy mi az egyik és mi a másik, hogyan keletkeztek azok és a régi hasonló s/a bályoktóJ miben térnek el. Talán kevesen tudják, hogy a berni nemzetközi egyezmény szülei ügyvédek voltak.