Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Utólagos valorizáció és "Treu und Glauben" - Részvényelővételi jog az uj lengyel részvényjogban

8-9. sz. KERESKEDELMI JOG 143 HAZAI JOGGYAKORLAT. Turpis causa. 110. Turpis causa bilaterálisnál visszakövetelésnek annyiban van helye, amennyiben azt a méltányosság kívánja. (Kúria P. IV. 2488/1928. sz. a. 1928 június 6-án.) Indokok: A felperes arra alapítja keresetét, hogy jogelődje az alperes részére, akitől a DunaSzáva-Adria Vasúttársaság versenytárgyalásain az árajánlatok feletti döntés függött,"különböző szolgáltatásokat teljesített abból a célból, hogy a ('öntésnél az alperes jóindulatát magának biztosítsa. Mint az alperes alaptalan gazdagodását, ezeket a szolgáltatásokat követeli vissza keresetében. A fellebbezési bíróság az alperes által tagadott ezekre a kereseti tényállításokra nézve tényállást nem állapított meg és igy nincsen semmi ténybeli adut arra, hogy büntetendő cselekmény jelenségei forognának fenn. Már pedig a per tárgyalásának a Pp. 234. §-a 1. bekezdésének 2. télele értelmében való felfüggesztése csak abban az esetben van helyén, ha a bizonyítás során merülnek fel olyan büntetendő cselekmény jelenségei, amelyeknek megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyással van, a félnek a büntetendő cselekmény fennforgására vonatkozó puszta előadása azonban a per tárgyalásának felfüggesztésére alapul nem szolgálhat. A fellebbezési bíróság tehát a tárgyalás felfüggesztése iránt előterjesztett felperesi kérelem elutasításával nem sértett eljárási szabályt: a felperesnek e tárgyú felülvizsgálati panasza alaptalan. Alapos ellenben a felperesnek az anyagi jogszabály megsértését vitató felülvizsgálati panasza. Ha ugyanis a felperes kereseti tényállításai valók, abban az esetben a fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a szolgáltatásoknak az alperes részéről elfogadása a hivatali tisztesség és hűség követelményeibe ütközik, de hasonlóan vétett a szolgáltatással a felperes jogelődje is. Az anyagi jog szerint a szolgáltatásra nézve, amelynek teljesítésével a szolgáltató, elfogadásával pedig a másik fél egyaránt a törvény tilalma, a közrend, vagy a jóerkölcs ellen vételt, vagyis amelynél mindkét részről vétkesség forog fenn: visszakövetelésnek helye van annyiban, amennyiben az eset körülményeire való tekintettel a méltányosság megkívánja. Ezzel az anyagi jogszabállyal ellentéles tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a kereseti tényelőadás szerint mindkét fél részéről vétkesség forogván fenn, a kereset elutasítandó a kereseti tényállításokra, valamint a méltányosság gyakorlásánál számbajövő egyéb körülményekre vonatkozó tényállás megállapítása nélkül. A méltányosság alkalmazásánál ugyanis figyelembe kell venni, hogy a felperes jogelődje valóban szállítója volt-e a vasúttársaságnak már akkor, mikor az alperes az árajánlatok felett döntő ügyosztály élére került, hogy valóban az alperes kérte-e a keresetben megjelölt szolgáltatásokat és hogy a szolgáltatások között ismétlődő pénzszolgáltatások, valamint nagyösszegü részvények is voltak. Minthogy a vonatkozó tényállás biányában a irt. kir. Kúria a per érdemében nem dönthet, a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és ezt a bíróságot további eljárásra és ujabb határozathozatalra kellett utasítani. 111. In integrum rcstitutio turpis causa esetén. — Azok a cogens jogszabályok, amelyek a kötelem keletkezését kizárják, ugyanily hatással vannak a már elismert kötelemre. (Kúria P. IV. 6216/1927. sz. a. 1928 június 8.) Indokok: E tényállás alapulvételével — minthogy az értékpapirvételügyletekre vonatkozó, fennebb megjelölt mindegyik megbízás az alperes, mint szolgálatban lévő és a felperes, mint munkaadó között fennforgó viszonyban az értékpapírok megvételével kapcsolatban, habár nem is egyidejűleg, de az alperesnek a felperessel való alkalmaztatási jogviszonyából kifolyólag e vételekkel szerves összefüggésben azok tőzsdei eladására is kiterjedt és minthogy ezeknél az ügyleteknél a megbízó, — és pedig az ügyletek lebonyolítására szükséges fedezettel a felperes, mint szolgálatadó, tudomása szerint is egyáltalán nem rendelkező al peres, — anélkül, hogy az értékpapírok tényleges szállítására igényt tartott volna, tulajdonképpen csak a vételi és eladási árak között fenforgó különbözet kockázatát vállalta, következik, hogy ezeknél az ügyleteknél, valamint az alperesnek az A. M. Banknál fennállott értékpapírszámla-tartozásának felperes részéről történt rendezése folytán a felperesnél vezetett alperesi letétszámlán feltüntetett 37 darab A. M. Bank és H.-Sz. jelzálogrészvények továbbadásának folyományaként kötött ügyleteknél is, az ügyleti célzat nem az azok tárgyául szogáló értékpapírok megszerzésére, hanem kizárólag és egyedül csak az alperes javára eshető árkülönbözeti nyereség elérésére irányult. Minthogy pedig ennek a célnak megvalósulása a szerződő felek ügyleti cselekményein kívül álló tényezőktől, főleg pedig a tőzsdei árfolyamok kialakulásának eshetőségeitől függött, ennek folytán — függetlenül attól, hogy az alperes ezeknek az ügyleteknek körében egyes értékpapírokra vonatkozóan a feperesnek külön is eladási megbízásokat adott és hogy ezeknek az ügyleteknek alapján a felperes az alperesnek, majd ez a felperesnek egyes íizetéseket is teljesített — a fennebb megjelölt összes ügylelnek játékszerüsége és annak a felperes, mint munkaadó és az alperes, mint nála szolgálatban lévő alkalmazott között fenforgó jogviszonyból kifolyólag is előállolt jóerkölcsbe ütközése nyilvánvaló; ebből folyóan pedig, figyelemmel arra is, hogy a kényszerítő jogszabályok, amelyek a kötelem keletkezését kizárják, ugyanily hatással vannak a már elismert kötelemre is. és ennélfogva annak a körülménynek, hogy az alperes a felperes tényállítása szerint az ,,á conto" számláját állandóan figyelemmel kisérte, sőt annak mindenkori mibenállásáról felperestől külön értesítést is nyert, jelentősége nincs, a fellebbezési bíróság azzal, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló, most megjelölt ügyleteket a szerencsejáték tekintete alá eső és a jóerkölcsbe ütköző semmis ügyleteknek nyilvánította, anyagi jogszabályt nem sértett, ez okból az ez irányban előterjesztett felperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. Minthogy pedig a jóerkölcsbe ütköző, semmis ügyletekből bírói uton érvényesíthető jogok és kötelezettségek a felek egyikére sem származtathatók és minthogy az anyagi jogszabályok értelmében,