Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Utólagos valorizáció és "Treu und Glauben" - Részvényelővételi jog az uj lengyel részvényjogban

144 KERESKEDELMI JOG 8-9. sz. aki másnak rovására jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jut, ezt az előnyt a másiknak visszatéríteni köteles, a felek között fenforgó jogviszonyt illetően az előbbi állapot visszaállításának van helye; idevonatkozóan tehát azt kell megvizsgálni, hogy az alapul fekvő ügyletekből a peres felek egymásnak minő szolgáltatásokat teljesítettek? Árdrágítás. 112. Az, hogy külföldi kereskedő a külföldön termelt közszükségleti cikket nem közvetlenül a külföldi termelőtől, hanem az ily áru behozatalával foglalkozó másik belföldi kereskedőtől — amint a felperes saját magát nevezi: .,első importeur"-től — szerzi be: közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon való üzérkedésnek és az áru továbbjuttatása végett nem szükséges közbenső kereskedésnek nem tekinthető. (Kúria P. IV. 2854/1928. sz. a. 1928 június 1-én.) Rész vén y társaság. 113. A részvények elzálogosító ja nem ruházhatja át érvényesen a zálogbirtokosra a szavazati jogot. Az ily szerződés a törvénybe, az alapszabályokba s a jóerkölcsökbe ütközik.* lKúria, P. IV. 3087/1928. sz. a., 1928 május 30.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alpereseket az elsőbiróság által megjelölendő magyar kir. állampénztárnál 15 nap alatt fizetendő 16.000 pengő pénzbírság és végrehajtás terhével egyetemleg kötelezi, hogy felperes felhívására enne!k, mint a H. részvénytársaság 418.484 darab koronanévértékü vagy bármily számú és náluk letétben őrzött részvénye tulajdonosának, e részvénytársaság mindenkori íendes vagy rendkívüli közgyűlésén való részvételi jogosultságát és szavazati jogának gyakorlását tegye lehetővé azzal, hogy e közgyűlés egybehívására vonatkozó hirdetmény közzétételi napja és a közgyűlés megtartására kitűzött határnap közölt fennforgó időköz első felében a felperes tulajdonában levő, fennebb megjelölt részvényeknek e részvénytársaság pénztáránál vagy a hirdetményben e célra kijelölt helyeken általuk való letétele után a közgyülésre belépti jegyül szolgáló igazolványt felperesnek szolgáltassa ki. Indokok: A részvénytársaságnak a K. T. 147. §-ával megállapított fogalmi meghatározásából és annak, mint bizonyos vállalkozási cél szolgálatában álló tökeegyesület, törvényes szervezetéből folyó és a K. T. normatív szabályrendszerében foglalt rendelkezések szerint irányadó anyagi jogszabály az. hogy a részvénytársaságnak nemcsak az alapítását, de működését is, figyelemmel a részvényeseknelk nemcsak a korlátolt, de közvetett felelősségére is. csak bizonyos, a kölcsönös hit és bizalom, valamint a közjó érdekében felállított és a visszaélések megakadályozására szolgáló feltételek és korlátok mellett engedi meg. Ehhez képest a K. T. 176. §-a értelmében is azokat a jogokat, mélyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illeti, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és * Ennek a nagyjellewtőségü határozatnak megbeszélésére még visszatérünk. Szerk. korlátokon belül csak a részvényesek összessége és pedig csak a valóságos részvényesek gyakorolhatják. Ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogoknak és kötelezettségeknek harmadik személyeknek nem tulajdonszerzés végett, hanem biztositéíkadás vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, illetőleg átruházása, hogy az átadó, illetőleg az átruházó avagy a részvénytársaság egy vagy több hitelezője jogainak biztosítása végett az átadónak, illetőleg átruházónak, mint részvénytulajdonosnak közgyűlésen való részvételi, szavazati, megtámadó vagy üzletkezelés ellenőrzési joga a társaság többi részvényese vagy hitelezője törvénybiztositotta jogainak és érdekeinek kijátszása céljából nem a részvénytársasági összessógi jogok gyakorlására hivatott részvénytulajdonosok, a részvényesek, hanem csak a részvényeknek időleges, az alább kifejteitek szerint a részvényeseknek képviseletére nem jogosított birlalói, azaz az álrészvényesek által a közgyűlési határozat hozatala tekintetében döntő jelentőségű módon gyakoroltassék. mint a részvény fogalmával, a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a kereskedelmi törvénnyel és alapszabályokkal ellenkező szerződés jogilag nemcsak hogy meg nem engedett, de kezdettől fogva mint törvénybe és jóerkölcsbe ütköző szerződés feltétlenül semmis jogügylet és ebből folyólag abból jogok és kötelezettségek a szerződő felek egyike részéről sem támaszthatók. E melleit a jogi álláspont melllett és pedig az adott esetben, amennyiben az alperesek, illetőleg közgyűlési megbízottaik nem valóságos részvényesek, figyelemmel arra, hogy fennebb nevezett részvénytársaságnak hivatalból megtekintett és a budapesti kir. törvényszéknél a társas cécek jegyzékébe Cg. 12.373/14. szám alatt hozott végzéssel bejegyzett alapszabályok 12 §-án.ak utolsó bekezdése értelmében a közgyűlésen minden szavazatképes részvényes — eltekintve az itt megbatározott, de az alperesnek szempontjából fenn nem forgó meghatalmazotti képviselettől, csak más szavazatképes részvényes állal képviselteti magát — ebből az okból és alapszabályokba ütköző volta miatt kezdettől fogva érvényleien és pedig semmis az a megállapodás, amely szerint egyfelől a felperes és a vele szindikátusban álló többi részvényes, másfelől az alperesek között kötött és az 1926. évi július hó 24. napján kelt, C) alatt csatolt okirat 3. bekezdésének b)—/) pontjaiban foglaltak szerint e szindikátus tagjai és az alperes közölt kikötletelt az, hogy mindaddig, amig az ehhez a szerződéshez másolatban és ebben a perben T.) alatt csatol! és négy milliárd korona folyószámlahitel nyújtására vonatkozó megállapodás alapján a H. r.-t. javára folyósított hitelösszegek alapján alpereseknek a most nevezett részvénytársaság irányában követelése áll fenn. a felperes és a szindikátus tagjai tulajdonában levő 530.000 drb részvénybirtokból folyó jogok gyakorlása az alpereseknek olyként engedtetett át, hogy ezek anélkül, hogy a részvényesek tulajdonosai avagy a fennebb kifejtettek szerint semmis kikötés folytán a részvényeseknek képviseletére jogosullak volnának, jogosítva vannak ez alati az idő alatt akár rendes, akár rendkívüli közgyűlésére természetes vagy jogi személv. vagy személyek, de minden esetben a fentebb kifejtettek szerint a részvények tekintetében csak álrészvényesek nevére letenni és ezek a közgyűléseknek ezekkel a nem részvényesi szavazatok-