Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Utólagos valorizáció és "Treu und Glauben" - Részvényelővételi jog az uj lengyel részvényjogban

142 KERESKEDELMI JOG 8—9. sz. külföldön egyaránt, úgyszólván állandó irodalmi diskusszió tárgya. — Mint tudjuk, a magyar kereskedelmi törvény e részben kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, a német törvény pedig a régi részvényes elővételi jogának elvi elismerése mellett minden korlátozástól ment szabadságot biztosit a közgyűlés számára a tekintetben, hogy a régi részvényesek mellőzésével másoknak juttathassa a kibocsátandó uj részvényeket. A lengyel rendelet — erős megszorításokkal! — a német törvényt követi; a megszorítások: 1. hogy a régi részvényesek elővételi joga csak a közgyűlésen leadott szavazatok négyötöd többségével vonathatik el, s 2. hogy a határozat behatóan megindokolandó. Ez utóbbi kellék, illetőleg a mögötte rejlő elv, a lehető legtágabb lehetőséget adja a bíróság kezébe, | hogy a vonatkozó határozatot a részvénytársaság szempontjából tekintett szükségszerűség, hasznosság és nem utolsó sorban a jó erkölcsök szempontjából felülvizsgálja, amit különben ugy a magyar, mint a német birói gyakorlat kisebb-nagyobb mértékben eddig is megtett. A megkívánt négyötöd többséget — éppen a szabály merevsége miatt —• túlzott követelménynek tartjuk, amely adódó esetekben módot nyújt 21%-os, tehát csekély kisebbségnek arra, hogy a részvénytársaságot súlyosan megkárosítsa s hogy magának esetleg nem éppen a jó erkölcsöknek megfelelő módon szerezzen anyagi előnyöket. Kétharmad többség megkivánása ebből a szempontból megfelelőbbnek és kielégítőnek látszik. — Az elővételi jog gyakorlásának részletes szabályai közül kiemeljük azt, amelynek értelmében a régi részvényeseket illeti meg az elővételi jog azon uj részvények tekintetében is, amelyekre vonatkozó jogukat más, régi részvényesek nem gyakorolták. (F. B.) IRODALOM. Hazai irodalom. A fizetésképtelenségi jog reformja cím alatt jelent meg az a törvénytervezet rövid magyarázat kíséretében, amelyet ebben a tárgyban dr. Meszlény Artúr egyetemi magántanár készített az Országos Hitelvédő Egylet megbízásából és amelyet ez magáévá tett és pártolólag terjesztett fel a kormányhoz. A tervezet egységes kódexbe foglalja az egész fizetésképtelenségi jogot, tehát a csődöt és a kényszeregyességet és kényszerfelszámolásí és arra törekszik, hogy az inzolvenciát lehető gyorsan, lehető olcsón és minél nagyobb hányad eredményezésével lehessen lebonyolítani. Alapvető reformgondolata az, hogy minden cselekményt és rendszabályt csak egyszer kell jen végezni s az megtartsa hatályát és használhatóságát akkor is, ha az egyik eljárás a másikba megy át, pl. a kényszeregyesség csődeljárásba, hogy továbbá a c sődben a tömeggondnok csak a szorosan vett ténykedéseket végezze, azokat is százalékosan az aktív csődvagyon arányában megállapítandó díjért, míg a csődvagyon kezelése és értékesítése ne az eddigi bürokratikus és nehézkes módon, hanem kommerciális elvek szerint erre alkalmas kommerciális szerv közreműködésével történjék. Ez a szerv a szerző elképzelése szerint az Országos Hitelvédő Egylet lenne, mely elgondolással szemben azonban jogászi és gazdasági körökben nagy ellenáramlat van, mely különösen az Országos Jogászgyülésen robbant ki elementáris erővel. A jogászi és közgazdasági szempontból egyébként nagyérdekü munkálatot az Országos Hitelvédő Egylet adta ki. Bolti ára 8 pengő. Az Országos Központi Hitelszövetkezetre és a kötelékébe tartozó szövetkezetekre vonatkozó joggyakorlatok magyarázó jegyzetekkel, utalásokkal és betűrendes tárgymutatóval. — Irta: Dr. Kovács Lajos ügyvéd, Balassagyarmat. A szerző kiadása. Külföldi irodalom. Artúr Chr. Weimann und Alfréd Walden. Die Gesetzgebung gegen den unlauteren Wettbewerb. Ein System unter Bedachtnehme auf das österreichische Gesetz. Wien, 1927, Verlag Adolf Holzhausens Nachfolger, S. 279. Ármin Ehrenzweig, System des österreichischen allgemeinen Privatrechts, 2. Aufl., 2. Band. Erste Hálfte. Das Recht der Schuldverháltnisse. Wien, 1928, Manz-Verlag, 787 S. Staubs Kommentár zum Handelsgesetzbueh XII. und XIII. Aufl. Bearbeitet von Dr. Heinrich Könige, Max Pinner und Dr. Félix Bondij. Berlin UJ Leipzig. Verlag von Walther de Gruyter & Co. Gesamtpreis fiir 4 Bánde samt Register (3973 Seiten) in Halbleinen M. 183.60. Dr. Heinrich Kiwe. Das Eff'ektenbankdepot unter Berücksichtigung des Bankhaftungs- und des Geldinstitutenzentralengesetz. Wien 1926. Manz sche Verlags- und Universitátsbuchhandlung. Dr. Fr. Bauer: Die rechtliche Struktur der Truste. Mannheim: Bensheimer, 1928. XI. + 280 S. Solmssen: Probleme des Aktienrechts, unter besonderer Berücksichtigung ihrer Entwicklung in den Vereinigten Staaten von Amerika. — Berlin, Leipzig: Walter de Gruyter & Co., 1926. — 111 S. Kari Schaeffer und Friedr. Peipers: Handelsgesetzbueh. Buch 1.—2. — Leipzig: Hirschfeld. — 137 S. Kari Geiler: Die wirtschaftsrechtliche Methode im Gesellschaftsrecht. — Berlin: Vahlen, 1927. — 29 S. Erich Brodmann: Aktienrecht, Kommentár. Bd. II. — Berlin: Walter de Gruyter & Co., 1928. Franz Scholz: Kommentár zum G. m. b. H. — Gesetz in seiner neuesten Fassung. — Köln: Schmidt, 1928. Hans Oppikofer: Das Unternehmensrecht. In geschichtlicher, vergleichender u. rechtspolitischer Bctrachtung. — Tübingen: Mohr, 1927. — XI. -f148 S. Heinz Rosenthal: Die Auszahlung. Ein Beitrag zum Recht des internationalen Zahlungsverkehrs. — Tübingen: Mohr, 1927. Saenger: 100 Fálle aus dem Handelsrecht. 102 S. A tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923. V. t.-c.) a gyakorlatban. Irta: Dr. SZENTÉ LAJOS budapesti ügyvéd. Ára 2 P. Kapható lapunk kiadóhivatalában.