Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Ujonnan keletkező versenytársak bojkottja - tisztességtelen verseny

?. sz. KERESKEDELMI JOÖ 125 Moratórium. 97. Az alperesnek kötelezettségei teljesítésére törvényes felhatalmazás alapján kormányhatóságilag engedett moratórium hatálya hitelezőire honosságukra tekintet nélkül kiterjed, ez a törvényes halasztás azonban a 134.936. 1921. P. M. sz. rendelet 6. §-ához képest nem akadálya, a hitelező követelése birói uton való érvényesítésének, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy a marasztalás esetén a teljesítési határidőt a moratórium megszüntet követő időre esőleg kell megszabni. (Kúria P. IV. 6807/1927. sz. a. 1928 május 25-én.) Üzletátruházás. 98. Az 1908. LVII. t.-c. tudakozódási kötelezettséget ró az üzletátvevőre, melynek teljesítését ő tartozik biztosítani. (Kúria P. IV. 3401—1928. sz. a. 1928 jiin. 19-én.) Indokok: Üzleti tartozásnak minősül minden olyan kötelezettség, amely keletkezését az üzletnek köszöni, mely az üzlet létével oki összefüggésben áll. Ebből folyóan üzletből eredő kötelezettségszámba megy a társas üzletből kivált és a maga üzletrészét a másik társtagra átruházó társnak az átruházási szerződés értelmében járó végkielégítési összeg is. Az a körülmény, hogy a felperes és G. J. közt utóbb a szóbanforgó követelés tekintetében birói egyesség létesült, a követelési előbb emiitett minőségétől nem fosztotta meg, mert — eltekintve attól, hogy a birói egyességnek, amely a felek közt vitássá vagy bizonytalanná vált jogviszonyt rendezi — az egyességileg elismert követelést illetően ujitó hatálya nincs; az 1908:LVII. t.-c. alkalmazása körében az újításnak is csak annyiban van jelentősége, hogy az üzletátvevő a követelés tartalmának az újítás folytán történt megváltozása ellenére csakis a kötelem eredeti tartalmának megfelelő szolgáltatásra kötelezhető. Az alperesnek további támadása az, hogy a fellebbezési bíróság G. J. lenti tartozásáért az ő felelősségét az 1908. évi LVII. t.-c. alapján felperessel szemben jogszabálysértéssel állapította meg, mert midőn ő 1924. évi október 31-én a „Zöld hordó" vendéglő-üzletet G. J.-tól szerződésileg megés átvette, a szóbanforgó tartozást nem ismerte és a rendes kereskedői gondosság kifejtésével sem szerezhetett arról tudomást. Ez a panasz alaptalan azért, mert az 1908. évi LVII. t.-c. a rendes kereskedői gondosság előírásával tudakozódási kötelezettséget rótt az átvevőre, azt pedig, hogy ennek eleget tett, az üzletátvevőnek kell bizonyítania. A megállapított tényállás szerint azonban az alperes ennek a kötelezettségének nem felelt meg, amennyiben felperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy az üzlet átvételét valamelyik lapban hirdette és a hitelezőket követeléseiknek záros határidőn belül való bejelentésére felhívta volna; tehát az átruházónak az üzletből eredő tartozásai megtudása körül a szokásos gondosságot elmulasztotta. Fenti ténymegállapítással szemben pedig közömbös az, hogy a szóbanforgó tartozás az átruházó üzleti könyveiből nem tünt ki es hogy maga az átruházó alperest akként informálta, mik ép üzleti tartozásai nincsenek. Minthogy ezek szerint alperest illetően az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-ában körülirt előfeltételek fennforognak: a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a kereseti követelésért az üzletátvevő alperes felelősségét megállapította, anyagi jogszabályt nem sért. Cég. 99. Csak bejegyzett cég ruházható át változatlanul ugy az utódlásra utaló toldásnál. — A fióküzlet a főüzlettől önálló alanyisággal nem működhetik. (Kúria P. IV. 9157/1927. sz. a. 1928 május 11-én.) Indokok: A Kt. 16. §. 2. bekezdése értelmében valamely kereskedő a kereskedelmi törvényben a kereskedők részére megállapított jogukban csak cége bejegyzésétől fogva részesülhet. Ily, csupán .a bejegyzett kereskedőt megillető jog az is, hogy valamely üzlet a Kt. 12. §-a értelmében az üzlet megjelölésére használt név, ia cég változatlan, avagy az utódlást feltüntető toldással való használatával legyen átruházható. A Kt. 17. ós 18. §->ainak rendelkezéseiből pedig nyilvánvaló, hogy valamely főüzlet mellett tulajdonosi kapcsolat nélkül, annak fióküzlete, önálló cégként, a főüzlettől különböző jogalanyisággal bíró telepként fenn nem állhat. Az ezeknél fogva jogilag lehelíetlen céghasználat pedig még a cégjogi szempontoktól függetlenül, csupán a szerződő felek személyes jogviszonya alapján sem mondható ki ütéletileg jogszerűnek. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság irányadó anyagi jogszabályt, midőn a cégjegyzékbe be nem jegyzetit felperes jogviszony megállapítására, valamint ara irányuló keresetének nem adott helyet, hogy az alperes özv. Str. S.-né, a bejegyezve nem volt Dorottya-utoai Str.-műterem mosit Str.-né céggel bejegyzett tulajdonosa annak tűrésére köteleztessék, hogy a felperes azon az alapon használja kecskemét'i-ulteai külön üzlete megjelölésére a „Str.-fiók" céget akár egymagában, akár az utódlás kifejezésre juttatásával saját nevével kiegészítve, mert erre az annak idején bejegyezve nem volt Str.-műterem néhai llulajdonosától, a jelen perbeli alperes jogelődétől a vele vitán kivül létesült B) és C) jelű szerződések révlén jogot nyert, minthogy az előrebocsátottak értelmében be nem jegyzett cégű üzlet oéghasználatilal joghatályosan nem ruházható át, már pedig jogi hatállyal nem biró szerződéses megállapodásra még a szerződő féllel szemben sem támasztható sikerrel ily eredetileg hatálytalan jog fennállásának megállapítására irányuló kereset sem. Főnök és alkalmazott. 100. Az egyévi felmondáshoz főiskolai képesiíés, vagy ennek hijján gyakorlat utján is megszerzés esetén is figyelembe veendő magasabb rendű szaktudás és szakképzettség, továbbá egy nagyobb üzemben elfoglalt magasabb hatáskör szükséges. (Kúria P. II. 2092/1928. sz. a. 1928 imájus 30-án.) Indokok: A főiskolai képesítés és nevezetesen a dokltori oklevél egymagában az I. T. 92. §-albán meghatározott háromhavi felmondási időnél nagyobb felmondási igényt még mem állapit meg, mert <a birói gyakorlat alapján kifejlődőit hathavi és egyévi felmondási igények meghatározásánál a betöltött jnunkakör ellátásához szükséges, — fő-