Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Ujonnan keletkező versenytársak bojkottja - tisztességtelen verseny

126 KERESKEDELMI JOG 7. sz. iskolai minősítésen alapuló, de ennek hijján, gyakorlat utján megszerzés esetén is figyelembe veendő magasabb rendű szaktudás és szakképzettség egyik fontos tényező ugyan, de >a vállalatnak a kis- és középüzemek átlagos terjedelmét meghaladó méretei mellel! az alkalmazottnak munkaköre, hatásköre feltétlenül és egyenlő ménlékben szintén ügye lembe veendő. Az irányadó tényállás szerint azonban felperes, ki az alperesi cégnél a K. Gy. igazgató által vezetett bankosztály keretében a hiteloszlály vezetője volt, — még kisebb hiltelmegállapodásokat sem köthetett önállóan, iratokat szintén nem szignálhatott önállóan, osztályán csupán két levelező kisasszony, egy nyilvántartó és egy gyakornok volt alája rendelve, — úgy nem töltött be oly fontosabb munkakört, amely a segédszemélyzet körén felül emelkedő, fontosabb teendőkkel megbízott tisztviselők felmondási idejére adhatollt volna neki jogos igényt. 101. Az olyan alkalmazó.t. aki állását önként és a saját elhatározásából jogos ok nélkül az üzlet teljes lebonyolítása előtt hagyja el, haszonrészesedést csak akkor és annyiban követelhet, ha és anienynyiben az üzlet végleges és teljes lebonyolítása után valóban nyereség jelentkezik míg az üzlet Ír bonyolítása közben bizonyos időpont szerint például az alkalmazott kiválása idején esetleg mutatkozó és még nem a végeredményt feltüntető nyereség az önként távozó alkalmazottnak haszonrészesedés követelésére sem alapot sem irányadó mértéket nem ad, (Kúria P. 11. 2525/1927. sz. a. 1928 május 24-én.) Valorizáció. 102. Filpcres késedelme folytán 10% valorizáció, (Kúria P. VII. 7501/1927. sz. a. 1928 május 30-án.) Indokok: Csak az a kérdés döntentő el, hogy felperesnek 4828 koronányi már 1914. évi október 28-án lejárt vételárkövetelése mikortól kezdve és mily módon valorizáltassék. Az 1928. évii XII. t.-c. 12. §-a szerint a teljesítési határidő elmulasztása egymagában nem vétkes késedelem; a jelen esetben az alperes terhére vétkesség 1921. évi május hó 31. napjáig meg nem állapitható, á jelzett naptól kezdve azonban, amidőn alperes a felperesnek fizetési felhívást tartalmazó levelét megkapta, az alperes már a közönséges fizetési késedelmen lulmenőleg vétkessé vált annak folytán, hogy a már régen lejárt tartozásának kifizetésé/re őt felszólító levelet indokolatlanul válasz nélkül hagyta s a fizetéssel mostanig késedelmeskedett. Másrészt azonban a felperes terhére is mulasztást kell megállapítaná amiatt, hogy a keresetet annak ellenére, hogy alperes a fent említett felhívás után sem fizetett, indokolatlan késedelemmel csak a sikertelen felhívástól számítva mintegy öt és egynegyed év múlva adta be. Ily helyzetben az 1928. XII. t.-c. 12. §-a szerint figyelembe veendő egyéb körülmények mérlegelésének az eredményeként a már 1914. évi október 28-án esedékessé vált 4828 koronányi felperesi vételárkövetelésnek 10%-os átértékelése jelentkezik méltányosnak, ami a mai pengőértékben ki fejezve 559 P 34 fillér tökének felel meg. Kegydij. 103. A kegydij természetéből következik, hogy a munkaadó kizárólagos diszkrecionális joga az, hogy nyugdíjjogosultsággal nem biró alkalmazottai közül kit, mikor és mily mértékben kiván kegydijban részesíteni és az a körülmény, hogy alkalmazottai közül egynéhánynak általában, egyeseknek pedig a többiektől eltérően nagyobb kegydijat juttatott: semmiképpen sem ad jogot a kegydijban részesülőknek arra, hogy kegydijuk megállapítását személyükre nézve megállapított mértéktől eltérően nagyobb összegben, vagy a munkaadó által különben, nyugdíjjogosultsággal biró alkalmazottai részére létesített nyugdijszabályzat rendelkezései szerint követelhessék. (Kúria P. II. 1163/1927. sz. a. 1928 június l én.) Indokok: Anyagi jogszabálysértés követett el tehát a fellebbezési bíróság, midőn a felperes kegydijának átértékelésénél alperes nyugdijszabályzatának és az 1926. évi XVI. t.-c. 4. §. második bekezdésének rendelkezéseit alkalmazta. Ami továbbá a kegydijak átértékelésének lehetőségét illeti, a munkaadó által az 1914. évi július hó 1. napja és 1924. évi július hó 1. napja közötti időben engedélyezett kegydijakra vonatkozólag, — tekintettel arra, hogy ebben az időszakban a juttatás sem teljes aranykorona, — sem pedig a juttatás időpont jabeli értékűnek feltétlenül nem tekinthető, mert a háború és egyéb időközi változások az egyes években különböző módon és mértékben éreztették hatásukat az ebben az időben keletkezett kötelezettségekre, -- vizsgálni kell a felek akaratát abban az irányban, hogy milyen értékűnek kívánták tekinteni a kegy dijjuttatást és illetve, hogy el kivántak-e térni a juttatás időpontjának megfelelő tényleges koronaértéktől. A fenforgó esetben a in. kir. Kúria — figyelemmel arra, hogy egyéb hasonló perekből hivatalos tudomása van arról, hogy alperes már békében is havi 1—2 aranykoronát szokott adni kegydijjuttatás cimén, egyes nyugdíjjogosultsággal nem biró alkalmazottjának és felperes kegydiját önként szintén havi 12 P-re emelte fel, — minthogy az alperesi társaság 30%-os arányszámának alkalmazásával a 72 korona havi kegydij teljes aranykorona érték mellett is csupán 21 P 60 fillért tenne ki, — már pedig az 1920. évi június hó 20. napján engedélyezett 72 korona kegydij teljes aranykorona értékűnek semmi esetre sem tekinthető — a Pp. 271. §-a alapján a kegydij összegét havi 14 pengőben találta átértékelendőnek. Kegydij valorizációja. 104. A birói gyakorlat csupán a kegydij átértékelhetőségét mondta ki, a nyugdíj analógiájára, de nem a juttatás mérvére nézve. (Kúria P. II. 2267/1927. sz. a. 1928 június 1-én.) Indokok: Az állandó birói gyakorlatban kifejezésre jutó az a jogszabály, mely szerint a kegydij, bár keletkezésére nem azonos természetű a nyugdíjjal, mégis oly nyugdi jtermészetü járandóság, amely az 1926. évi XVI. t.-c. 1. §-a értelmében átértékelés alá eshetik, a nyugdijakkal egyenlő elbánást csak az átértékelés lehetősége és nem a juttatás mérvének megállapítása tekintetében állapit meg. A kegydij természetéből következik, hogy a munkaadó kizárólagos diszkrecionális joga aZ,