Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Ujonnan keletkező versenytársak bojkottja - tisztességtelen verseny

124 KERESKEDELMI JOG 7. sz. HAZAI JOGGYAKORLAT. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 36. számú polgári döntvénye. 94. „Csatlakozhatik-e az a fél is az ellenfélnek felülvizsgálati kérelméhez, aki a fellebbezési bíróság ítélete ellen maga is felülvizsgálati kérelemmel élt?" (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. VIT. 8631/1928/36. és P. III. 140/1924/28. s másfelől P. IV. 6756/1923/39. és P. VII. 4272/1927/48. szám alatt hozott ellentétes Ítéleteire.) Határozat: Az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez az a fél is csatlakozhatik, aki a fellebbezési bíróság ítélete ellen maga is felülvizsgálati kérelemmel élt. A Pp. 531. §-a a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfelének jogot ad ahhoz, hogy a felülvizsgálati kérelemhez a válasziratban csatlakozhassák. Arra nézve azonban a törvény nem tartalmaz kifejezett intézkedést, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik-e az az ellenfél is, aki az Ítélet ellen a maga részéről is felülvizsgálati kérelemmel élt. Ennek a vitás kérdésnek az eldöntésénél a jogegységi tanács abból indult ki, hogy a felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozás tekintetében az ellenfélnek nem lehet kevesebb joga akkor, ha ő is nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ha tehát az ellenfélnek, aki felülvizsgálati kérelemmel nem élt, joga van csatlakozási kérelemmel megtámadni az ítéletet mindama részeiben, amelyekben azt felülvizsgálati kérelemmel megtámadhatta volna, — akkor kell, hogy az ellenfélnek jogában álljon az is, hogy amennyiben szintén adott be felülvizsgálati kérelmet, az Ítéletet a másik fél felülvizsgálati kérelméhez való csatlakozással megtámadhassa oly irányban is, amely irányban támadást a felülvizsgálati kérelme nem tartalmaz. Ha a felülvizsgálattal élő fél ellenfelének az a magatartása, hogy a törvényes határidőben beadott saját felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletének csak egy részét támadta meg, az ítélet többi részének megtámadásáról történt lemondásnak tekintetik is, ebből nem következik az, hogy csatlakozási jogát elvesztette, mert a Pp. 493. és 547. §-ai értelmében a csatlakozást a felülvizsgálatról történt lemondás sem gátolja. Ha pedig ez áll a törvényszabta alakban tett, kifejezett lemondásra, akkor a hallgatólagos lemondásnak sem lehet messzebbmenő hatálya. Az sem lehet kétséges, hogy ha a bíróság a felülvizsgálati kérelmet azért, mert az elkésett, avagy a törvény szabta alaki kellékek hiányában szenved, visszautasította, — akkor az illető félnek még mindig joga van csatlakozni a másik fél felülvizsgálati kérelméhez, amely esetben a visszautasított s így figyelembe egyáltalán nem vehető felülvizsgálati kérelmétől eltérő és azon túlterjeszkedő csatlakozási kérelmet adhat be. Már pedig az a fél, aki felülvizsgálati kérelemmel kellő időben és kellőképpen élt, a jogorvoslat igénybevétele tekintetében nem lehet hátrányosabb helyzetben, mint az, aki felülvizsgálati kérelmét elkésetten, avagy nem a törvényszabta alakban terjesztette elő. Ugyanez a helyzet a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetében is. Nem zár ja el a felülvizsgálattal élő felet attól, hogy a másik fél felülvizsgálati kérelméhez csatlakozhassák ,a Pp. 583. §-ának az a rendelkezése sem, amely szerint az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmeket sem megváltoztatni, sem pedig a kérelem tárgyát íellebb emelni nem lehet. Tekintettel ugyanis az 533. §. elhelyezésére, vagyis arra, hogy az a felülvizsgálati tárgyalás mentét szabályozó 532. §-hoz kapcsolódik, — nyilvánvaló, hogy az csak a felülvizsgálati tárgyalásra vonatkozóan foglalja magában a kérelmek megváltoztatásának és felemelésének tilalmát, ellenben azt a kérdést, hogy a felülvizsgálati kérelemmel élő léi válasziratában csatlakozhatik-e a másik fél felülvizsgálati kérelméhez, az 533. §. nem érinti. Egyébként a jogegységi tanács a felmerült vitás kérdés eldöntésénél az anyagi igazság felderítésének előmozdítása szempontjából is a jogorvoslat kimerítőbb igénybevételét biztosító törvénymagyarázatot találta helyénvalónak. Ez az álláspont a periratok szaporítását sem vonja maga után, mert az nem kétséges, hogy a felülvizsgálattal élő fél is adhat az ellenfél felülvizsgálati kérelmére válasziratot, a csatlakozási kérelmet pedig a Pp. 531. §-a értelmében a válasziratban kell előterjeszteni. Mindezek alapján a m. kir. Kúria a felmerült vitás kérdésben a rendelkező rész értelmében döntött. Általános. 95. írásbeli szerződés esetén a felek korábbi, vagy az írásbeli szerződéssel egyidejű szóbeli mcggállapodásai csak akkor nem vehetők figyelembe, ha azok az írásbeli szerződés tartalmával ellentétben állanak, ellenben nincsen kizárva ily szóbeli megállapodások figyelembe vélete, ha ezek az okirat értelmezésére szolgálnak. (Kúria P. VII. 7826/1927. sz. a. 1928 május 18-án.) Indokok: A kir. Kúria magáévá tette az elsőbíróságnak a 3) alatti pótnyilatkozat tartalmának értelmezésére vonaltkozó s a fellebbezési bíróság által elfogadott helyes okfejtését s mert e szerint az okirat értelmezésre szorul, — a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felek valódi szerződési akaratának megállapításánál Láda Bálint itanunak a korábbi szóbeli megállapodásra vonatkozó vallomását is mérlegelése körlébe vonta. A jogszabálysértés nélkül megállapított tényálláshói a fellebbezési bíróság az ítéletében előadott s az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a 3) alatti pólnyilatkozat a felek valódi szerződési akaratát nem tartalmazza s a felperes a kamatfizetések elmulasztása folytán jogosult volt a váltót ugy ia hátralékos tőke, mint a kamatok erejéig érvényesi teni. Turpis causa. 96. Az anyagi jogszabályok értelmében, abban az esetiben, ha a szolgáltatást teljesítő fél a teljesítéssel a másik féllel hasonlóan vétett a törvény tilalma ellen, a teljesített szolgáltatás visszakövetélésének csakis annyiban van helye, amennyiben tekintettel az eset körülményeire, a méltányosság kívánja. (Kúria P. IV. 1793/1928. sz. a. 1928 május 16-án.)