Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Az ipari záloglevelek

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó­hivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b t. t., igazeágtigyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre : 12.— P Félévre: 6.— P Egy füzet ára 1.20 P HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 7. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1928 JÚLIUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Szladits Károly egyet. ny. r. tanár. Az ipari zálog­levelek. Dr. Nizsalovszky Endre ig. min. osztálytanácsos. A telek­könyvön kivüli jelzálogos hitelező képviselete. Dr. Slezák Lajos tszéki jegyző. A csődönkivüli meg­támadáshoz való igény határairól. SZEMLE: A 19. sz. büntető jogegységi döntvény. — Újonnan keletkező versenytársali bojkottja — tisz­tességtelen verseny. — A szüneti tanács beosztása. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 94. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 36. számú polgári döntvénye. — 95. Altalános. — 96. Turpis causa. — 97. Mo­ratórium — 98. Üzletátruházás. — 99. Cég. — 100., 101. Főnök és alkalmazott. — 102. Valorizáció. — 103. Ktgydij. — 104. Kegydij valorizációja. — 105. Treuhand. — 106., 107. Vétel — 108. Kény­szeregyezség. — 109. Kamarai választott bírósági Ítélet megsemmisítése. Az ipari záloglevelek. irta: Dr. Szladits Károly egyet. ny. r. tanár. Dr. Kohner Arthur tisztelt barátom a „Kereskedelmi Jog" folyó évi áprilisi számá­ban éles bírálatban részesítette az ipari zálog­levelekről szóló törvényjavaslatot. A javasla­tot időközben az országgyűlés — csaknem változatlanul — elfogadta és így a bírálat vol­taképpen tárgytalanná vált. Minthogy azon­ban ilyen kiváló szakember részéről a javas­lat ellen intézett támadás alkalmas lehet arra, hogy az uj törvényt ferde világításba helyezze, szükségesnek látom, hogy Kohner barátom kritikai megjegyzéseire néhány észrevétellel válaszoljak. 1. Dr. Kohner a javaslatban „a véglek ki­pusztitottnak tartott generális hypothéka jog­intézményét" látja, „amely bizonytalan hatá­rainál fogva csak bonyodalmakra vezethet", s amely mint „jogtörténeti rém" egyáltalán nem illik bele a modern jogokba. Érteném, ha teoretikus szobatudós be­szélne igy, aki bizonyos praeconcipiált fogal­maknak a rabja, s aki kész elitélni egy jogin­tézményt csak azért, mert nem illik bele a fo­galmak Procrustes-ágyába. De a gyakorlati jogásznak mégis csak meg kellene látnia, hogy a generális hypothéka hajdanában sem azért volt veszedelmes, mert generális, hanem azért, mert „tacita": titkos. Ez a titkosság olyan jogrendszerben, minő a római volt, amely a zálogjognak, szabály szerint, a jóhi­szemű jogszerző ellen is hatályt tulajdonított, kétségkívül nagy hátránnyal járhatott. De a I javaslatban a titkos hypothékának ilyen hát­rányaival nem találkozhatunk. Mindenekelőtt az ipari zálogleveles köl­csönt biztosító jelzálog nemcsak hogy nem titkos, hanem ellenkezőleg, a központi telek­könyvbe való bejegyzés következtében meg­különböztetett nyilvánossággál jár. De még ha a központi telekkönyvi bejegyzést nem tekin­tenők is elegendő nyilvánosságnak az ingat­lanon felül lekötött többi vagyontárgy tekin­tetében, kérdem: kinek árthat a zálogjog külső nyilvánulásának ez a — mondjuk — hiányos, vagy fogyatékos volta? A jelzálogos hitelezőnek bizonyára nem, mert hiszen éppen az ő érdekében van, hogy a törvény neki min­den más hitelező ellen, mindennemű végre­hajtás esetére elsőbbséget biztosit. De a jóhi­szemű forgalomnak sem lehet ártalmára. Ez a zálogul lekötés „a jelzálogadóst nem gátolja ingó vagyontárgyainak elidegenitésében és jogügylettel más hitelező javára elzálogosítá­sában" (5. §.). Igaz, hogy a jelzálogadós ..köteles . . . üzemét a rendes gazdálkodás sza­bályainak megfelelően folytatni, a zálogfede­zet fennmaradásáról gondoskodni és általában mindentől tartózkodni, ami a jelzálogos hite­lező kielégítési jogát veszélyeztetné vagy csor­bítaná". Ámde ez a kötelessége csak befelé, a zá­loghitelezőhöz való viszonyában áll fenn. E kötelesség megszegése esetleg büntető jog­következménnyel jár (22. §.), de a netalán kötelességellenes ügylet érvényét harmadik személy irányában nem érinti., hacsak e har­madik részéről nem forog fenn tiltott cselek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom