Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 6. szám - Országos Jogászgyülés

112 KERESKEDELMI JOG erédményező módon használta volna fel, viszont a felperest követelése érvényesítése körül indo­kolatlan késedelem terheli — a koronaromlás következményének az adott esetben egyenlő arányú megosztása jelentkezik méltányosnak, miért is az átértékelésnek 50%-ra való leszállí­tásának van helye. Az alperes felülvizsgálati kérelme tehát ennyiben sikeres. A kamatigény kezdőpontja tekintetében pedig a felperes csatlakozási kérelme jogos, mert a hitellevél alapján a fontoknak a felperes meg­bízottja részéről való kiadása már 1914. évi jú­lius hó 31-én megtörtént, mihez képest a kiadás felmerülte napjától kamatfelszámitásnak a K. T. 284. §-ához képest helye van. A törvényes kama­tot tehát ettől a naptól kellett megítélni. Kényszeregyezség. 92. Nincs oly jogszabály, mely megtiltaná, hogy az adós a k. e. eljárásban létrejött jogerős egyes­ség után hitelezőjével uj megállapodást létesítsen s az egyességben megállapított kvótán felül ma­gasabb összeget kötelezhessen. (Kúria P. VII. 6081/1927. sz. a. 1928 márc. 30-án.) Indokok: Az alperes ugy az eskü alatti val­lomásban, mint a szóval is előadott fellebbezé­sében maga azt adta elő, hogy,, a szóban forgó megállapodás és a váltó adása a kényszeregyes­ségi eljárásban hozott egyesség után történt. A fellebbezési bíróság tehát — egyébként kellő in­dokolással —• jogszabálysértés nélkül mellőzte az alperes által felajánlott bizonyítást annak iga­zolása végett, hogy a megállapodás és váltó adása az egyesség előtt történt. A jogszabálysértés nélkül megállapított jog­szabály szerint, tehát a megállapodás é£ a váltó adása az egyesség után történt, oly jogszabály pedig nincs, amely megtiltaná, hogy az adós a kényszeregyességi eljárásban létrejött jogerős egyesség után hitelezőjével uj megállapodást léte­sítsen s ennek az egyességben megállapított há­nyadon felül magasabb összeget kötelezhessen. Csőd. 93. A 6 havi megtámadási határidő eltelte után, akár «utólagos jóváhagyással)) megindított csőd­megtámadási per elévült. (Kúria P. VII. 5978/1927. sz. a. 1928. ápr. 18-án.) Indokok: A Cs. T. (1881. évi XVII. t .-c.) 37. §-a értelmében a megtámadási jog a csőd­nyitás napjától számított 6 hónap alatt elévül. A Cs. T. 160. §-a értelmében pedig a közadós jog­cselekményeinek megtámadásához a csődválaszt­mány határozata szükséges. Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek egy­bevetéséből önként folyik az, hogy a megtáma dási per megindítására vonatkozó felhatalmazás tárgyában a csődbíróságnak, illetőleg a csőd­választmánynak vagy a csödhiteilezőknek a Cs. T. 37. §-ában megbatározott hathavi időn belül kell határoznia, mert a már elévült megtámadási jo­got perindítási felhatalmazással feléleszteni nem lehet, a felhatalmazás nélkül beadott kereset pe­dig éppen a felhatalmazás hiánya miatt az elévü­lést meg nem szakithatja. A már elévült megtámadási jog érvényesíté­sére tehát a csődválasztniány sem hatalmazhatja fel a tömeggondnokot s így a tömeggondnok (•s(")íl\álasztmányi felhatalmazás alapján is csak akkor léphet fel a csődnyitás napjától számított hat hónapon belül megtámadási keresettel, ha neki a csődválasztmány a megtámadási kereset beadására nyitva álló hathónapi határidőn belül adott erre felhatalmazást. A jelen esetben a megtámadási kereset ugyan még a csődnyitás napjától számított hathavi ha­táridőn belül lett megindítva, de felperes kerese­téhez csődválasztmányi meghatalmazást nem csa­tolt. A felperes által utóbb még az elsőbirósági eljárás során B. alatt beterjesztett, még a csőd­nyitás napjától számított hathavi határidőn belül 1926. évi augusztus hó 5-én kelt ideiglenes csőd­választmányi határozat sem jogosítja fel a tömeg­gondnokot a közadós által bizonyos künnlevő­ségeinek az alperesre történt átruházása tárgyá­ban kötött jogügylet megtámadására. E tekintet­ben a kir. Kúria az elsőfokú bírósági ítélet vo­natkozó indokolását magáévá teszi. Ennek a csődválasztmányi határozatnak alapján tehát felperes ezt a pert meg nem indít­hatta. Csatolta felperes a C. alatti csődválaszt­mányi határozatot is, amelyben «a csődválaszt­mány e per megindításához utólagos jóváhagyá­sát megadja»; ez a határozat azonban joghatá­lyosnak nem tekinthető, mert ez a megtámadási kereset beadására nyitva álló hathavi határidő letelte után, csak 1926. évi december hó 31-én hozatott, holott a fentebb kifejteltek értelmében a tömeggondnok csak a csődnyitás napjától szá­mítolt hathónapi határidőn belül kapott csőd­választmányi meghatalmazás alapján léphet fel megtámadási keresettel. A Pp. 75. §-a szerint lehet ugyan oly eset, amikor a szükséges felhatalmazás hiánya a per bármely szakában pótolható, ily eset azonban most nem forog fenn, mert a kifejtettek szerint maga a törvény zárja ki azt, hogy a tömeggond­nok a megtámadási keresetet az ennek beadására nyitva álló hathavi határidő elteltével, tehát a megtámadási jog elévülése után kapott csőd­választmányi meghatalmazás alapján is meg­indíthassa vagy a meghatalmazás nélkül megindí­tott megtámadási pert folytathassa. Magyar Általános Takarékpénztár. A Horváth Lipót elnök­vezérigazgató elnöklete alatt május 31-én lezajlott rendkívüli közgyűlésen határozatba ment, hogy a társaság alaptőkéjét 160.000 darab uj, 50 pengő névértékű részvény kibocsátása ut­ján felemeli. \z uj részvényekből 80.000 darabot a régi részvé­nyeseknek ajánlanak fel olykép, hogy minden 3 darab régi 50 pengő névértékű részvény 1 darab uj 50 pengő névér­tékű részvény átvtelére jogosít. Az uj részvények kibo­csátási ára 88 pengő 5 0 fillér és mnithogy csak 1929 ja­nuár hónap 1-től részesednek a társaság hasznaiban, kamat­térítés fejében minden uj részvény után fizetnek 1929 március 15-én 3 pengő 25 fillért; vagy a részvényes kívánsága szerint 3 nengót — ezen összegnek leszámított ellenértékét — azonnal, olykép, hogy ez az utóbbi összeg az uj részvény vételárából mindjárt le is vonható. Az elővételi jog 1928 június 2-től 11-ig bezárólag gyakorolható. A Beocsini Cementgyári Unió R.-T. ezidei rendes közgviilése 10.— pengő osztalék íiézetését határozta el. Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár át 34. — Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom