Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 199 Valorizáció. 83. Az anyagi jogszabályok értelmében a vételügvlcí­tiek az áruszállítás tárgyi lehetetlenülése folytán bekövet­kezett nem teljesedése esetén az előre felvett előlegeket es ai vételarosak.egeket az érdekkiegyenlitéB elve alapján az elaüo abban az ertekben köteles a vevőnek vissza­téríteni, amely értékben ő azokat kapta .. 17 84. Az állandó birói gyakorlat szerint jogerős Ítélettel meghatározott es még meg nem szűnt pénztartozás tekin­teiteuen is helye lehet az átértékelésnek és ezt az igényét a jogosult tel nj keresettel is érvényesítheti. Az átérté­Kelésre irányuló ujabb keresettel szemben az itélt dolog kiíogasa sikerrel csak az esetben vethető fel, ha a fel­peres a követelés valorizálatl.ui összegét fentartás nélkül elfogadta. 20%-os átértékelés 17 85. Kárkövetelést is lehet valorizálni "... 34 86. A Duna-Száva-Adria Vasúttársaság ellen kegydij át­értékelése iránt emelt igény polgári perutra tartozik 74 87. I. Vételárelőleg valorizációja tekintetében kezelő idő­pont az előleg átadásának időpontja. II. 20%-os átérté­kelés a konkrét körülmények és különösen felperes ötévi követelésérvnyesitési késedelme miatt % 75 88. A valor. törvény 12. §-ának alkalmazása 107 89. Felperes késedelme folytán 10% valorizáció 126 °n. Valorizálás megtaeadása a MÁV-val szemben az 1928:XII. t.-c. 6. §-a alapján 16:? 91. Az 1928. évi XII. t.-cikknek 34. §-a kimondja, hogy azokra a pénztartozásokra, amelyeknek teliesitési módját vagy összegüknek meghatározását nemzetközi egyezmény rendelkezései szabályozzák — a most idézett törvénynek az átértékelésre vonatkozó rendelkezései nem nyernek al­kalmazást. Az 1928. XII. t.-cikknek a 10. \-a tehát, amely az állami vagy más közforgalmi vasutat a fuvarozási ügyelt alapján terhelő pénztartozásokra vonatkozóan az átértékelést általában kizárja — az adott esetben a fent kifejtetek folytán nem alkalmazható 180 92. Vállalkozó a községtől követelését valorizáltan kö­vetelheti, amennyiben a község a pénzszolgáltatás elle­nében értékálló ellenszolgáltatást kapott 181 93. A megbízólevelekben foglalt az a kikötés, hogy alpe­res a költségvetéshez tartozó árelemzéssel szemben a mun­kabérek emelkedéséből előálló, hivatalosan igazolt több­költséget meg fogja téríteni, magában foglalja a feleknek abban történt megállapodását, hogy alperes felperesnek a munkabér költségeit akként téríti meg, hogy a felperes e tekintetben szolgáltatásával valóságban egyenlő értékű el­lenszolgáltatást kapjon, amely értelmű megállapodás egy­jelentőségü az átértékelésnek határozott kikötésével, amely esetben az 1928:111. t.-c. 7. §-a szerint az átértékelés­nek az állani tartozására nézve is helye van 195 Nyugdij-valorlzáció. 94. A kereset beadását megelőző időre átértékelésnek csak különös méltánylást érdemlő esetekben van helye s éppen ezért nyugdíj visszamenőleges átértékelsét fel­peres nem kérheti, ha még 1913-ban Amerikába költözött, a kitört háború befejezését követő időben alperessel nem közölte címét és őt nem szólította föl nyugdija folyósítá­sára «» 95. Az átértékelendő járandóság nem korona értékben, hanem pengő értékben állapítandó meg 162 96. A bírói gyakorlat csupán a kegydij átértékelhetősé­gét mondta ki, a nyugdíj analógiájára, de nem a juttatás mérvére nézve 126 97. A törvényhatósággal vagy annak vállalatával szem­ben támasztható nyugdi jtermészetü igények szabályozá­sára külön jogszabályok irányadók. — Amennyiben ilye­nek nem volnának, sem pedig szabályrendelettel nem al­kottattak, ezek fölött az összes körülmények figyelembe­vételével a bíróság dönt 162 98. Nincs oly jogszabály, amelynek értelmében a nyug­díj az 1925 augusztus 1-sejét megelőző időre a később megállapított arányszámát okvetlenül magasabb összegben volna megállapítandó 181 99 ,\ kérdés eldöntésénél nem az alias enne, hanem a tényleg betöltött állás és munkakör lényege az irány­adó •• 182 Kegydij-valorizáció. 100. Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott az a jogszabáy, mely szerint a kegydij, bár keletkezésére nem azonos természetű a nyugdíjjal, mégis oly nyugdíj­természetű járandóság, mely az 1926. évi XVT. t.-c. 1. §. értelmében átértékelés alá eshetik, a nyugdijakkal egyenlő elbánást csak az átértékelés lehetősége s nem a juttatás mérvének megállapítása tekintetében állapit meg — 182 Vétel. 101. Nemteliesités miatt a vevő nem igényelhet, ha az ügylettől elállott 17 102. Az anyagi jog szerint az eladó felszabadul a tel­jesítés kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás a szerződés megkötése és a szolgáltatás esedékessége közötti időben hibáján kivül oly körülményeknél fogva, amelyért nem felelős, reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált — 18 103. Az 1895. XLVI. t.-c. szerint kihágásnak is minősülő módon mezőgazdasági magvaknak megtévesztő elnevezés­sel íorgalomuahüzatala csalás, s emiatt a kifogás később is érvényesíthető 34 104. Az elállási jog gyakorlását nem zárja ki az a kö­rülmény, hogy az eladó bizonyos idő tartamára a hiá­nyokért szavatosságot vállalt, mert ez nem szűnteti meg az eladónak azt a kötelezettségét, hogy már eredetileg is szerződésszerű árut szolgáltasson és így nem fosztja meg a vevőt altol a jogától, hogy amennyiben az eladó már eredetileg is hiányos árut szolgáltatott, az ügylettől el­álljon 54 105. Királyi közjegyző közbenjöttével megtartott ár­verésnél közbenjáró ügyvéd dija szintén az árverés körüli kiadásokhoz tartozik s azt a késedelmes vevő megtéríteni tartozik 75 106. Gabonabevásárló megbízott ügyletére nem nyerhet a K. T. 349. §-a alkalmazást . 75 107. Minthogy a gépkocsik köztudomás szerint csak for­galmi engedély mellett tarthatók üzemben, a forgalmi en­gedély tehát a gépkocsi adásvételénél az ügylet lényeges része lévén: amennyiben az eladó a forgalmi engedélyt átadni nem tudja, a vevő emiatt az ügylettől elállhat anélkül, hogy ezt a jogát előzetesen külön kikötnie kel­lett volna .' "5 108. A felperesek a/által, hogy a cséplőgép-garnitúrát átvették, hosszabb ideig használták, a használatbavétel után a fizetési feltételeket módosították, a használat köz­ben jelentkezett hibák kijavítására megállapodtak, s a szerződés érvényét utólag kifejezetten elismerték, az 1900. XXV. t.-c. és a 27483 1901. K. M. rendelet értelmében velük szemben hatálytalan jogügyletet utólag, érvényes mó­don, joghatályosnak ismerték el s ennélfogva az adás­vételi ügyletet a felhívott törvény alapján már meg­nem támadhatják 75 109. Addig, míg a gép rendes üzemben nem volt, hanem azzal csak kísérletek folytak, a hathavi elévülési idő nem veszi kezdetét 127 110. Állatvételnél — szavatossági hiba 127 Bankügyletek. 111. Bankári igazolvány nélkül kötött bankügylet turpis causa miatt érvénytelen 15 112. A hitellevélből kifolyólag a bank s az ügyfél közti elszámolás megbizásjellegü; az ebből eredeti tar­tozás tehát nem kölcsön s így átértékelés alá esik 111 113. A «hü kéz» jogállásának körülírása 127 111. Banknak értékpapírletét visszaszolgáltatásáért^ való teljes felelősségrevonása. — Gazdasági lehetetlenülés fi­gyelmen kivül hagyása 179 Bizomány. 115. A bizományi ügylet jogi ismérve egyedül az, hogy valaki megbízásból a saját nevében más részére köt ügy­letet, ami mellett közömbös,, hogy ha a bizományi áruk i'ix áron való vétele a szerződés szerint kiköltetett .... 54 Vasúti fuvarozás. 116. A vasút elleni igényt csak a feladó, nem pedig megbízottja érvényesítheti 18 117 Vásári áruknak uti poggyászként való feladására vonatkozó kedvezménv nemcsak a saját árura vonatko­zik 96 Megrendelések gyűjtése. 118. Az 1900. XXV. t.-c. 4. §-a következtében hatálytalan vételi ügylet akkor sem válik újból joghatáyossá, ha a vevők a vétel tárgyát (motoreke) átvették, a vételárról váltókat adtak, azokat kétizben prolongálták s a motor­ekékkel földjeiken ősszel s tavasszal a szántásokat el­végezték. — Ily esetben in integrum restitutiónak van helye 184 Biztosítás. 119. Az ajánlat visszautasítására az a nap irányadó, amidőn az ajánlat a biztosító társaságnak döntésre hiva­tott szervéhez érkezik 35 120. A l'olyószámlaviszony dacára könyvkivonattal érvé­nyesített biztosítási díjjal szemben rendes elévülésnek van helye 182 121. A megtámadhatatlanság kikötése nemcsak azt je­lenti, hogy a biztosító a közlési kötelezettség megsértése miatt a K. T. 475. §-ában neki megadott megtámadási jogról lemondott, hanem abból arra is biztos következtetés vonható, hogy a biztosító a fontos körülményekről maga kívánt meggyőződést szerezni s a kockázat eshetőségeinek elbírálását a maga mérlegelésétől tette függővé 183 Jutalék. 122. A végredményben célravezetett közvetítésnek szo­kásos diját az ügylet közvetítésénél ténylegesen eljárt hivatásos ügynök, mint kereskedő még erre vonatkozó határozott mérvű kikötés nélkül is avval, illetve azokkal szemben, akiknek ez akként célját ért ügylet érdekét szolgálja, és pedig ezen érdek nagyságához viszonyított mértékben — a keresk. törv. 281. §-a értelmében jogosan követelheti 35 123. Egyizbeni földbirtokközvetités nem kihágás s azért jutalék követelhető 35 124. Közvetítői jutalék mérséklése 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom