Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / Tartalommutató

200 KERESKEDELMI JOG 12. sz. ^12j^A jutalék ii közvetítőt ellenkező megállapodás hiáttyaban az ügylet meghiúsulása esetén is megilleti, Jia és amennyiben a közvetítő a szerződésszerű teltételeknek és a megbízó érdekeinek megfelelő Ügylet megköthetésére kellő alkalmat nyújtott, azonbau az ügylet megkötése az ö akaratán kivül álló okokból nem kövétkezhetik be. — A joggyakorlatban elfogadott jogszabály alapján az ügylet teljesetlésbe menésének elmaradása esetén az aránytalanul tul magasnak mutatkozó közvetítési díj, a méltányosság elvei szerint mérsékelhető 109 12$, Nyilvános versenytárgyaláson elnyert lószállitás után közvetítési dij nem igényelhető 104 127. Állandóan követett birói joggyakorlaton alapuló szabály, hogy amennyiben a kikötött jutalék az ügynök kifejteit tevékenységével s a felek vagyoni s az ügyletkötéssel célbaveti egyéb érdekeivel arányban nem áll és i méltányossággal is ellenkezik, megfelelő mérséklésnek vau helye 183 Kényszeregyesség. 128. Az előzetes szakértői szemle megtartásával íe4merült képviseleti költségek is a perköltségek fogalma alá esnek és minthogy ezek az alperesi terhelő perkölt' ségek kévéiében és pedig az alperesi cég és ennek tagjai ellen tolyamatoa lett Kényszeregyességi ügyben elfogadott niagánegyezség megkötése után nyertek megállapítást, a kényszeregyességi eljárási 40%-os kiegyenlítési kötelezettség alá nem vonhatók 76 129. N iues oly jogszabály, mely megtiltaná, hogy az adós a k. e. eljárásban létrejött jogos egyesség után hitelezőjével uj megállapodást létesítsen s az egyességb'en megállapított kvótán felül magasabb összeget kötelezhessen 112 130. Az 141U 1928. M. E. rendelet 54. §-a annak helyes értelme szerint nem vonatkozik a kényszeregyességi adós által indított perben felmerült költségekre, illetőleg a perbeli ellenfélnek perköltség követelésére s igy e szakasznak a tömegtartozásokra vonatkozó rendelkezése nem változtatja meg a Cs. T. 9. §-ának azt a rendelkezését, hogy az adós által indított per költsége, s ha a tömeggondnok a per folytatásától eláll, a csődtömeget mint lóinegtartozást nem terneli 128 Csőd. 131. Különféle megtámadási okok jogalapjai. — Zálogjog megtámadása nélkül az azzal biztositott követelés kifizetése sem támadható meg 19 132. A fizetések megszüntetése megtámadási jog alapjául csak kereskedőnél szolgálhat 76 133. A hathavi megtámadási határidő eltelte után, akár -utólagos jóváhagyással* megindított esódmegtámadási per elévült 112 134. A esődbiróság ellenőrző hatáskörének értelmezése. — Csődmegszüntető végzés jogerőre emelkedése 164 135. Az alzálogjogszerzés a csődmegtámadási igény érvényesítése tekintetében az állandóan követett birói gyakorlat értelmében (Polgárjogi Határozatok Tára 363. sz. elvi jelentőségű határozat) jogutódlásnak veendő, illetőleg az alzálogjog szerzője a megtámadhatóság szempontjából a Cs. T. 35. §-a alá eső jogutódnak tekintendő .. 184 136. Az engedményes elleni megtámadási perben nem elég azt bizonyítani, hogy az engedményező birt tudomással a fizetések megszüntetéséről, hanem azt is, hogy az engedményes a jogszerzéskor tudta, hogy a jogcselekmény a hitelezők kijátszására történt 184 137. Megfelel a csődtörvény' 27. §-a körül kifejlődött joggyakorlatnak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a fizetések megszüntetése a csődtörvény 244. §-ábóí kitűnően csakis akkor szolgálhat a megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt; következéskép a nem kereskedőknek oly jogcselekményei, amelyek által egyes hitelezői kielégítést vagy biztosítást nyertek — ideértve a nem kereskedő ellen foganatosított zálogjogszerzést is — a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján csa akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztosítást nyert hitelező tudomással birt 196 Váltó. 138. A váltó lejárata előtt fizetett kamatok tekintetében az 1877:VIII. t.-c. 9. §. a) pontja irányadó, vagyis, hogy a kamatkorlátozásokra váltókövetelésekre nem vonatkozhatnak s igy nem alkalmazható az 5. sem, vagyis, hogy a törvényesnél magasabb kamatfizetés nem vonható le a tőkéből 18 139. Az óvásfeltételi idő betartása (V. T. 102. §.) nem érvényességi kellék. Ha tehát adós az ellen nem tiltakozott és érdemben nyilatkozott, az óvás hatályosan vétetett föl 19 140. Váltóperben az érték ki nem szolgáltatása alatt emelt kifogást a kifogásoló tartozik bizonyítani 35 141. Óváslevélnek tévedése (megbízott ügyvédnek váltóbirtokosként szereplése) nem hat ki a váltói legitimáció kérdésére 76 142. Ha a forgatmányból a behajtási jelleg nem tűnik ki, ennek következménye nem a megbízottként fellépőnek a keresettel elutasítása, hanem az, hogy vele szemben mindazon kifogások megtehetők, melyek alperest a behajtással megbízó előzővel szemben megillettek .. 109 143. A névbecsülő a váltótörvény 63. §-ában körülirt jogokat váltói uton csak akkor érvényesítheti, ha a névbecsülési fizetés maga is a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidőben történt 10 144. A nem cégjegyzésszerüen és külön felhatalmazás hiányában az alperes részvénytársaságot eredetileg nem kötelezően eszközölt váltönyilatkozat utólagos jóváhagyásának s ez alapos az alperes kötelező ereje megállapításának jogi akadálya nincs m 145. Vételár fedezetére adott bianco váltó kötbére nem használható fel ipj 146. Az állandó birói gyakorlat értelmében az elfogadó a kibocsátó által teljesített fizetésre csak akkor hivatkozhatok az azt felvevő váltóbirtokossal szemben, ha beigazolja, hogy a visszkereseti adós nem csupán a saját, hanem egyúttal az elfogadó érdekében és ő helyette is teljesítette a fizetést. E nélkül a kibocsátó által teljesített fizetés egymagában nem akadályozza a váltóbirtokost aljban, hogy a V. T. 49. §-ában biztositott joga alapján az elfogadótól is követelhesse a váltó kifizetését 196 Tőzsde. 147. Nincs oly jogszabály, amely szerint a tőzsdei áruüzleti szokásoknak valamely ügyletre alkalmazása csak a tőzsdebiróság illetékességének kikötésével együtt köthető ki, nincs tehát alapja annak a felperesi felülvizsgálati álláspontnak, hogy miután a bíróság a pergátló kifogás tárgyában hozott Ítéletével a tőzsdebiróság illetékességének kikötését hatálytalannak mondta ki, ezzel érvényét vesztelte a kereset alapjai szolgáló kötjegynek a tőzsdei szokások alkalmazását kikötő rendelkezése is. — A magánjogi követelések elévülésére meghatározott elévülési határidők praeclusivek, azaz az elévülési határidő utolsó napjának leteltével az elévülés bekövetkezhetik, tekintet nélkül arra, hogy az a nap vasárnapra vagy ünnepnapra esik-e 19 Szabadalom. 148. Az 1895:XXXVII. t.-c. 12. §-ában körülirt előhasználati jog fennforoghat ugyan a kettős feltalálás esetén kivül is s igy egymagában az a körülmény, hogy alperes nem feltaláló, még nem zárja ki a fentebb idézett törvényszakasz alkalmazását e törvényszakasz értelmében is, azonban az alperes régebbi jogosultnak és ez alapon a felperes szabadalma a nem feltaláló alperessel szemben csak az esetben volna hatálytalannak tekinthető, ha alperes a felperes találmányát még ennek bejelentése előtt a felperes feltalálótól megszerezte volna 36 Tisztességtelen verseny. 149. A cégnek szerződésileg megengedett határidőn tul való jogellenes használata a Tvt. 7. <>-ába ütköző bitorlás, tekintet nélkül a célzatra s a rosszhiszeműségre. — Mindhárom foku ítélet közzétételének elrendelése 20 150. Tvt. 7. §. értelmezése. Cégjogilag jogosult céghasználat esetén nincs a 7. §. első mondatába ütköző cégbitorlás. A 7. 2. mondat s a 8. §. szerint az az irányadó, hogy a két cég összetéveszthető-e"? «Johann Maria Farina, Dr. E. Meitzen am Dom zu Köln» és «J. M. F. gegenüber dem Rudolfsplatz magyarországi fióktelepe ^ nem téveszthetők össze. — Valamely sérelmes magatartásnak vagy állapotnak a Tvt. életbelépte után való fentartása a' 47. §. értelmében ugyanúgy ítélendő meg. mint a törvény életbelépte után kezdeményezett valamely sérelmes magatartás. — A forgalomba hozatalt intéző ügynök (mégha vezérképviselő is!) nem tekinthető versenytársnak 55 151. <Seffer Antal sportcéggel szemben «Scbafer Miksa» divatárukereskedésnek «Scháfer-cég> alatt sportcikkeknek hirdetése a Tvt. 8. §-ába tv 148 Névhez való jog. 152. Jogellenes névhasználat miatt csak akkor lehet fellépni, ha ez szándékosnak mutatkozik s ha az ismétlődéstől lehet tartani 183 Versenytilalom. 153. A versenytilalom kikötése a kereskedőnek azt a kereskedelmi érdekét szolgálja, hogy üzletének boldogulását megvédje attól, aki vevőkörét és üzleti titkait ismerve, vevői elhóditásával, vagy üzleti titkai felhasználásával üzletének etseleg ártalmára lehet. A kereskedő üzleti érdekének ez a megvédése és mint ilyen kötbérrel biztositható. A kötbér ennélfogva a versenytilalom megszegése esetén bíróilag érvényesíthető 195 Első Magyar Részvény Serfőződc r.-t. ezévi rendes közgyűlését november 30-án tartotta Wolfner József nr elnöklete alatt. A közgyűlés 4.80 pengő osztalék fizetését határozta el (tavaly 4 pengő). Fővárosi Sörfőző r.-t. december 4-én tartja ezévi közgyűlését. Az igazgatóság 2 pengő osztalék fizetése iránt tesz előterjesztést a közgyűlésnek. Felelős kindó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.