Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG zott személyes képességének és egyéni tulajdonságainak ügyelem bevételével határozhat meg és amelv a hiróság altai felülvizsgálat alá nem vonható .* 127 26. Az állandó hirói gyakorlat szerint a részvénytársasá­gok ügyésaeit magasabb tudományos képzettségüknél, ön­álló tevékenységüknél fogva egyévi felmondási idő illeti meg 127 t 27. A munkaadónak is érdeke ugyan az alkalmazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása i-bból a célból, hogy alkalmazottai szolgálati kötelezettsé­geiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a muukaadót — erre vonatkozó szerző­dés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkal­mazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükség­let drágulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fize­tésemeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak megadott, a többi alkalmazottjának is megadni tartoznék 13!) 28. A birói gyakorlatban elfogadott és állandóan köve­tett, jogszabály szerint, ugyanaz a munkaadó, aki alkal­mazottját valamely törvényes ok miatt rögtöni hatállyal elbocsátani kívánja, ezen szándékát és okozatát az ok megjelölése mellett nyomban világosan kifejezni és az alkalmazottal közölni tartozik. E nyilatkozatnak jogha­tálya azonban valamely előirt formához, avagy szavakhoz kötve nincs és esak az szükséges, hogy abból az alkal­mazott, ugy a munkaadó elhatározása, mint ezen elhatá­vozás oka felől biztos tudomást szerezzen és kétségben ne maradjon 140 29. Az alkalmazott az általa vállalt munka teljesítése vé­gett a szokásos rendes munkaidőn tul önként teljesített munkájáért a szerződésileg megállapított rendes fizetésén kivül, külön kikötés nélkül, utólagosan külön óradíjnak a fizetését a munkaadótol követelni nem jogosult 140 30. Alkalmaztatasi szerződés értelmezése. Szerződéseknek azt az értelmet kell tulajdonítani, amilyet azoknak az élet felfogása a ftuforgó körülmények józan méltatása mellett ad 140 31. Az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 3. és 9. <>-ai értelmében katonai szolgalattal egyenlő tekintet alá esik az az idő, mellyel az alkalmazott 1914 július 25. és 1919 március 19. közti időben való katonai szolgálattal kapcsolatban az ellenség által személyes szabadságában korlátozva volt (mint hadifogoly, internált) 159 32. önálló ügyvezetői jogkörrel nem biró, bár fontosabb teendőkkei megbízott alkalmazottaknak (mérnöknek) fel­mondási ideje ti hónap 180 33. Ahban az esetben, ha a munkaadó alkalmazottját, valamely, az ípartörvény 94. §-a alá vonható cselekménye miatt rögtöni hatállyal jogosan elbocsátja, az alkalmazott­nak még mindig i'ennnirad érintetlenül az a joga, hogy a rögtöni hatályú elbocsátásáig tényleg már megszolgált szerződésszerű járandóságait követelhesse és a rögtöni hatályú elbocsátás jogosságának csakis az elbocsátást kö­vető, az egyébként figyelembe jövő felmondási időre eső illetmények tekintetében van jogszüntető jelentősége. 160 34. Az alperesnél érvényben levő nyugdijszabályzat 4. §. 5-ik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, ^hogy a nyug­díjazott tartozik jövedelmi forrásáról a választmánynak jelentést tenni és a választmánynak jogában áll az olyan esetekben, amidőn az uj jövedelmi forrás eredete vagy természete a társaság érdekét érinti, a nyugdíjas nyug­diját az ok megszűntéig felfüggeszteni — azon az ala­pon, hogy az olyan versenytilalom kikötését foglalja ma­gában, amely a nyugdíjazott megélhetését megnehezíti — érvénytelennek nem tekinthető 160 35. Állandó és birói gyakorlatban megnyilvánuló jogsza­bály, hogy a bíróság a szolgálati viszonyt, — még ha azt a munkaadó szabályellenesen is szüntette meg — nem mondhatja ki fennállónak és a munkaadót nem kötelezheti akarata ellenére arra, hogy elbocsátott alkalmazottját szol­gálatába újból felvegye; hanem a szabályellenesen elbo­csátott alkalmazott a munkaadó jogtalan elbocsátó ténye, alapján csak kártérítést követelhet 177 36. A birói gyakorlat részéről elfogadott és állandóan követett szabály az, hogy a szolgálati jogviszony kereté­ben az a fél, aki a másik félnek az Ipartörvény 94. vagy 95. §-a alá vonható cselekménye, illetve mulasztása miatt egyébként jogosult is lenne a szerződés azonnali hatálya felbontására, — ezzel a jogával csak akkor és annyiban élhet, ha ezt a jogát az alapul szolgáló ténykörülmény felmerülte és arról való tudomásszerzése után azonnal érvényesiti azáltal, hogy abból folyó és a szerződés azon­nali megszüntetésére irányzott elhatározását az ok meg­jelölése mellett a másik féllel közli 177 37. Administrateur déléguénak nincs igénye felmondásra járó fizetésre. — Egyéb díjazási igények elbírálása .. 178 Cég. 38. A cégnek a K. T. 10. §-ában foglalt meghatározása kizárja a cégnek üzletátruházás nélkül való használatát vagy átruházását 113 39. A cégbejegyzés ténye a kereskedői minőség megálla­pítására egymagában elegendő 112 40. Csupán az üzlethelyiség s a berendezés átruházása nem állapit meg üzletátruházást 41 Magyar kender- és lenipar r.-t., előbb S. és tsa cég meliett S -féle textilipar r.-t. cégbitorlást képez 92 42. <V. testvérek, hej. cég mellett V. testvérek szőnyeg­kereskedése cégbitorlást képez ,d Csendes társaság. 43. A csendes társasági viszonyból kifolyólag a csendes társ és harmadik személyek, köztük a cég alkalmazottai között is, külön kikötés hiányában jogok és kötelezettsé­gek nem keletkeznek —••• *" Alkalmi egyesülés. 44. Az a kérdés, hogy az alkalmi egyesülésből kifolyólag van-e harmadik személynek követelése, az alkalmi egyesü­lés valamennyi tagjának perbenállása nélkül el nem bírálható 178 Közkereseti társaság. 45. A társasági szerződés létrejötte az üzletnek ily mó­don való folytatása nélkül nem eredményez még közke­reseti társaságot H3 Részvénytársaság. 46. A birói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése el ­tében is alkalmazandó a K. T.-nek. az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a szabálya, hogy — a nem pénz­beli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke kész­pénzben fizetendő be H 47. A K. T. 160. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt be­vezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik, kö­vetkezik, hogy a részvénytársaság vagy annak fiókinté­zete mindaddig, amíg az a kereskedelmi cégjegyzékből törölve nincsen, fennállónak tekintendő 15 48. Az alaptőke felemelése alkalmával kibocsátott uj részvények tekintetében a K. T. 163. §-ában foglalt ren­delkezésen alapuló szabály az. hogy az TIj részvényeknek harmadik személyek részére a régi részvényeseknek egész­ben, vagy részben kizárásával a belértékeu lényegesen alul maradó ár mellett való juttatása esak a részvénytársaság­nak, tehát maguknak a részvényeséknek is nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekből történhetik 16 49. Annak a kérdésnek eldöntésére, hogy az érdekelt részvényért a közgyűlésen a szavazati jog megilleti-e, az általános magánjog s a Kúria gyakorlata irányadó. Esze­rint pedig nem vehet részt a közgyűlési határozat hoza­talában szavazatával az, aki a kérdésben mint ügyfél érdekelve vau 37 50. A K. T. 183. §-a értelmében a közgyűlés az igazga­tóság tagjait bármikor elmozdíthatja ugyan; de csak ak­kor, ha ez a. tárgysorozatba fel van véve. — Esetleges indítványok nem elégségesek 37 ól. A kereskedelmi mérleg valódiságának helyreállítá­sáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 7000 1915. P. M. szánni rendelet 16. §-a csupán azt kívánta biztosítani, hogy a részvénytársasági vagyon uj értékelése következtében a szavazati jognak eddig fennállott aránya az egyes részvénytagok és az összes részvények között ne változtassák meg, ámde azt, hogy az egyes részvényest megillető szavazati jog valamennyi részvényesre egyaránt kiterjedő hatállyal alapszabály módosítás utján ne [egyen korlátozható, egyáltalán nem zárja ki és mert a részvé­nyek összevonása folytán keletkezett hányadrészvényesek szavazati jogát és annak gyakorlási módjai az idézeti rendelet 11. §-a maga állapítja meg; az erre vonatkozó rendelkezéseknek az alapszabályokba való felvétele lé­hát merőben felesleges 55 52. Annak a meghívóban való közzététele, hogy a társa­ság mérlege a részvényeseknek a r.-t. irodahelyiségében megtekintésre készen áll, nem felel meg a mérlegközzé­tétel kívánalmainak 78 53. A K. T. 186. §-a azt, hogy a részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgató­ság képviseli, nem teszi függővé attól, hogy az igazgató­ság tagjai a cégjegyzékbe bevezettettek és ez a bevezetés közhírré téletett-e, a 184. utolsó bekezdéséből pedig esak az következik h::g\ a ti s/\:- n\t u s is ig igazgatói minőség megszűnése a cégjegyzékbe eszközlendő bevezetés és köz­hírré tétel előtt harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthető, amennyiben bebizonyítható, hogy a har­madik személy az igazgatói minőség megszűnéséről tudo­mással birt '. .„ 93 54. A K. T. 179. és 182. Vaiban foglaltak szerint az igaz­gatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül vá­lasztja és annak a hatáskörébe a részvénytársaság ügyei­nek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igaz­gatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga, vagy vala­mely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhe­lésével olyan vagyoni javadalmazási állapíthasson meg. mely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik, vagy a közgyűlés mint a részvény­társaság erre hivatott szerve állal külön el nem határoz­tatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyere­ség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságáhól (K. T. 179. $.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség mi­kénti alakulására befolyással biró megállapítása a köz­gyűlés elhatározása köréből el nem vonható 113 55. Nem jogosított a közgyűlési határozat megtámadá­sára, mert már nem tulajdonos az a részvényes, ki névre szóló részvényét üres hátirattal másra átruházta; noha a, vevő a részvénykönyvbe bevezetve még nincs s noha ki­köttetett, hogy vevő kívánságára eladó gyakorolhatja a részvényesi jogokat 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom