Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / Tartalommutató

196 KERESKEDELMI JOG 11. Btf. 36. A mellőzhetetlen alakiságok betartásának hiányát nem pótolja a valóságnak meg nem felelő jegyzőkönyv 128 57. Az igazgatóság a K. T. 187. §-ban megszabott kötelességéből folyóan a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kisérni, annak alakulásáról időnként az üzleti év folyama alatt is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint minden a társaság ügyeinek intézésére vonatkozó ügyben ebben az irányban is a legnagyobb gondossággal eljárni tartozik 141 58. A részvénytársaság igazgatósága a közgyűléstől kapott megbízatásánál fogva a társaság ügyvezetésére és ennek körében a közgyűlés összehívására is jogosult, habár tagjai nincsenek is bevezetve a cégjegyzékbe 141 59. A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedésével kárt okozó igazgatósági tag kártérítési felelősségét egész általánosságban <a károsult»-tal szemben állapítja meg, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen, közgyűlési határozat nélkül is, saját jogán akár a károsult részvényes, akár a részvénytársaság hitelezője keresettel felléphet 141 60. Az a tény, hogy a részvénytársaságnak követelésén kívül más vagyona nincs, annak létezését nem szünteti meg 161 61. Annak meghatározása, hogy a részvénytársaság a vevőkörét vagy azok közül egyes vevőit mikén szolgálja ki, kétségtelenül a társasági üzletvitel körébe tartozik, mely tárgykörben a közgyűlés végérvényesen határoz s az alaoszabályszerű szava attőbbségen alapuló határozat a részvényesek részéről a K. T. 174. §-a alapján csak az esetben támadható meg sikerrel, ha a határozat tartalma a törvénybe vagiy alapszabályba ütközik, avagy ha nyilvánvalóan sérti a részvénytársaság érdekeit s ezzel jelentkezik a jó erkölcsökbe ütközőnek 161 62. A részvénytársaság a részvényesektől független, önálló jogi személy s az azt megillető jogokat az egyes részvényesek vagy a részvénytársaság igazgatósági tagiai csak a részvénytársaság felhatalmazása vagy engedménye alapján gyakorolhatják 178 Foglaló. 63. Nem tekinthető foglalónak az az összeg, mely foglalónak neveztetik ugyan, de a vételár első részletének betudható • l14 Kezes jótállása. 64. Kezes jótállása nem azonos az egyenesadós jótállásával. — Mint eladó kezese, utólagos teljesítési határidőt nem kérhet. — A tőzsdeszabályok 70. §-ára (90 napos elévülés) nem hivatkozhatik. — Teljesítés helyett kártérítésért is felel, ha a kötelem a főadós késedelme következtében módosul 179 Zálog. 65. A zálogjog megállapításához szükséges, hogy a kézizálog ne lekötött ingó a záloghitelezőnek, vagy az ő részére egy harmadiknak átadassék. — A zálogjog hatályát nem érinti az a körülmény, hogy a zálog tárgyai a zálogadós gondozása alatt hagyattak 195 Bankügylet. 66. Jogszabály, hogy amennyiben felek teljesítési határidőben pontosan állapodtak meg, azt a körülmények figyelembe vétele mellett a méltányosság szabályai szerint kell megállapítani 93 67. A betétkönyvben levő az a megjegyzés, hogy óaranyban fizetendő», akkor is kötelezi a pénzintézetet, ha azt a könyvelő csupán a betétkönyvben jegyzi meg, még ha ez a bank könyveiben nem is fordul elő 114 Valuta. 68 Az ugyanabban az időpontban esedékessé vált e tartozások kölcsönösen beszámitandók, még pedig az esede: késségük időpontjában volt árfolyammal, mert anyagi jogi szabály, hogy a kölcsönös követelések a kisebb összeg erejéig találkozásukkor, vagyis abban az időpontban emésztik meg egymást, amelyben kölcsönösen beszámíthat ókká váltak 115 Kölcsön (valuta). 69. Amerikában dollárban felvett kölcsön dollárban fizetendő vissza I95 Jogegységi döntvények. 70. Államvasuti alkalmazottnak a m. kir. Államvasutak, vagy m. kir. Államvasutaknak Nyugdíjintézete, illetőleg Nvugbér Pénztára ellen nyugdíj- illetőleg nyugbérjarandóság iránt támasztott követelését polgári per utján érvényesíteni nem lehet ••• l^D 71. Ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézizálogot a hitelező, akinek, egyébként joga nyilt arra, hogy magát a zálogból kielégítse, birói közbenjárás nélkül adja el, annak dacára, hogy a felek ebben irásbelileg meg nem állapodtak (K. T. 306. §.), az ilyen eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi, amely kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül ki, amely a szabálytalan értékesítés utján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű ut megtartása esetén elérhető lett volna. A zálogos adós azonban nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképpen szenvedett másnemű kárának a megtérítését is igényelhesse 176 72. Az államvasuti alkalmazottnak szolgálati járandóság iránt támasztott követelését az 1914:XVII. t.-c. 34. és 55. §-aiban nem említett esetekben is lehet polgári per utján érvényesíteni 177 Valorizáció. 73. A valorizáció azt van hivatva lehetővé tenni, hogy a pénzkövetelésre jogosult a követelésének valóságos értékét a pénz értékének leromlása ellenére is megkaphatja. A valorizációnak ehhez képest pusztán a pénz értékének a leromlása, nem pedig az adós késedelme, vagy vétkessége az alapja, míg az adós késedelmének, vagy vétkességének csupán a valorizálás mértékére lehet jelentősége. A valorizációnak fent leirt céljából folyóan arra az időre kell tehát történnie, amikor a követelés esedékes volt, mert a hitelező csak így kaphatja meg azt a valóságos értéket, amely őt az esedékesség idejekor megillette 16 74. Kölcsön átértékelésének az állandó birói gyakorlat szerint csak akkor van helye, ha az adóst a fizetésben vétkes késedelem terheli, vagy ha a kölcsönnek értékálló javakba fektetése által gazdagodott 16 75. A hitelező az adós késedelmének minősítésére s a követelés jogcímére való tekintet nélkül követelhető, hogy az adós tartozását átértékelve fizesse meg 16 76. A kölcsön az esedékességtől (felhívástól) teljes öszszegben valorizálva ítéltetett meg, mivel a kapott pénzt értékálló dologba (hozta) fektette be 16 77. A fuvarozónak teljes kártérítési felelőssége s a valorizáció nem azonos fogalmak '•'>' 78. Adós a kölcsönnek összegét oly értékben tartozik visszafizetni, mint amellyel az a kölcsönadás idejében bírt .. 38 79. A marasztalási összegnek a visszvégrehajtási jog veszélyeztetése cimén birói letétbe helyezése fizetés hatályával nem bir s a letevő veszélyére történik. Amennyiben tehát letevő teljesítésre köteleztetik és közben a korona értékében csökkenés áll be, a letétel a valorizációt nem zárja ki. Az engedményessel szemben az engedményezőnek csak oly tartozásait lehet beszámítani, melyek az engedményezett követelés adósát az engedmény tudomásulvételének szempontjában megillették 56 80. A valorizáció iránti igénynek a rendes magánjogi elévülési idő alatt ujabb keresettel való érvényesítése a birói gyakorlat értelmében meg nem tagadható. A pusztán erre irányuló perben azonban alperes nem teheti újból vita tárgyává a peres felek közt fennállott jogviszonyból származó jogokat s kötelezettségeket, sem pedig a most már kizárólag csak valorizálandó követelésnek a korábbi perben jogerősen elbírált jogalapját 78 81. A perköltség az abban foglalt ügyvédi munkadíjjal együtt a per főtárgyának járuléka, amely a per folyamán a munka teljesítésekor és a kiadások felmerülése idején keletkezik, az Ítélethozatal alkalmával csak megállapítást nyer, — tehát a keletkezése idején volt pénzértéke szerint térítendő meg 79 82. A birói joggyakorlat értelmében az átértékelés alapja a pénzromlás, célja pedig a megfelelő értékkiegyenlités lévén, a követelés átértékelésének mikori érvényesítése az átértékelésnek akadályául nem szolgálhat, mert azt a hitelező követelése kiegyenlítése előtt bármikor érvényesítheti 179 83. A vételárfizetési kötelezettséget a marasztaló ítélet határozván meg, a teljesítési határidő végpontjától viseli az adós a korona romlásának kockázatát. — Az ügyvédi költség azok felmerülte időpontjára valorizálandó .. 79 84. A követelés kifizetésének jogfentartás nélkül való elfogadása és másfél évig való hallgatás kizárja a valorizált igény érvényesítését 143 Nyűg- és kegydijvalorizáció. 85. A kegydij átértékelve Ítéltetett meg azzal szemben, akire a kegydijat rendelőnek gazdasága átszállt 17 86. Munkásbiztositó pénztár orvosa özvegyének nyugdijpere a munkásbiztositási bíróság és nem á polgári bíróság hatáskörébe tartozik 17 87. A nyugdíjnak nem tőkegyűjtésre, hanem a közvetlen megélhetésre szánt rendeltetésből levezetett és a birói gyakorlat által követett jogszabály szerint a nyugdíj felértékelésének az egyéb törvényes feltételek fenforgása mellett is visszamenőleg rendszerint nem lehet helye, hanem az csak a felértékelésre irányzott kereset beadása hónapjától kezdődő hatállyal történhetik 38 88. A nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt az 1914. évben hasonló munkakört betöltő alkalmazottak illetményei irányadók; a nyugdíjazás előtti utolsó nyugdijszabályzatnak csak a nyugdíj megállapításának feltételére és módjára vonatkozó rendelkezései nyerhetnek alkalmazást 38 89. A valorizálás magáravállalása teljes 100 százalékos valorizálási kötelezettséget jelent. A kosztkamat kikötése nem lévén érvénytelen ügylet, azok teljes valorizálása szintén kiköthető 57