Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - Kereskedelmi társaságok honossága a Vegyes Döntőbíróságok ítélkezésében

72 KERESKEDELMI JOG 4. sz. kező: Ugy a felperesi, mini az alperesi társaságnak székhelye Törökország területén volt; ellenben leiperes társaság túlnyomó részvénytöbbsége és igazgatósági hígjainak többsége francia honosságú, a közgyűlések Párisban tartattak; alperes társaság részvényeinek 41 százaléka német részvényesek kezében volt, és '27 igazgatósági tag közül 12 német honossági! volt. A kereset egy háboriielötli szerződésből folyólag a versaillesi szerz. 304. b) 2. alapján indíttatott a Vdbsg. elölt. Alperes hatásköri kifogást emelt azon alapon, mert a honossági kellék hiányzik mindkét peres félben, minthogy mindkél társaság székhelye török területen volt. A francia-német Vdbsg. ennek dacára megállapította hatáskörét. Az indokolás szerint a részvénytársaságok honossági ismérvei körüli elmélet és gyakorlat több rendszert hozott javaslatba. Ilyenek: a székhely ismérve, a társaság alakulási helye, vagy az üzem helye. Ilyen rendszer a társaságban képviselt tőkeérdekeltség honosságára alapított íendszer is. Ez a «kontroll-elmélet». Az Ítélet álláspontja szerint a versaillesi szerz. 297. b) p.-ban (trianoni 232. b) a kontroll-rendszer van elfogadva. Nem lehet ellenvetni azt. — mondja az indokolás tovább —, hogy itten különleges és kivételes intézkedésről van szó, amelynek hatálya kizárólag azokra az előfeltételekre vonatkozik, amelyeket ezen különleges rendelkezés szem előtt tart. Az ítélet szerint ugyanezen elméletet kell alkalmazni mindannyiszor, valahányszor valamely társaság jogainak gyakorlása valamely meghatározott nemzethez való tartozástól függ és minden esetben egyöntetűen kell alkalmazni. Ez a megoldás annál inkább megfelel a Bsz. szellemének — mondja tovább az Ítélet —, mert ez kevésbé ragaszkodik alakiságokhoz, mint a gazdasági élet megfogható valóságaihoz és igy több súlyt kell tulajdonítani a társaságban képviselt reális érdekeknek, mint külső körülményeknek. Ezen alapon az ítélet megállapította a Vdbsg. hatáskörét. Hasonló elvi alapot foglalt el ugyanezen Vdbsg. a Damaskus—Hamah contra német állam perbeli ítéletében. (Recueil IV—801). Ugyanezen elvi alapra helyezkedett a franciabolgár Vdbsg. «Regie générale de Chemins de fen contra Bolgár államperben (Recueil III— 954). Az itt felhívott jogesetekben a kontrollteória a francia honos javára nyert alkalmazást. Felmerülhet az a kérdés, hogy nincsen-e kedvezés ezen rendszer alkalmazásában a francia honosságú társaság javára? és vájjon meg volt-e a francia-német Vdbsgban a következetesség arra, hogy a kontroll-ehoriat alkalmazza olyan esetben is, amikor ez a német peres fél javára szolgált? A válasz: igenleges. Jordaan contra német állam perben (Recueil III—889) felperes — párisi székhellyel biró betéti társaság hatáskör hiányában elutasíthatott keresetével azért, mert a társaság tőkéje túlnyomókig semleges honosok — hollandusok — kezében volt. Elmores Metall Co. contra Grünberg-ügyben felperes egy alperessel kötött háboruelőtti szerződésből folyólag indított keresetet. A német félként perbevont alperes azzal védekezett, hogy benne túlnyomókig angol tőke van képviselve, és igy ;i kontroli-elmélet értelmében angol honosnak tekintendő, jóllehet német területen alakult. Ezen alapon hatásköri kifogást emelt. A Vdbsg. az 1924 május 14-iki Ítéletében a hatásköri Kifogásnak helyt adott. Rehon contra Roheisenverband-ügyben alperes azzal védekezetl. hogy felperes társaság, amely mint francia honos lép fel, nem francia tőkével alakult, hanem a belga «Providence»-cégnek franciaországi fiókja és igy belga honosságúnak tekintendő. Felperes egy háboruelőtti szerződés alapján perelt, amelyet a francia kormány azon listára vett fel, amely szerződés revalidálását a versaillesi szerződés 299. b) alapján kívánta; ámde felperes belga társaság lévén, a francia kormány nem is volt jogosult a kereseti szerződés tekintetében hatályosan nyilatkozni. Ezen alapon alperes hatásköri kifogást emelt. A francia-német Vdbsg. a hatásköri kifogásnak helyt adott.2 Felemlitést érdemel még a francia-német Vdbsgnak a GrosRoman contra Német állani ügyben hozott Ítélete (Rec. IV—753), amely a kontroli-elmélet mellett az igazgatósági tagok honosságát is figyelembeveszi. A felhívott példák mutatják, hogy a francia-német Vdbsg., helyesebben annak egyes tanácsai, a kontroll-theoriat a Bsz. mindennemű rendelkezéseinek értelmezése körül következetesen alkalmazzák. Ad 2. A kontroll-theoriával szöges ellentétben van az az álláspont, amelynek értelmében társaságok honossága körül a Bsz. rendelkezéseinek értelmezésénél a klasszikus nemzetközi jogi elvek, különösen is a székhely-elv alkalmazandó. Ez a jogfelfogás nyilatkozik meg az angol relációjú döntőbíróságok ítéleteiben. A vezéreselnek az angol-bolgár Vdbsgnak a Dawson and sori contra Balkanische Handels- u. Industrie A. G. és Banque Balcanique ügyben hozott itélel tekinthető. (Recueil III—534.) A perbeli tényállás itt röviden a következő volt: Felperes angol cég egy háboruelőtti ügyletből kifolyólag indított keresetet; II. r. alperes kezesség címén vonatott perbe. Alperesek hatásköri kifogást emellek; elsőrendű alperes a kontroll-theoriára támaszkodva azon alapon, mert a társaság nem bolgár honos, minthogy olasz és 2 A fentebbi két jogeset eddig a „Recueil"-ben nem tétetett közzé. Ehelyütt a „Juristische Wochenschrift" 1926. évf. 348. old.-ról, Gntnm Essen cikkebél vannak átvéve.