Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1927 / 4. szám - Kereskedelmi társaságok honossága a Vegyes Döntőbíróságok ítélkezésében
71 honossága minden jogi vonatkozásban? A kérdés azáltal válik gyakorlativá, mert a békeszerződések egyél) vonatkozásokban is szabályozzák az ellenséges honosok — lehal ellenséges honosságú társaságok — ügyleteil is. Ilyen különleges jogi rendelkezések foglaltainak a trianoni szerződés 234. cikk a) és b) pontjaiban (versaillesi 299. a) és b), a 235. cikk d) pontjában (versaillesi 300. d) és a trianoni szerződés 239. cikk b) p. 2. alp.-ban (versaillesi-304. b) 2.). A 234. a) anyagi jogszabályi tartalmaz, amelynek értelmében az ellenségek közölt kötött szerződésekel — felsorolt kivételektől eltekintve — attól az időponttól kezdve, amelyben a telek közül bármelyik keltő ellenséggé váll, hatálytalanná vállaknak kell tekinteni. A 2)54. h) az érdekelt ántántállam kormányának — záros határidőn belül — revalidatiós jogot ad, a szerződés fentartására, viszont a szerződési teljesítésre kötelezett ügyleti télnek méltányos kártérítést (indem nité équitable) enged. Ili felmerül a kérdés: vájjon az a kereskedelmi társaság, amely a 232. e) alapján ellenséges honos -nak minősíttetett, a 234. a) és b) eseteiben is ellenséges honosnak tekintendő-e? Vagyis: egy és ugyanaz-e a társasági honosság kritériuma a 232. e) és a 234. a) és b) alkalmazásai eseteiben? Szabatosabban kifejezve; egymagában az, hogy valamely belföldi székhelyű társaságban való ántántérdekellség folytán a 232; e) alapján kártérítés ítéltetett meg, a foganatosított háborús rendszabályok miatt: ez egymagában ellenséges honosságúvá minősiti-e a szóbanlevő társaságot annak belföldi szerző) dései tekintetében is? és belföldi szerződéseire nézve a 234. cikk a); illetve b) p. hatályát vonja maga után? A kérdés megválaszolására ugyancsak a Vdbsgok hivatottak, mert a 234, /?) pontban körülirt méltányos kártérítés tekintetében ugyancsak a Vdbsgok hatásköre van megállapítva. Egészen analóg a helyzet a 235. d) p. cselében, ahol ugyancsak anyagi jogi kérdés van szabályozva. Még szélese!)!) körét az ügyleteknek érinti a 239. cikk b) p. alp. Az ebben foglalt rendelkezés alaki jogszabályi tartalmaz, amelynek értelmében a trianoni szerződés hatálybalépése előli egyrészről ántárithorios, másrészről magvai- honos közöli kötött minden szerződésből felmerüli vitás kérdésben megbatározott kivételektől eltekintve - a Vdbsgok ítélkeznek. A társaság megkívánt honossága lehal •x hatáskör előfeíté (ele. Kérdés: vájjon egymagában azon alapon, hogy a társaság, amelynek székhelye a magyar állam területén van, illetve volt és amely a trianoni szerződés hatálybalépésekor 11921 jul. 26.) ántánthonosok állal volt kontrollálva: vájjon ennek a társaságnak a trianoni szerződés hatálybalépése elölt belföldön belföldiekkel kötött ügyleteiből keletkező összes jogvitái a Vdbsgok hatáskörébe tartoznak? Nyilvánvaló, hogy ill nagy horderejű és bonyolult kérdésekről van szó. amelyek azon ban választ igényelnek. A Vdbsgok ítélkezése ezekre a kérdésekre különböző jogielfogások alapulvételével adott választ. Először az a kérdés tolul lel. hogy lehet; séges-e egyáltalán a fentebb ismertetett rendelkezések közül a társaságok honossága kérdésében egyelvü megoldáshoz jutni? Vagyis van-e a honossági ismérveknek olyan közös nevezője, amely egyaránt alapul szolgálhat a 232-beli, a 234-beli és a 235-beli és a 23.9-beli rendelkezéseknek jogilag következetes és egyöntetű alkalmazására ? Gondolatilag bárom megoldás képzelhető el: 1. A 232-ben körülirt ismérv, tehát a társaságban érdekeli antanthonos honossága, illetve a társasági tőke provenienciája minősiti a társaság honosságát nem csupán a 232. c ikkbeli igénvek szempontjából, hanem a Bsz. egyéb olyan rendelkezései szempontjából is, amelyek a társaság honosságával kapcsolatosak (234. 235, 239 és 231). Vagyis, másképpen kifejezve: a társaság honossága nem a székhely és a klasszikus nemzetközi jogi elméiéi által elfogadóit honossági kritériumok szerint igazodik, hanem a részvényesek honossága, illetve a társasági tőke provenienciája minősiti a társaság honosságál. Ez az úgynevezett kontroll-thédria . 2. A társaság honossága a Bsz. minden rendelkezéseinek alkalmazásánál egyöntetűen és egyelvü honossági ismérvek alapján történik; ez azonban nem a részvényesek honossága, hanem ugy a 234, 235 és 239 eseteiben, valamiül a 232 eseteiben is a klasszikus nemzetközi jogi éhek által elfogadót! kritériumok, tehát a székhely-elv alapján nyer meghatározást. 3. Elgondolható egy dualisztikus jogelveken nyugvó megoldás, amelynek értelmében általánosságban és jelesül a. 234, 235 és 239 cikkek alkalmazása közül a nemzetközi jognak u. n. klasszikus honossági elvei érvényesülnek: ellenben a 232 e körül a részvényesek honossága mérvadó. Vagyis: a 232 e körüli igénvek alapjául veti ismérvek csakis ezen igények szempontjából relevánsak. ellenben a? egyéb jogvitákra (234. 235. 239) ezek az ismérvek nem hatnak ki és nem halnak ki a társaság honosságára, amely általában a nemzetközi jog elfogadott elvei szerint nyer elbírálást. Mindhárom megoldási lehetőség tényleg szerephez jutóit a különböző döntőbíróságok joggyakorlatában. Ad 1. A «kóntroll-theoria» álláspontjára helyezkedett a ffaticiq-pjméf-; -Vdbsg-. A vezéresel a Damaskus-Hamah vasúttársaságnak a Bagdad vasul r. t. elleni pere volt. (Reciieil I ,401). A perbeli tényállás röviden a követ-