Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra [2. r.]

42 KERESKEDELMI JOG 3. sz. mokat és nem tartja méltányosnak, hogy ezek megfelelő módon hozzájáruljanak a hadiköb esönök valorizációjához? Nem tartja a század egyik hajmeresztő jogtalanságának, hogy azok, akik vészteljes időkben a haza oltárára tették le vagyonukat, most a népjóléti miniszter nr ajtaja alatt kolduslevesl kanalazzanak? A karitatív berendezkedés nemcsak az igazságot nézve, hanem jogpolitikai okokból is veszélyes lépést jelent. Társadalmi és állami életünk a magántulajdon rendszerén nyugszik és ez a rendszer nem merül ki a birtok hozzáférhetetlenségéhen. hanem integráns rész képpen magában foglalja a hitel biztonságát is. Képtelenség csak elgondolni az olyan struktúrát, ahol a magántulajdon eszméje a corporalis jogokra szorítkozik és a hitel védelme ki van rekesztve. Az ilyen rendszer mellett a káotikus összeomlás bekövetkezése elkerülhetetlen és kormányunk akarva, nem akarva, mégis utat tör ennek. Csak a vak nem látja, hogy a hitel jogának félretolása és annak segély által való kielégítése tipikus kommunisztikus lépés. Mert mi a főkülönbség a teljesítés és segély közt? Az, hogy előbbi esetben a hitelező vagyonnal rendelkezik, mely törvényes vagy végrendeleti öröklés utján átszáll az örökösökre, míg a segély" a segélyezett személyre szorítkozik. Az első esetben a családi kapcsolat megerősödik, az utóbbiban bomlásnak indul. Marx sem akarta a magánvagyont kárpótlás nélkül konfiskálni, hanem csak ki akarta tépni a jelenlegi gazdasági és jogi kapcsolatokból. Az egyéb gépezet, mely a kontemplált segélyezést végrehajtaná, abszolút kommunisztikus jellegű volna, alkalmas annak összes visszaéléseire. Minden szépítgetés dacára elő fog állni egy uj proletariátus, a segé lyezettek osztálya. Videant consules! Jól gondolják meg, az egész világ tele van kommunisztikus gyúanyaggal, a precedens pedig egy hatalmas propagativ erő! Amit ma megcsinálnak az állami tartozásokkal, azt holnap keresztül lehet vinni más és más jogok terén. És ne felejtsük el, hogy a tulajdonjog evolúciója a benne rejlő hatalom megszorítására törekszik: egy olyan forradalmi lökés, mint a segélyre konvertált hitel, végzetessé válhatik. Ebben a helyzetben az államfentartó jognak csak egy hivatása van, szembeszállni a felforgatás veszélyével és védeni a forgalom éltető elemét, a hitelt. Azzal veszünk bucsut e témától, amit Németország birái üzentek a kormánynak: Vegyék tudomásul, hogy az állami életben nincs fontosabb érdek, mint az igazságé és hogy ez messze megelőzi a pénzügyi szempontokat. Ott e kiáltás visszhangra talált, nálunk csak gúnyos mosolyt váltana ki. De a jogász akkor is hirdeti az igazságot, mikor ez már rég el van temetve. Mert feltámad! az országban, mint a hadikölcsön. Hát nem látja az igazságügyi kormányzat a íatifundiu A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra. Irta ós az Iparjogvédelmi Egyesület díszközgyűlésén előadta Prof. Dr. Emánuel Ádler, Wien. (Befejezés.*) Nincs kétség aziránt, hogy egy védjegynek jogellenes használata is a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközhetik. Ha ez így van, ugy egy védjegynek harmadik személy részéről való használata jogosulatlan, amennyiben az a jó erkölcsökbe ütközik. Ebből pedig a következők folynak: 1. Az 1890-es német védjegytörvény a védjegybitorlásnak csupán büntetőjogi üldözéséről szól. Minthogy a törvény a védjegybitorlás magánjogi következményeiről nem tesz említést, ebből folyik, hogy e tekintetben a magánjog általános szabályai irányadók és ezek szerint adandó meg az abbanhagyási és kártérítési kereset. E tekintetben az osztrák védjegyjogi irodalom egy nézeten volt, ellenben az Oberster Gerichtshof máskép döntött: minthogy a törvény csak büntetőjogi oltalomról beszélt, szerinte előzetes büntetőjogi elitélés nélkül magánjogi oltalom nem is létezik. Tehát hogy e hiányt pótolja, azért említi a tisztességtelen versenyről szóló törvény 9. §-a kifejezetten a lajstromozott védjegyet is, hogy minden kétséget kizárjon, miszerint magánjogi védelme is van a lajstromozott védjegynek. Ennek pedig a védjegyjog gyakorlati alkalmazása tekintetében igen nagy a jelentősége, mivel a büntetőjog sem kiterjesztő értelmezést, sem analógiát nem ismer, míg a polgári biró mindkettői igénybe veheti. Azonkívül a büntető biró kétség esetében a vádlott javára köteles dönteni, mig abbanhagyásra irányuló esetekben legjobb lelkiismerete szerint dönthet. Végül pedig nem mindig könnyű a bitorlás szándékos ságát, amely pedig a büntethetőség előfeltétele, bizonyítani, még akkor sem, ha a tényállás szerint azt minden további nélkül fel lehet tételezni. 2. A Tvt. oltalma alatt áll egy védjegy használata akkor is, ha, bár nincs lajstromozva, de A. verseny vállalat azt oly kép használja, hogy az az érdekelt forgalmi körökben, tehát az áru vevőinél mint egy bizonyos vállalat ismertetőjele ismeretes. Ez esetben ennek használata a versenytárs R. által a jó erkölcsökbe ütközik, minthogy ez a vevőközönség megtévesztése által megfosztja A.-t munkája gyümölcsétől; mert hamis látszat keltése és ezen eszközzel a vevőknek magához csalogtása és egy versenytárs megkárosítása, mindenesetre a kereskedői tisztesség alapelveibe ütközik. Ex azonban csak akkor áll, ha a vevő ezt a véd*) Előző közlemény a februári számban.