Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Kötelemvalósulás

36 2. SÍ}. A «Magyar Jogászegylet» hiteljogi szakosztályának folyó hó 8-án dr. Tury Sándor nv. kúriai tanácselnök elnöklete alatt tartott ülésén dr. Kozma Károly hites revizor, a «Kereskedelmi törvény némely könyvelési vonatkozásáról'» cimü nagyobb dolgozatából egyes részleteket ismertetett. Előadó különösen azokra a hiányokra mutatott rá, amelyek a kereskedelmi törvény a könyvelési kötelezettség tekintetében tartusit és amelyek következménye kisebb vállalatok üzletvitelében az irodai munkák elhanyagolása. Előadásának további folyamán a joggyakorlatból és a gyakorlati életből merített esetekkel lette szemlélehtővé azokat a sérelmeket, amelyeket az általa ndézett törvényszakaszoknak a könyvelési szabályokkal szemben mutatkozó diszharmóniája okozott különösen a vagyoni állás helyes feltüntetésére vonatkozólag. Ezen bajok megelőzésére szükségesnek látná a törvénybe a rendes könyvelésnek legalább is alapelveit felvenni, esetleg az évzáró mérleg elkészítésére szigorú Utasításokat, hogy a kereskedők ezekhez megtelelő szankeiók mellett kötve legyenek. Végül megállapította, hogy a kereskedelmi törvény által nyújtott nagy szabadsággal szemben minden egyéb tételes rendelkezés az életviszonyokkal egyezően kényszerűi a kereskedőkét a könyvelés szabályainak betartására. A m. kii-. Kúria tanácsainak beosztása az 1927. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Juhász Gyula dr., a m". kii-. Kúria elnöke, akadályoztatása esetében: Pap István dr. tanácselnök. Birák: Gaiger Miklós, Hutás József, lakah Mihály, Alföldi Dezső dr., Ullrich Ede, Molnár István. II. Elnök: Rötth László dr., tanácselnök. Birák: Sereghy Mihály dr., Jékey Dániel dr., Gallia Béla dr., Szegedi Lajos dr., Kecskeméthy Gyula. Kramolin Ernő dr. III. Elnök: Wesztermayer Vidor dr., tanácselnök. Birák: Bocskor Antal, Vámosy Mihály, Thébusz Aladár dr., Tóth György dr., Raisz Béla dr., Klie Antal. IV. Elnök: Kolos Jenő, tanácselnök. Birák: Ternovszky Béla dr., Zsitvay Géza dr., Noszkó Imre dr., Sztankovits Jenő dr., Bauss Olivér dr.. Szentirmay Ödön dr. V. Elnök: üsvald István dr., tanácselnök. Birák: Raskó István <lr., Traeger Zsigmond, Frank Lajos, Kozma Endre dr., Vida Zoltán dr., Bátory István, Szepesi József dr., VI. Elnök: Rácz Lajos tanácselnök. Birák: Kéler József dr., Jurka János dr., Totth István dr., Koós Emil dr., Karcsay Gyula dr., Almási Antal dr. VII. Elnök: Keczer Gyula, tanácselnök. Birák: Körtvélyessy György dr., Paradeiser János dr., Tóth Miklós dr., Ipovitz Károly dr., Székely János, Sebestyén Imre dr. Tanács jegyzők: Kacskovics Jenő Andor dr. kir. törvényszéki biró, Ruhmann Emil dr., kir. törvényszéki biró, Kéler Tibor dr., kir. járásbiró, Kisfaludy Géza dr., kir. járásbiró, Szommer István dr., kir. törvényszéki biró, Lugosi Ferenc dr., kir. törvényszéki biró, Kiss György dr., kir. járásbiró, Bárkányi Ödön dr., kir. törvényszéki biró. — Büntető szakosztály. I. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Birák: Slavek Ferenc dr., Csizinszky Ágost, Mendelényi László dr., Stengl Antal dr., Kvassay Gyula, II. Elnök: Szeőke István dr., tanácselnök. Birák: Istvánffy Lajos dr., Dicsőfi Sándor dr., Stocker Antal. Módly Béla, Bolla Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor' dr. III. Elnök: Magyar István dr., tanácselnök. Birák Sélley Barnabás dr., Geszti Andor dr., Pazár Zoltán dr.. Balpalaky József, Bök Béla, Kendi Elemér dr. Tanácsjegyzők: Persián József dr., kir. járásbiró, Németh Sándor dr., kir. bírósági titkár, Mariska István dr., kir. járásbiró, kir. ítélőtáblái bírói címmel, Laurisin Miklós, kir. löivényszéki biró, kir. ítélőtáblai birói cimmel. Hazai irodalom. Kötelemvalósulás. (Dr. Beck Salamon könyve Budapest, 1927. 61 1.) A gondolatok mélysége és a könyvecske külső terjedelméhez viszonyítva, szinte aránytalan bősége az, ami leginkább megkap Beck Salamon könyvének olvasásakor. Ez. de meg kifejezéseinek rendkívüli ereje és tömörsége, egy-egy szavának, mondatának néha egész uj perspektívákat feltáró hatása egész generációnk c iviljogi tanítómesterére, Grosschmíédre emlékeztét. Ahogyan egy-egy gondolatot végigvisz a jogintézmények láncolatán, kitérve jobbra-balra, msez szebb-közelebb. ahogy az intézmények, jogszabályok legmélyére hatol le borotvaéles elmepengéjének néha egyetlen vágásával; akarva-akaratlanul is a Fejezetek írójára gondolunk. Beck Salamonnnak nem erős oldala a rendszeresség, legalább is ennek köznapi értelmében nem. A gondolatok gazdagsága minduntalan kerülőutakra kényszeríti, amelyeken végighaladni az ő kalauzolása mellett filozófusnak és jogásznak egyaránt a legmagasabbrendü élmény. Akár a jognemtudás mentesítő hatásáról, akár a birói hatalom határairól beszél: logikája meggyőző és konstrukciója szinte kikezdhetetlen. A tanulmány lőtémája q jogszabályok kötelemvalósiló tendenciájának, vagyis azon szabályoknak vizsgálata, amelyek egy-egy jogol megvalósuláshoz juttatnak vagy ezt a folyamatot előmozdítják. A kötelmi jog eldologiasodásából indul ki. különösen a jogcímvédelem és a Kaüf bricht nicht Miete elvét boncolva, szembeállítva velük a jóhiszemű szerzés védelmét, amely ellenkező irányban a nemo plüs iuris elvét töri át. A kötelemyalósitás fegyverei közül foglalkozik a visszatartási joggal, kötbérrel, kamattal és egyéb jogintézményekkel s igen mélyre hatóan vizsgálja a tartozásátvállalás különböző szabályozását a felvetett téma szempontjából. «A jognak való tudatos engedelmességén nyugszik egész gazdasági életünk* s ennek az engedelmességi ösztönnek minél erősebb kifejlődését mozdítják elő a kötelemvalósitó jogszabályok: ez nagyjából a szerző konklúziója. (F. B.) A polgári perrendtartás magyarázata. (Második kiadás.) Irta: Dr. Kovács M arcél ny. kúriai biró. Első füzet. Budapest. 1927 Pesti könyvnyomda r.-t., V., Hold-u. 7. — Az egész mii körülbelül 100 ivet tesz ki. Megjelenik 10 ives füzetekben. Egy füzet előfizetési ára a postaköltségeken felül 8 pengő. Megrendelhető a szerzőnél I., Csaba-utca 7/c alatt. «Az egyetemi jogtanitás Európa főbb államaiban) cimmel rövid összefoglalás jelent meg MarIon Géza debreceni egyet, tanártól a Felsőoktatásügyi Egyesület Közleményeinek 1920. évi 2-ik (karácsonyi) számában. A füzet elsősorban a hosszti idő óla ismét megfeneklett jogi oktatási reform ügyét kívánja szolgálni azzal, hogy a szélesebb jogászközönség részére is megismerhetővé teszi a vezető kulturállamok jelenleg fennálló jogtanitási és képesítési rendszerét s ezzel a reformhoz ösztönzést és összehasonlítási alapot kíván nyújtani. A füzet 1 pengő beküldése .ellenében kapható könyvárusi uton az Egyetemi Nyomda könyvterjesztő oszt. (Muzeüm-körut 6.) Valorizációs joggyakorlatunk 1í)27-ig. Irta: Dr. 13 la u György budapesti ügyvéd. Szerző kiadása. Ára :}..">() pengő.