Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Dr. Szende Péter Pál: A kereskedelmi törvény kézikönyve. Dr. Bozóky Géza bevezetésével [Könyvismertetés]

2. sz. KERESKEDELMI JOG 35 SZEMLE. Kolos Jenő. | A n.,„y birák: Beck Hugó, Bubla Ferenc, majd Thury Sándornak legmagasabb bíróságunk tói való távoztával a magyar jogkereső közönség méltán Kolos Jenőben látta a jelen és jövő reménységét. Kiváló judicuma, kemény koponyája, zárkózott, ridegnek látszó modora mellett, tiszteletet parancsolt és szerzett mindenki részéről, aki legmagasabb bíróságunk működését figyelemmel kiséri. Hogy elhunyta mit jelent, elég, ha annyit mondunk, hogy el se tudjuk képzelni (és velünk együtt annyian), hogy ki fogja Kolos helyét méltóan betölteni. Most bosszulja meg magát az az igazságügyi kormányzati elv. mely a Bublákat és Thurvkal ugy sietett nyugalomba küldeni. (sz.) Kuncz Ödön részvényjogi tervezete. Mi sem jellemzi jobban Kuncz Ödön egyéniségének értékét és a részvénytársaságok reformjáról irt előadói tervezetnek már előre is anticipált kiválóságát, mint az a nagy érdeklődés, amelyet széles indokolással ellátott tervezete kiváltott. -— Az Ügyvédi Kamara díszterme már régen látott olyan előkelő közönséget, mint amely a Magyar Jogászegylet és a Magyar Közgazdasági Társaság január 18-iki együttes ülésén megjelent. Ott voltak az összes budapesti bankvezérek és az ügyvédség szine-java. hogy meghallgassák Sichermann Bernál dr.-nak a Kuncz-féle törvénytervezet feletti ismertető előadását. Minthogy a Tervezet a Jogászegylet kiadmányai között e sorok írásakor már a nyomdában van, tulajdonképpen elégséges volna, hogyha e lényre rámutatnék és felhívnék reá olvasóink figyelmét. — Sichermann előadása az érdekelt közgazdasági köreiknek felfogását tükrözi vissza, amely nem tartja időszerűnek a részvényjog most készülő reformját és félti a közgazdasági életet az esetleg azzal járó megrázkódtatásoktól. Másrészt a tervezetet, mely nagyjában a német részvényjojogon épül fel. tulszigorunak tartja, amely meg fokozta a német törvény szigorúságát, s amely ebiadó szerint a közönséget szinte arra figyelmezteti a társaságokkal szemben, hogy: óvakodjunk a zsebtolvajoktól) . Előadó tart tőle. hogy mig a külföldi tőke eddig nem azt nézte, hogy milyen a részvényjog Magyarországon, hanem, hogy milyen szolid az a vállalat, amelynek részvényeit meg akarta szerezni, ezentúl, ha itt letelepedni akar, elsősorban azt fogja nézni, hogy milyen a rész vényjog és. ha ugy lát ja, hogy üt a társaságok szabad mozgása megiíehezittetik, ugy el fog tekinteni az itteni alapításoktól. — Előadó elismeri, hogy a K. T-nak a részvénytársaságra vonatkozó része reformra szorul, ez azonban szerinte novelláris nion is elérhető. A kiváló előadást vita fogja követni, amely bt'li bizonyára legkiválóbb szakféri iáink fognak résztvenni. Magunk a törvénytervezet ismertetésé bői és kritikájából szintén bőven ki akarjuk és ki fogjuk venni részünket, részint az ügy fontossá gára. részint pedig lapunkhoz közelálló Kuncz Ödön barátunkra való tekintettel. A Magyar Jogászegylet tudományos pályázata. A Magyar Jogászegylet a következő pályakérdést tűzte ki: «Mely perenkivüli eljárások hatékonyabb kifejlesztése volna legalkalmasabb a perek számának csökkentésére ?» A pályázat feltételei a következők: 1. Kívántatik a kitűzött kérdést behatóan tárgyaló magyarnyelvű értekezés. 2. A pályázatban nem egyleti tagok is részt vehetnek. :\. Az 5,000.000 korona pályadíj csakis tudományos értékű munkának adatik ki; pályamunka a pályadíj odaítélése nélkül is dicséretben része sithető. 4. A pálvázat felől a Magyar Jogászegylet igazgató választmánya által kiküldött bírálóbizottság határoz és az bontja fel a pályadíjnyertes munka jeligés levelét. Megdicsért munkának jeligés levelét csak a szerző kívánságára bont ják fel. 5. A pályamunkákat 1027 szeptember hó 30. napjáig az egyesület titkárának címére (Dr. Kollár László ügyvéd, IV.. Petőfi Sándor-u. 2.1 postán, ajánlva kell küldeni. (i. A pályamunka idegen kézzel vagy géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapozva legyen. 7. A szerző nevét, foglalkozását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamunka címlapján olvasható. — A lepecsételt levélben foglalt esetleges kikötés, leltétel tekintetbe nem vétetik. Álnév alatt vagy névtelenül pálvázónak a pályadijat nem adják ki. Nem tarthat igényt pályadíjra oly munka sem, amelyet többen közösen nyújtottak be. 8. A pályadíjnyertes munkát a Magyar Jogászegylet akár értekezései között, akár könyvkiadóvállalatában külön tiszteletdíj fizetése nélkül közzéteheti. 0. Jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratát a szerző egy éven belül átveheti. Budapest. 1920. évi október hó 23. napján. Dr. Nagy Ferenc v. b. t. t., egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke. Országos jogászgyülés. A Magyar Jogászegylet elhatározta, hogy a folyó év végén Budapesten országos Jogászgyülést rendez. A tárgyalások 5 szakosztályban fognak megtartatni u. m. 1. Magánjogi, 2. Hiteljogi, 3. Perjogi, 4. Büntetőjogi. 5. közigazgatási és pénzügyi jogi szakosztályok alakittatnak. Minden szakosztályon belül 2 2 kérdés fogja megvitatás tárgyát képezni. Az előkészítő bizottság ezúton kéri fel az ország jogászközönségét, hogy ha valamely kérdésnek megvitatását pontosnak és időszerűnek tartják, erre vonatkozó javaslatukat mielőbb a Magyar Jogászegyle titkárának címezve (Dr. Kollár László ügvéd, Budapest. IV.. Petőfi Sándor-u. 2.i az. előkészítő bizottsághoz juttatni szíveskedjenek. A magyar Jogászegylet és az International Law Association magyar csoportjának január 22-i ülésén Dr. J a k o b i A n d o r ügyvéd A k öt e 1 m i jog n e m z e t k ö z i e g y s é g e s it é s e címen előadást tartott, melyen egy Államközi egyezmény tervezetet terjesztett elő az ingó vétel és a szolgálati szerződés nemzetközi magánjogára vonatkozóan. — A kiváló előadás külön lenyomatban nemsokára meg fog jelenni. .