Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A Kereskedelmi Törvény 161. §-a és a Kuncz-féle részvénytársasági törvénytervezet

2. sz. KERESKEDELMI JOG 29 növeléséi elkerülni. Kézenfekvő, hogy a beol­vadó társaság részvényeseinek adandó csere­részvények megszerzése a legegyszerűbb mó don akként lenne eszközölhető, hogy a beol­vasztó nagy vállalat a cseréhez szükséges számú saját részvényeit megvásárolná, ami kétségtelenül a részvénypiac előnyére is szol­gálna és az ilymódon megszerzett saját rész­vénymennyiséget használná tel a csere le­bonyolításához. Véleményünk szerint a 161. §-nak logikus és igaz értelme az ily részvény­vásárlást nem akadályozná és az egyesülést ellenőrző cégbíróságok feladata mindössze arra szorítkozhatnék, hogy annak igazolását kívánják be, vájjon a fúzió végrehajtására vásárolt részvénymennyiség tényleg a beol­vadó részvénytársaság részvényeseinek ren­delkezésére bocsájtatott-e? A többször emii­tett merev bírói gyakorlat azonban a 1(51. vélt értelméből — közgazdaságunk elég nagy kárára — nem engedett, ragaszkodva to­vábbra is ahhoz, hogy a saját részvénvek fel­vásárlásánál az állandó tartási célzat, a spe­kulatív vagy egyéb cél teljesen mellékes, mert a 161. §. egy oly generális tilalom, amelye! szószerint kell értelmezni. Amidőn pedig a beolvasztó részvénytársaság más vállalattól vagy érdekeltségtől kapott kölcsöndarabokkal kívánta a beolvadó vállalat részvényeseinek részvénycsere-igényeit kielégíteni és ezeket a cseredarabokai egy későbbi alptőkeemelés al­kalmával a kölcsönadó vállalatnak vagy érde­keltségnek megtéríteni, akkor oly birói hatá­rozatok keletkeztek, amelyek szerint a Keres kedelmi Törvény 161. §-a a saját részvények megszerzéséről szól, a megszerzés pedig nemcsak vétel, hanem kölcsön utján is tör­ténhetik, tehát a kölcsön is tilalmazva és poenalizálva van és így az ilymódon lebonyo­lított egyesülés esetén sem mentesíthető az igazgatóság a 218. ij. 5. pontjában és a 216. §. 2-ik bekezdésében körülírt felelőssége alól. Pedig az említett transzakció kézenfekvő bi­zonyossága annak, hogy a 161. §. által védeni kívánt érdekek sérelméről szó sem lehel. Az alaptőkefelemelés megkivánása fúzió cselén maga után vonja kényszerűen azl, hogy oly cselben, amidőn a beolvadó részvénytársaság tárcájában beolvasztó részvény társaságbeli részvények vannak, azok a csere keresztül­vitele után beolvasztó társaságbeli, tehál saját részvények alakjában kerülnek a beolvasztó részvénytársaság tulajdonába. Vagyis ;1 161. §. lényálladéka ebből a helytelen felfogásból ki­indulva, automatikusan adódik. Arra pedig liltó jogszabály nincs és nem is lehet, hogy csak oly vállalat olvasztható be. amelynek tárcájában beolvasztó részvény lá rsa ságbei i részvények egyáltalában nincsenek. Ujabban a cégbíróság felfogása engedett merevségéből, figyelemmel arra, hogy a fúziók közgazdasági jelentősége a vállalatok elszegényedése folytán mindig nagyobb és na­gyobb lelt, sőt a mérleg-felértékelésről szóló 7000/1925. P. M. szánni rendelet ló. §-a egye­nesen rákényszeríti az 50.000 pengő saját tö­kél ki nem mulató vállalatokat az egyesülés útjára, ha alaptőkéjüket az említett szakasz ban előirt egy év alatt a törvényes minimumra felemelni nem tudják. A pénzügyi kormány pedig 903/1925. P. M. számú rendeletében különböző illetékmentesség és az értékpapír­forgalmi adómentesség megadásával igyek­szik a közgazdasági élet szempontjából oly fontos fúziókat előmozdítani. Az ujabb cég­bírói gyakorlat, amelyet pl. a budapesti kir. törvényszék folytat, nem tekinti már a K. T. 161. §-ába ütközőnek a részvénycsere lebo­nyolításához szükséges részvények olyan megszerzését, ahol harmadik elsőrangú és fel­téllenül megbízható pénzintézel kapcsolódik bele a fúzió lebonyolításába olyként, hogy a cseréhez szükséges számú részvényt harma­dik személyektől beszerzi és azokat közvet­lenül bocsájtja a beolvadó társaságbeli rész­vényesek rendelkezésére, vagyis, ahol a saját erkölcsi és anyagi sulvával garantálja, hogy a csere lebonyolításának örve alatt a beol­vasztó részvénytársaság saját részvényeket megszerezni nem fog. Mondanunk sem kell, hogy még ez a le­bonyolítási mód is teljesen felesleges, ha a 161. visszahelyezzük igazi és eredeti értel­mébe és nem tulajdonítunk annak szószerinti magyarázatával semmi olyan értelmet, amely abban intendálva soha sem volt. Örömmel kell ezért üdvözölnünk a Ter­vezel 66. §-ának idevágó rendelkezéséét, me­lyek véget vetnek annak a közgazdaság érde­keire a legnagyobb mértékben sérelmes ma­gyarázatnak, amelyről a fentiekben szóltunk és amely megadja a szabad és jogos fejlődés feltéllenül szükséges előfeltételeit; A 66. §. 2. pontja szerint megszerezhetők vagy zálogbavehetők a saját részvények az esetbén, ha a társaság valamely követelésé! érvényesítendő, végrehajtás utján, perbeli egyezség folytán, vagy más, a társaság érde­keinek védelmére szükséges megállapodás folytán szerzi meg a saját részvényeit. Ez is oly méltányos és feltétlenül szükséges tőr­vényi rendelkezés, amelynek hiánya a mai jogban teljes bizonytalanságot teremt akkor, amidőn a 161. §. nem okának és céljának módon, hanem szűkkeblű grammatikai ma­gyarázat alapján nyer értelmezést. A pénzintézet ügyfelének letétében fekvő értékpapírjaira lombardkölcsönt folyósít.Emel­lett nem akarja megszorítani az ügyfél auto­nóm rendelkezési jogát arra vonatkozólag, hogy a kézizálogként lekötött letét állagában mily változási tart a kölcsönviszony fenn­állásának időtartamán belül az szükségesnek. A K. T, 306. §-ában megkívánt zálöglekötési

Next

/
Oldalképek
Tartalom