Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A Kereskedelmi Törvény 161. §-a és a Kuncz-féle részvénytársasági törvénytervezet

2. sz. KERESKEDELMI JOG 29 növeléséi elkerülni. Kézenfekvő, hogy a beolvadó társaság részvényeseinek adandó csererészvények megszerzése a legegyszerűbb mó don akként lenne eszközölhető, hogy a beolvasztó nagy vállalat a cseréhez szükséges számú saját részvényeit megvásárolná, ami kétségtelenül a részvénypiac előnyére is szolgálna és az ilymódon megszerzett saját részvénymennyiséget használná tel a csere lebonyolításához. Véleményünk szerint a 161. §-nak logikus és igaz értelme az ily részvényvásárlást nem akadályozná és az egyesülést ellenőrző cégbíróságok feladata mindössze arra szorítkozhatnék, hogy annak igazolását kívánják be, vájjon a fúzió végrehajtására vásárolt részvénymennyiség tényleg a beolvadó részvénytársaság részvényeseinek rendelkezésére bocsájtatott-e? A többször emiitett merev bírói gyakorlat azonban a 1(51. vélt értelméből — közgazdaságunk elég nagy kárára — nem engedett, ragaszkodva továbbra is ahhoz, hogy a saját részvénvek felvásárlásánál az állandó tartási célzat, a spekulatív vagy egyéb cél teljesen mellékes, mert a 161. §. egy oly generális tilalom, amelye! szószerint kell értelmezni. Amidőn pedig a beolvasztó részvénytársaság más vállalattól vagy érdekeltségtől kapott kölcsöndarabokkal kívánta a beolvadó vállalat részvényeseinek részvénycsere-igényeit kielégíteni és ezeket a cseredarabokai egy későbbi alptőkeemelés alkalmával a kölcsönadó vállalatnak vagy érdekeltségnek megtéríteni, akkor oly birói határozatok keletkeztek, amelyek szerint a Keres kedelmi Törvény 161. §-a a saját részvények megszerzéséről szól, a megszerzés pedig nemcsak vétel, hanem kölcsön utján is történhetik, tehát a kölcsön is tilalmazva és poenalizálva van és így az ilymódon lebonyolított egyesülés esetén sem mentesíthető az igazgatóság a 218. ij. 5. pontjában és a 216. §. 2-ik bekezdésében körülírt felelőssége alól. Pedig az említett transzakció kézenfekvő bizonyossága annak, hogy a 161. §. által védeni kívánt érdekek sérelméről szó sem lehel. Az alaptőkefelemelés megkivánása fúzió cselén maga után vonja kényszerűen azl, hogy oly cselben, amidőn a beolvadó részvénytársaság tárcájában beolvasztó részvény társaságbeli részvények vannak, azok a csere keresztülvitele után beolvasztó társaságbeli, tehál saját részvények alakjában kerülnek a beolvasztó részvénytársaság tulajdonába. Vagyis ;1 161. §. lényálladéka ebből a helytelen felfogásból kiindulva, automatikusan adódik. Arra pedig liltó jogszabály nincs és nem is lehet, hogy csak oly vállalat olvasztható be. amelynek tárcájában beolvasztó részvény lá rsa ságbei i részvények egyáltalában nincsenek. Ujabban a cégbíróság felfogása engedett merevségéből, figyelemmel arra, hogy a fúziók közgazdasági jelentősége a vállalatok elszegényedése folytán mindig nagyobb és nagyobb lelt, sőt a mérleg-felértékelésről szóló 7000/1925. P. M. szánni rendelet ló. §-a egyenesen rákényszeríti az 50.000 pengő saját tökél ki nem mulató vállalatokat az egyesülés útjára, ha alaptőkéjüket az említett szakasz ban előirt egy év alatt a törvényes minimumra felemelni nem tudják. A pénzügyi kormány pedig 903/1925. P. M. számú rendeletében különböző illetékmentesség és az értékpapírforgalmi adómentesség megadásával igyekszik a közgazdasági élet szempontjából oly fontos fúziókat előmozdítani. Az ujabb cégbírói gyakorlat, amelyet pl. a budapesti kir. törvényszék folytat, nem tekinti már a K. T. 161. §-ába ütközőnek a részvénycsere lebonyolításához szükséges részvények olyan megszerzését, ahol harmadik elsőrangú és feltéllenül megbízható pénzintézel kapcsolódik bele a fúzió lebonyolításába olyként, hogy a cseréhez szükséges számú részvényt harmadik személyektől beszerzi és azokat közvetlenül bocsájtja a beolvadó társaságbeli részvényesek rendelkezésére, vagyis, ahol a saját erkölcsi és anyagi sulvával garantálja, hogy a csere lebonyolításának örve alatt a beolvasztó részvénytársaság saját részvényeket megszerezni nem fog. Mondanunk sem kell, hogy még ez a lebonyolítási mód is teljesen felesleges, ha a 161. visszahelyezzük igazi és eredeti értelmébe és nem tulajdonítunk annak szószerinti magyarázatával semmi olyan értelmet, amely abban intendálva soha sem volt. Örömmel kell ezért üdvözölnünk a Tervezel 66. §-ának idevágó rendelkezéséét, melyek véget vetnek annak a közgazdaság érdekeire a legnagyobb mértékben sérelmes magyarázatnak, amelyről a fentiekben szóltunk és amely megadja a szabad és jogos fejlődés feltéllenül szükséges előfeltételeit; A 66. §. 2. pontja szerint megszerezhetők vagy zálogbavehetők a saját részvények az esetbén, ha a társaság valamely követelésé! érvényesítendő, végrehajtás utján, perbeli egyezség folytán, vagy más, a társaság érdekeinek védelmére szükséges megállapodás folytán szerzi meg a saját részvényeit. Ez is oly méltányos és feltétlenül szükséges tőrvényi rendelkezés, amelynek hiánya a mai jogban teljes bizonytalanságot teremt akkor, amidőn a 161. §. nem okának és céljának módon, hanem szűkkeblű grammatikai magyarázat alapján nyer értelmezést. A pénzintézet ügyfelének letétében fekvő értékpapírjaira lombardkölcsönt folyósít.Emellett nem akarja megszorítani az ügyfél autonóm rendelkezési jogát arra vonatkozólag, hogy a kézizálogként lekötött letét állagában mily változási tart a kölcsönviszony fennállásának időtartamán belül az szükségesnek. A K. T, 306. §-ában megkívánt zálöglekötési