Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A Kereskedelmi Törvény 161. §-a és a Kuncz-féle részvénytársasági törvénytervezet

2. sz. KERESKEDELMI JOG 27 mely fejlődési nagy vonásokban a következőkben kívánom jelezni: Formailag a védjegyjog érintetlen marad. Ez ugy, mint eddig, egy szorosan formáijog marad és különösen a büntetőjogi oltalom továbbra is a védjegy lajstromozásához és a törvény által megvont határokhoz marad kötve. Azonban ezen határokon tul is kiterjed a védjegy oltalma, amennyiben tisztességtelen verseny leidorog. Az osztrák polgári jog az A. (i. B.-hoz 1917ben készült u. n. harmadik résznovella általa/. 1925. §-ban a fent érintett 826. §-szal egybehangzó szabályozási kapott. Éhhez járult az osztrák tisztességtelen verseny elleni törvény 1. §-a, melynek Generalklausulája a Tvt. í. ij-ával egybehangzóan kimondja, hogy: „Aki az üzleti versenyben a verseny eéljaira oly eszközöket használ, amelyek a jó erkölcsökbe ütköznek, abbahagyásra és kártérítésre perelhető" és illetve, hogy: ..Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe és általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni." Csak az a kérdés, mi tekinthető az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző magatartásnak. Ki kell kerülni azt. hogy egy tisz tességtelen eljárást ne tekintsünk annak; de azt a veszélyt is ki kell kerülni, hogy meg nem engedettnek tekintsünk valamit, ami csupán csak a versenytársra nézve hátrányos, anélkül, hogy a jó "erkölcsökbe ütköznék. E tekintetben örvendetes, hogy itt Budapesten kél intézmény van. amely megfelelő joggyakorlat kialakulására alkalmasnak látszik: az egyik a Kereskedelmi és Iparkamaránál felállított választott bíróság, amely a vitás eseteket gyorsan és költségmentesen önállóan intézi el. Ez az intézmény azonban korántsem kizárólag a magyar talajból keletkezett, mert például a bécsi kereskedelmi kamaránál szintén van ily választott bíróság. Ennek a mükö (léséről azonban nincs semmi tudomásom. A másik intézmény, amely itt keletkezett, az u. n. Jury. Ez az intézmény abban áll, hogy a Kamarában a kereskedőkről és iparosokról egy lista készült és hogy a bíróságoknál folyamatba tett minden tisztességtelen verseny ellen irányuló keresetet közölni kell a kamarával. Ezen esetek tárgyalására azután a kamara részéről a listából egy tanács alakittatik. amely véleményét az esetről leadja, amely azután a bírósággal közöltetik. Ezzel aztán az a kérdés, vájjon az inkriminált cselekmény a kereskedői tisztességbe ütközik-e, maga a kereskedővilág részéről lesz közölve a bírósággal, ugy. hogy bizonyos értelemben a törvény autonóm értelmezése ezen kereskedelmi körök által történik. (Tényleg azonban nem így van. Szerk. > Hogy ugy az osztrák, mint a magyar törvény egy ily Generalklausulát helyezeti a torvény élére, igazolást nyert annak felismerése állal, hogy a tisztességtelen verseny mindig uj és uj formákban tud fellépni és azl nem lehet egy kazuisztikus törvénnyel teljesen elnyomni, mert mindig ki tud bújni egy ily törvény alól. Ellenben a Generalklausula, amely minden a verseny céljára jó erkölcsbe ütköző cselekményt megragad, abban a helyzetben van, hogy a versenynek minden régi és uj alakját felölelje, ha csak a bíróságok érteni fogják, hogy ezzel az éles fegyverrel hogyan kell bánni. Ez a Generalklausula nemcsak a törvény további rendelkezései mellel! áll fenn. hanem kiegészíti azokat és kitölti a törvény hézagait. Mihelyt megállapítható, hogy a verseny az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsbe ütközik, bármily formában és bármily eszközökkel követtetett el, ily verseny a törvény védelmében részesül. De ezenfelül mindkét állam törvénye kifejezetten is vonatkozik a védjegyek használatára. Az osztrák törvény 9. §-a szerint: ,,aki az üzleti forgalomban egy vállalat különös ismertető jelét oly módon használ, hogy az alkalmas összetéveszthetőségeket egy olyan külön ismertetőjellel előidézni, amelyet valaki már jogosultan használ, abbahagyásra és esetleg kártérítésre perelhető". A 3-ik bekezdés szerint pedig ,,a vállalat ismertetőjelével hasonlóknak tekintendők a lajstromozol! védjegyek, továbbá oly üzleti megjelölések, különösen az áruk megjelenési formája, csomagolásuk vagy borítékjuk, melyek az érdekelt forgalmi körökben mint a vállalat ismertető jele szerepelnek". Hasonlóan intézkedik a Tvt. 9. §-a, mely szerint: ,,Árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben, vagy olyan elnevezéssel forgalomba hozni, sem áruszállításánál sem üzletfelek szerzésénél oly segéd eszközt, vagy megjelölést (ideértve a nevet, céget, ismertetőjelei és védjegyet is) használni, melyről a forgalomban már egy másik versenyvállalalol szoktak felismerni*. Kétségtelen tehát, hogy egy védjegynek a használata is tisztességtelen verseny elleni törvény alá eshetik. Ha pedig ez áll, ugy egy védjegynek egy harmadik által való mindenféle használata törvénytelen, ha az a jó erkölcsökbe ütközik. Ebből pedig a fontos következtetések egész sora következik. (Bet. köv.) A Kereskedelmi Törvény 161. §-a és a Knncz-féle részvénytársasági törvénytervezet. Irta: l)r. Kohner Arthui' ügyvéd. Dr. Küncz Ödön törvénytervezete, amelyei a m. kir. igazságügyminiszter ur megbízásából készített a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról, a részvénytársaságra vonatkozó első részében túlszigoru jogszabályokkal köti meg a