Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

1. sz. KERESKEDELMI JOG 19 dető tábláján azt a feliratot használta, hogy nála Singer-varrógépek kaphatók s hogy a «Singer» szó 10 cm.-nyi betűkkel piros színnel volt kifestve. II. Az 1923:V. t.-e. 35. §. második bekezdése szerint a nem vagyoni kárért járó elégtétel abban az esetben követelhető, ha az ugyané szakaszban megjelölt cselekmények, köztük a bitorlás, szándékosan követtettek el. A kereskedő vagy iparvállalat áruinak vagy gyártmányainak megjelölésére szolgáló különleges névnek jogosulatlan használata kétségtelenül a bitorlás fogalmi körébe esik: a bitorlás ténye pedig az adott esetben szándékos cselekménynek minősül, mert a felperes által a saját gyártmányainak az általa kizárólagossági joggal forgalomba hozott varrógépeknek minden más varrógépgyártmánytól való megkülönböztetésére használt s az áru eredetét kifejező «Singer» szó csak az alperes intézkedése, tehát szándékos cselekménye utján juthatott cégtáblájára. Annak pedig az ügy megítélésénél nincs jelentősége, hogy a felirat régibb keletű, mert a tvt. 47. §-a értelmében a sérelmes állapotnak a törvány életbelépte után fentartását is cselekményként kell tekinteni. A tvt. idézett 35. §-a alkalmazhatósága szempontjából ugyan már magának a visszaélésben kifejezésre jutott cselekménynek a szándékossága alapul szolgál az abból eredő nem vagyoni kárért járó elégtétel megítélésére, de éppen abból folyóan, hogy a lényegileg az elégtétel is a kártérítés tekintete alá esik, kártérítés pedig az anyagi jog szabályai szerint csak a kár felmerülte esetében ítélhető meg, az elégtételre való igénynek is lényeges feltétele az, hogy a szándékos cselekmény tárgyilag alkalmas legyen a károkozásra. Adott esetben pedig ez a feltétel is fenforog, mert az irányadó tényállás szerint a Singer szó ;i varrógépek elárusitását jelző feliraton 10 cm.-es piros betűkkel volt az alperes üzleti hirdetőtábláján kifestve, ami kétségtelenül alkalmas volt arra. hogy a vevőközönség megtévesztésével azt a látszatot keltse, hogy nála a felperes egyedárusitása körébe tartozó varrógépek kaphatók s ily szándékos cselekmény pedig nyilvánvalóan alkalmas a leiperes károsítására. 10. A tisztességtelen versenyről alkotott törvénybe ütköző cselekményről csak szándékosság esetén lehet szó. i Kúria P. IV. 1631/1926. sz. a. 1926 nov. 16-án. ) Indokok: A felperes megtámadta a fellebbezési bíróság ítéleti indokolásában foglalt azt a kijelentést, hogy a Franck-kávé elnevezés általában a pótkávé fogalmának megjelölésére is használatos s igy nem ütköznék a tisztességtelen verseny ről alkotott törvénybe az, ha valamely üzletben a Franck kávét kérő vevőnek helyette szó nélkül más pótkávét szolgáltatnak ki. Ez a felfogás téves, mert a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott fogalomzavar általánossága korántsem mondható köztudomásúnak s ha hellyel-közzel akad is olyan vevő, aki Franck-kávé helyett más pótkávét elfogad, az nem szolgálhat mentségül az eladó megtévesztő eljárására. *) Ez a döntés ellenkezik ;i Tvt. >S. és 9. §§-iaval, melyek csupán objektív összetéveszthetőséget feltételeznek és nemcsak szándékosság, hanem vétkes gondatlanság cselén is fenforognak. Ugyanezt mulatja az 1. §. 2. bek. Szerk. A tisztességtelen versenyről alkotott törvénybe ütköző eljárásról csak szándékosság esetében lehet szó, vagyis akkor, ha a felek egyike a másiknak gyártmányával megszerezhető üzleti hasznot attól meg nem engedett módon akarja a maga részére elvonni. Adott esetben azonban ennek a szándéknak az alperes részéről való fenforgása meg nem állapitható s a felperes által bizonyítani kívánt tények valóságuk esetén sem volnának alkalmasak annak bizonyítására, hogy alperes akár célzatos haszonelvonás végett, akár rendszeres üzleti gyakorlatként adott volna üzleti vevőinek az azok által kért Franck-kávé helyett a saját maga által gyártott pótkávét; mert nem vitás tényként van megállapítva, hogy alperes a saját pótkávéjának Franckkávé helyett való árusítását és kiszolgáltatását üzleti alkalmazottainak határozottan megtiltotta, ez a rendelkezés pedig kizárja azt, hogy ennek a tilalomnak az ő üzleti alkalmazottai részéről esetleg történt megszegése az ő szándékos magatartásával azonos elbirálás alá vonassék. Eszerint tehát tárgytalan az abbanhagyásra kötelezés iránt fentartott kérelem és nem sért a per sorsára jelentős eljárási szabályt a lényegtelen körülmény bizonyítására tett indítvány mellőzése sem, miért is az elutasítást támadó felülvizsgálati kérelem fentartott része el volt utasítandó. 17. Az, hogy valaki cégét rövidebb alakban évtizedek óta jogtalanul használja, a cselekményt jogossá nem teszi. — A Tvt. 8. §-ának értelmezése. — Az elégtétel lényegében kártérítés s igy az elégtételre irányuló igény is csak az esetben érvényesíthető, ha szándékos cselekmény károsításra alkalmas. IKúria P. IV. 2043/1926. sz. a. 1926 nov. 25-én.) Indokok: 1. Felperes felülvizsgálati kérelmei abban a keretben tartolta fenn. hogy az alperes a cégtáblán a megtévesztésre alkalmas rövidítés helyett teljes neve használatára köteleztessék s ugy az eddigi névhasználata miatt, valamint a kereset beadása után abbanhagyott sérelmes üzleti feliratai használatával okozott nem vagyoni kára fejében elégtétellel fizetésére, valamint költségviselésre köteleztessék. Felperesnek a névhasználat módja ellen az 1923:V. t.-c. 8. §-a alapján emelt panasza alapos. Ugyanis az alperes ehelyütt tett beismerése szerint nem bejegyzett cég. tehát nevének rövidített alakban használatára nem jogosult, mert az az 1922:XII. t.-c. 56. §-ába ütközik és e körülmény megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy cégtábláján nevét már az id. törvény életbeléptét megelőzően esetleg már évtizedek óta használja mostani röviditett alakjában: «Singer A.» megjelöléssel, mert az iparigazolványban foglalt teljes névtől eltén") névhasználat már akkor is a kereskedői tisztesség követelményeibe ütköző visszaélés volt. A visszaélés folyamatosságából pedig jog nem származtatható. Minthogy pedig a védjegyül bejegyzett «Singer» nevet varrógépek elárusitásának hirdetésével kapcsolatban egyedül a felperes jogosult használni, az alperesi cégtáblán szembeszökő nagy hetükkel feltüntetett «Singer» névnek a felperes cégétől való megkülönböztetésére pedig elégtelen a hozzáfűzött «A.» betű, mert az alperesnek varró gépkereskedésre is kiterjedő üzletkörénél fogva a