Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

20 KERESKEDELMI JOG 1. sz. peres féleR üzletéi összetéveszthetők annak ellenére, hogy a nagybetűs rövidített név alatl aprói)!) betűkkel az alperes foglalkozásaként az is fel van tüntetve, hogy «műszerész», ennélfogva az alperesnek az a lénye, hogy nevét a félperes cégével összetéveszthető formában használja, a tvt. <S. §-ába ütközik, miért is az felperes felülvizsgálati kérelme folytán a megtámadott ítéleti rendelkezés megváltoztatásával az id. 8. §. értelmében kellelt határozni. II. A felperes részéről elégtétel iránt támasztott igény jogossága szempontjából nemcsak a névhasználat módjával kapcsolatban fentebb felhozottak jönnek figyelembe, hanem az is. hogy a keresetindítás után alperes részéről üzleti tábláiról törölt feliratok időközi használata is megalapozza-e azt? Az 1923:V. t.-c. 35. §, második bekezdése értelmében a nem vagyoni kárért járó elégtétel abban az esetben követelhető, ha az ugyané szakaszban megjelölt cselekmények, köztük a bitorlás, szándékosan követtettek el. A meg sem támadott tényállás szerint az alperes üzletének ajtaja és kirakatablaka közt levő falitáblán kél sorban azt a szembetűnő felírást alkalmazta volt: «Singer varrógépek» és az alatta levő varrógépábrán is a felperes által használt módon elhelyezett «Singer» név volt felírva. Es e feliratok használatban voltak még a keresetindítás idején is, holott az alperes már az általa felperes ellen védjegytörlés iránt folyamatba tett perének 1924 elején megismert eredményből szükségkép tudomással birt azok tilos voltáról. De egyébként a kereskedő vagy iparvállalat áruinak vagy gyártmányainak megjelölésére szolgáló különleges névnek jogosulatlan használata kétségtelenül a bitorlás fogalmi körébe esik: a bitorlás ténye pedig adott esetben annálfogva is az alperes szándékos cselekményének minősül, mert a felperes által a saját gyártmányainak, illetőleg az egyedül általa forgalomba hozható varrógépeknek minden más varrőgépgyártmány lói való megkülönböztetésére használt és az áru eredetét kifejező «Singer» szó varrógépekkel kapcsolatban csak az alperes intézkedésért', tehát szándékos cselekedete folytán kerülhetett cégtáblájára. Az pedig, hogy a sérelmes feliratok a tvt. életbelépte előtt már hosszabb időn át voltak a cégtáblán, közömbös már azért is. mert a tvt. 47. §-a értelmében a sérelmes állapotnak fentartásál is cselekményként kell megítélni. Az elégtétel lényegében a kártérítés tekinteti1 alá esik. kártérítés pedig az anyagi jog szabályai szerint csak a kár leimerülte esetén itélhtő meg; ezekből önként folyik az. hogy az elégtételre való igény is csak abban az esetben érvényesíthető, ha a szándékos cselekmény károsításra alkalmas. Az adott esetben pedig ez a feltétel is fennforog, mert az irányadó ténymegállapításból nyilvánvaló, hogy az alperes névhasználata és üzleti tábláin alkalmazott feliratai egyenesen a vevőközönség oly irányú metévesztését célozták, hogy nála a felperes egyedárusitása körébe tartozó varrógépek kaphatók, ami kétségtelenül alkalmas a felperes jogos üzleti érdekei károsítására. Ennélfogva e részben is helyet kellett adni a felperes felülvizsgálati kérelmének és a felperes részéré a kért megfelelő elégtételt meg kellett Ítélni. CégMtorlás - tisztességtelen verseny. IS. Az utóbb keletkezett vállalatot nem illeti meg oly cég használata, mely a korábban alakultnak bejegyzett cégéhez való jogát jellegzetes részének kisajátításával sérti és a céghasználat a két cégnek egymással való összetévesztésére is alkalmas. (Kúria P. IV. 1676/1926. sz. a. 1926 nov. 16-án.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint a felperes cége: «Magyar élei m iszerszállitó és árukereskedelmi részvénytársáság» eredetileg Budapest székhellyel az 1896. évi június hó 30-án. a most megjelent toldattal pedig 1920. évi szeptember hó 4. napján jegyeztetett be és a forgalomban a rövidítve használt élelmiszerszállitó néven ismeretes. — továbbá ugyancsak Budapesten az 1924. évben részben azonos üzletkörrel alakult az alperes cége: «Elelmiszerszállitó részvénytársaság* bejegyzett cégszöveggel. A K. T. 24. §-ban megjelent cégbitorlás cseh' kétségkívül fennforog, ha a későbben bejegyzett cég szövege az «és árukereskedelmi* jelzés nélkül azonos a korábban bejegyzett cég szövegének vezérszavával, mert az utóbb keletkezett vállalatot nem illeti meg oly cég használata, amely a korábban alakultnak bejegyzett cégéhez való jogát jellegzetes részének kisajátításával sérti és a céghasználat a két cégnek egymással való összetévesztéjfeTe is nyilván alkalmas. ^ Ezekből önként folyik, hogy az alperesnek a cégbitorlás megállapítása miatti panasza jogszerű alappal nem bír. Ellenben alapos a részére az eddigi helyett uj cégszöveget megállapító ítéleti rendelkezés ellen irányuló felülvizsgálati kérelme. Ugyanis a fellebbezési bíróság által döntése alapjául vett 1923 : V. t.-c. 8. §-a nem az egyúttal lenforgó, a törvény 7. §-ában megjelölt illetéktelen céghasználat, hanem a bitorlót egyébként megillető cégének használatával való visszaélés elleni oltalmat vonja védelmi körébe, és így a 8. §-nak az a rendelkezése, mely szerint az összetéveszthetőséget megszüntető változtatási a bitorló cégének szövegében a bíróság állapítja meg. ebben az esetben nem alkalmazható. Minthogy pedig a K. T. 24. §-a által a cégbitorlás ellen a bitorlónak a jogosulatlan céghas/, nálattól való eltiltása utján nyújtott védelem hasonló ahhoz, melyei a név, cég stb. bitorlása ellen áltálában oltalmat biztosító 192:) : V. t.-c. 7. §-a az 1. §-sal kapcsolatban megállapít, felperesnek mind a kél törvényre alapított keresete jogos abban a részében, mely alperesnek az őt meg nem illető cég használatától való eltiltásra irányul. A Hem'es Magyar Általános Váltóüzlet rt jelenti, hogy közgvülésn az 19'2ő-2fi. üzletéire (a múlt évivel egyenlő) 1200 K osztaléknak 1927 január 3-ától kezdődő kifizetését h itárolta el. Kihatározta továbbá az 1.080 000 pengő alaptőkének 84.000 darab 20 pengő né értékű, az 192(5-27 évi osztalék felére jogosult ui részvénv kibocsátása által S.RfiO 000 pengőre való felemelését. Az összes uj részvényk darabonkent 30 pengő befi/elése ellenében (melyből 1.50 pengő a részvénykibocsátást költségekre fizettetik be) a régi részvényeseknek ajánltalnak lel oly módon, hogv mnden összevont régi részvényre egy uj részvény iut. Az intézet kimutatott saját tökéi e müvelet lebonyolítása után a 4.800 000 peneőt riieg fogják haladni. Az elővételi jog,1927 jafuár 1 l-ig gv nkorolbató a Hermesnél. vagy a Magyar .Altalános Hitelbanknál. Salamon József Tivadar űr, a Magvar általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, az igazgatóság uj tagjává választatott. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős : Schmidek Géza.