Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

18 KERESKEDELMI JOG 1. sz. nyelhet, ha az árut a K. T. 347. íj ában foglalt ha­tározatok betartásával eladja. (Kúria P VIL 1573/1926. sz. a. 1926 nov. 9-én.) Indokok: Nem helytálló felperestiek az a fe­lülvizsgálati álláspontja, hogy a fenforgó esetben SL2 ő kárigényét az a körülmény, hogy az árul el nem adta. — azért nem zárná ki. mert csak az alperes által használható áruról lévén szó. arra vevő nem akadt volna. — azért nem volt figye­lembe vehető, mert a lényegében meg sem táma­dott, tehát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a kereseti árunak megfelelő bordalécei nemcsak az alperes, hanem még kél más bányatársaság is használ, annak piaci ára volt; az a körülmény pedig, hogy az árunak kicsi a fogyasztóköre, az eladás mellőzésére okul azérl nem szolgálhat, mert ha ebből az okból csak ala­csony vételár volna is elérhető, vagy az áru csak eredeti rendeltetésétől eltérő, más célra volna ér­tékesíthető, ez a következmény nem az eladó, ha­nem a késedelmes vevő terhére esik. Ennél fogva, mivel az irányadó tényállás sze­rint a leiperes az alperesnek eladott és ezáltal át nem vett árut nem adta el. sőt be sem szerezte, a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően döntött olykép, hogy felperest kártérítésre irá­nyuló keresetével elutasította. Bizományos önszerzódés joga. 14, A K. T. 381. §-a a bizományos önszerződési jo­gát csak az eladási s vételi bizománynál s ekkor is csak abban az esetben ismeri el, ha a vétel s illetve eladás tárgyát tőzsdei vagy piaci árral bíró áru, váltó, vagy értékpapír képezi, továbbá ha a megbízó másként nem rendelkezik, azaz a bizo­mányos önszerződési jogát ki nem zárta; követ­kezőleg a törvény szerint csak e feltételek mellett van jogosítva a bizományos az árut eladóként maga szolgáltatni, a bizományba vett árukat pedig vevőként megtartani. 'Kúria P. VII. 1357 1926. sz. a. 1926 nov. 25-én.) Indokok: Fellehető tehát, hogy a törvény ezen intézkedésével szemben a lelek a fellebbezési bíróság Ítéletében idézett záradékot azért tartot­ták szükségesnek, hogy az ebben foglalt megálla­podással a bizományost a lentiek szerint csak lel­tételesen megillető jogot egyrészt feltétlenné le­gyek, másrészt a záradékban foglalt azzal a ki­kötéssel, hogy alperes e jogát «azonnali készpénz­fizetés ellenében» gyakorolhatja, a vételár fizeté­sének esedékessége és a vételár mikénti törlesz­tése tekintetében támadható vitát megelőzzék. így alaptalannak jelentkezik a záradék értel­mezésére vonatkozó az a fellebbezési bírósági in­dokolás, hogyha a felek a kérdéses záradékban csupán azt akarták volna kifejezni, miszerint al­peres a mindenkori limitárakon az épületlát 1921. évi december 31-ig átveheti, ugy a záradékra szükség sem volt. A nem vitás tényállás szerint a bizományi ügylet létesültekor az alperes által bizományi el­adásba vett faáruk egység (limit) árát a felperes visszavonásig meghatározta, ezeket azonban utóbb visszavonta s lényegesen Í100 százalékkal) fel­emelte s igy az ár kijelölése következtében alperes ugyanoly árakon veheti az árukat, mint aminőket ezen szerződés alapján a felperes szabhat, a fel­peres szabta limitárak melyikének alkalmazása tekintetében tehát csak az az idő mérvadó, amely­ben alperes önszerződőkénl fellépett s illetve e jo­gát felperessel szemben gyakorolta. A további irányadó tényállás szerint az al­peres a felperes állal a Hl alatti 1921. évi szep­tember hó 20-án kelt levél kapcsán közölt ár­emelés után értesítetté felperesi arról, hogy saját számlájára kívánja a még eladatlan árut átvenni. A kifejtettekhez képest a korábbi árak visszavár nása után alperes a korábbi alacsonyabb árak igénybevételével önszerződő félként lel nem lép­hetett, hanem annálfogva is. hogy alperes mint bizományos a megbízó érdekeit még akkor is kö­vetni tartozik, ha azok saját érdekeivel ellenkez­nek, csupán a felperes állal meghatározott és pe­dig utóbb megállapított magasabb egységárak mel­led vehette ál azokat saját számlájára. Ezek szerint a bizományi szerződésre vezetett záradék azon kitételének, hogy «ezen szerződés­ben foglalt árakon» áll jogában alperesnek az árul átvenni — helyes értelme az egység (limit)­árak visszavonására s egyébként már az eladási bizományi jogügylet természetéből is a megbízót illető ár meghatározási jognak kikötésére tekin­tettel nem az, hogy az eredetileg megszabott (ala­csonyabb) egységárak az alperes saját számlájára való átvétele esetén akkor is irányadók, ha fel­peres ezeket az árakat időközben visszavonta s felemelte, hanem az. hogy a bizományi szerződés kiegészítő részét képező felperesi egységár meg­állapítás alperesre is kihat s alperes is önszerződő jogát csupán a mindenkor a felperes részére szer­ződésileg biztosított ármegállapitási jogának gya­korlásával meghatározott egységárak mellett gya­korolhatja. Ez ilyetén értelmezés helyessége mellett szól az is, hogy ellenesetben a bizományi szerződés teljesítése kizáratnék, amennyiben alperes a fel­emelt árakon a harmadik személyeknek való el­adási azáltal volna jogosítva meghiusitani, hogy szemben a harmadik személy által fizetendő uj, magasabb egységárakkal, alperes mint önszerződő bizományos a régi. alacsonyabb árakon a maga részért' tarthatná meg az árut. ami nyilván felpe­res érdekéi sértené, viszont alperest előre számba sem vehetett vagyoni előnyhöz juttatná. Az alperes által vitatott előny biztosításának kizárt volta mellett szól a bizományi ügyletnek határozott időre, 1921. évi december hő 31. nap­jáig történt megállapítása is, ami nyilván az al­peres részére az önszerződési jognak adásával csak azért történt, hogy a felek közt létesült ügy­letből kifolyó végleges elszámolás és az eladatlan áruk visszaadása lehetőleg elkerüllessék. Ezekhez képest alapos a felperesnek a zára­dék téves értelmezése miatt emelt panasza. Tisztességtelen verseny. 15. A nem vagyoni kárért járó elégtétel szándékos bitorlást feltételez. «Singer» szó használata cég­táblán varrógépek eladásánál megállapítja a szán­dékos bitorlást. i Kúria P. IV. 1762/1926. sz. a. 1926 nov. 24-én.) Indokok: I. Az alperes a Pp. 534. §-a rendel­kezésének megfelelően meg sem lámadta a felleb­bezési bíróság Ítéletében foglalt tényállási, ehe­lyütt is irányadó tehát az. hogy ő az üzleti helyi­ségének utcai homlokzatán alkalmazol! egyik hir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom