Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

18 KERESKEDELMI JOG 1. sz. nyelhet, ha az árut a K. T. 347. íj ában foglalt határozatok betartásával eladja. (Kúria P VIL 1573/1926. sz. a. 1926 nov. 9-én.) Indokok: Nem helytálló felperestiek az a felülvizsgálati álláspontja, hogy a fenforgó esetben SL2 ő kárigényét az a körülmény, hogy az árul el nem adta. — azért nem zárná ki. mert csak az alperes által használható áruról lévén szó. arra vevő nem akadt volna. — azért nem volt figyelembe vehető, mert a lényegében meg sem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a kereseti árunak megfelelő bordalécei nemcsak az alperes, hanem még kél más bányatársaság is használ, annak piaci ára volt; az a körülmény pedig, hogy az árunak kicsi a fogyasztóköre, az eladás mellőzésére okul azérl nem szolgálhat, mert ha ebből az okból csak alacsony vételár volna is elérhető, vagy az áru csak eredeti rendeltetésétől eltérő, más célra volna értékesíthető, ez a következmény nem az eladó, hanem a késedelmes vevő terhére esik. Ennél fogva, mivel az irányadó tényállás szerint a leiperes az alperesnek eladott és ezáltal át nem vett árut nem adta el. sőt be sem szerezte, a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően döntött olykép, hogy felperest kártérítésre irányuló keresetével elutasította. Bizományos önszerzódés joga. 14, A K. T. 381. §-a a bizományos önszerződési jogát csak az eladási s vételi bizománynál s ekkor is csak abban az esetben ismeri el, ha a vétel s illetve eladás tárgyát tőzsdei vagy piaci árral bíró áru, váltó, vagy értékpapír képezi, továbbá ha a megbízó másként nem rendelkezik, azaz a bizományos önszerződési jogát ki nem zárta; következőleg a törvény szerint csak e feltételek mellett van jogosítva a bizományos az árut eladóként maga szolgáltatni, a bizományba vett árukat pedig vevőként megtartani. 'Kúria P. VII. 1357 1926. sz. a. 1926 nov. 25-én.) Indokok: Fellehető tehát, hogy a törvény ezen intézkedésével szemben a lelek a fellebbezési bíróság Ítéletében idézett záradékot azért tartották szükségesnek, hogy az ebben foglalt megállapodással a bizományost a lentiek szerint csak leltételesen megillető jogot egyrészt feltétlenné legyek, másrészt a záradékban foglalt azzal a kikötéssel, hogy alperes e jogát «azonnali készpénzfizetés ellenében» gyakorolhatja, a vételár fizetésének esedékessége és a vételár mikénti törlesztése tekintetében támadható vitát megelőzzék. így alaptalannak jelentkezik a záradék értelmezésére vonatkozó az a fellebbezési bírósági indokolás, hogyha a felek a kérdéses záradékban csupán azt akarták volna kifejezni, miszerint alperes a mindenkori limitárakon az épületlát 1921. évi december 31-ig átveheti, ugy a záradékra szükség sem volt. A nem vitás tényállás szerint a bizományi ügylet létesültekor az alperes által bizományi eladásba vett faáruk egység (limit) árát a felperes visszavonásig meghatározta, ezeket azonban utóbb visszavonta s lényegesen Í100 százalékkal) felemelte s igy az ár kijelölése következtében alperes ugyanoly árakon veheti az árukat, mint aminőket ezen szerződés alapján a felperes szabhat, a felperes szabta limitárak melyikének alkalmazása tekintetében tehát csak az az idő mérvadó, amelyben alperes önszerződőkénl fellépett s illetve e jogát felperessel szemben gyakorolta. A további irányadó tényállás szerint az alperes a felperes állal a Hl alatti 1921. évi szeptember hó 20-án kelt levél kapcsán közölt áremelés után értesítetté felperesi arról, hogy saját számlájára kívánja a még eladatlan árut átvenni. A kifejtettekhez képest a korábbi árak visszavár nása után alperes a korábbi alacsonyabb árak igénybevételével önszerződő félként lel nem léphetett, hanem annálfogva is. hogy alperes mint bizományos a megbízó érdekeit még akkor is követni tartozik, ha azok saját érdekeivel ellenkeznek, csupán a felperes állal meghatározott és pedig utóbb megállapított magasabb egységárak melled vehette ál azokat saját számlájára. Ezek szerint a bizományi szerződésre vezetett záradék azon kitételének, hogy «ezen szerződésben foglalt árakon» áll jogában alperesnek az árul átvenni — helyes értelme az egység (limit)árak visszavonására s egyébként már az eladási bizományi jogügylet természetéből is a megbízót illető ár meghatározási jognak kikötésére tekintettel nem az, hogy az eredetileg megszabott (alacsonyabb) egységárak az alperes saját számlájára való átvétele esetén akkor is irányadók, ha felperes ezeket az árakat időközben visszavonta s felemelte, hanem az. hogy a bizományi szerződés kiegészítő részét képező felperesi egységár megállapítás alperesre is kihat s alperes is önszerződő jogát csupán a mindenkor a felperes részére szerződésileg biztosított ármegállapitási jogának gyakorlásával meghatározott egységárak mellett gyakorolhatja. Ez ilyetén értelmezés helyessége mellett szól az is, hogy ellenesetben a bizományi szerződés teljesítése kizáratnék, amennyiben alperes a felemelt árakon a harmadik személyeknek való eladási azáltal volna jogosítva meghiusitani, hogy szemben a harmadik személy által fizetendő uj, magasabb egységárakkal, alperes mint önszerződő bizományos a régi. alacsonyabb árakon a maga részért' tarthatná meg az árut. ami nyilván felperes érdekéi sértené, viszont alperest előre számba sem vehetett vagyoni előnyhöz juttatná. Az alperes által vitatott előny biztosításának kizárt volta mellett szól a bizományi ügyletnek határozott időre, 1921. évi december hő 31. napjáig történt megállapítása is, ami nyilván az alperes részére az önszerződési jognak adásával csak azért történt, hogy a felek közt létesült ügyletből kifolyó végleges elszámolás és az eladatlan áruk visszaadása lehetőleg elkerüllessék. Ezekhez képest alapos a felperesnek a záradék téves értelmezése miatt emelt panasza. Tisztességtelen verseny. 15. A nem vagyoni kárért járó elégtétel szándékos bitorlást feltételez. «Singer» szó használata cégtáblán varrógépek eladásánál megállapítja a szándékos bitorlást. i Kúria P. IV. 1762/1926. sz. a. 1926 nov. 24-én.) Indokok: I. Az alperes a Pp. 534. §-a rendelkezésének megfelelően meg sem lámadta a fellebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállási, ehelyütt is irányadó tehát az. hogy ő az üzleti helyiségének utcai homlokzatán alkalmazol! egyik hir-