Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

14 KERESKEDELMI Jüü 1. sz. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 1 Annak elbírálásánál, hogy a gazdatiszt által külötl ügylet az 1900. évi XXVII. t.-c. 2. §-a értelmében rendszerint a gazdálkodás folytatásával járónak és ebből folyóan a gazdatiszt annak megkötésére az idézett törvény rendelkezésénél fogva feljogosítottnak tekinthető-e, vagy nem, figyelembe veendők: a gazdaság kiterjedése, az ügylet tárgyának értéke és az ügylet megkötésének körülményei. 1 Kúria P. II. 5955/1925. sz. a. 1926 nov. 25-én.) Indokok: Szein előtt tartandó továbbá az idézeti törvénynek az a rendelkezése, amely meghatározza, hogy mely ügyletek esnek a gazdálkodás folytatásának rendes körén kivül, amelyek meg- | kötésére a gazdatiszt csak külön meghatalmazás i alapján jogosult, — továbbá a törvénynek az a ' célja, hogy a forgalom harmadik személyekkel szemben lehetőleg megkönnyítessék, annak, biz- ' tonsága a szükségen tui ne korlátoztassék, — j másrészről pedig, hogy a gazdatiszt a birtokos | áltaj beléhelyezett bizalommal ennek kárára vissza ne élhessen. Ezekből kiindulva és tekintetbe véve, hogy alperesnek a gazdatisztje állal kezelt birtoka 442 hold kiterjedésű, amivel szemben 100 q buza, — amelyet a gazdatiszt olyan leltétel mellett veti kölcsön, hogy az négy és fél hónap múlva 17 q i buza kamattal térítendő meg, — nagyobb értékel | képvisel: a felperes által az alperes gazdatisztje- j vei kötött kölcsönügylet a gazdálkodás rendes folytatására kötött olyan ügyletnek, amelynek megkötésére a gazdatiszt az 1900. évi XXVII. t.-c. 2. §. 2-ik bekezdése érteimében külön meghatalmazás nélkül jogosult, — nem tekinthető ugyan; minthogy azonban ténykéld van a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva, hogy a felperestől kölcsön vett 100 q buza az alperes által eladott buza lejében a Transdanubia gőzmalomnak szállíttatott, amelynek vételárát alperes megkapván, abban az esetben, ha felperes követelése meg nem ítéltetnék, alperes a felperes rovására jogalap nélkül gazdagodnék: a fellebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, amikor alperest jogalap nélküli gazdagodás címén 100 q buza és 8 százalékos kamatainak szolgáltatására kötelezte és mint pervesztest a költségben, — amely a pertárgy ériékével, a kifejteti munkával és a felmerült kiadásokkal megfelelő arányban áll, — elmarasztalta. Főnök és alkalmazott (nyugdíj). 2 A ni agánalkalmazott munkaadóját a szolgálati jogviszonynak felmondás által megszüntetésére a törvény jogosítja fel. Ennek a jognak a fentartása tehát törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe abban az esetben sem ütközik, ha a munkaadó az alkalmazottjával ny11gdijszerzödést köt, s ezt a jogát a nyugdijszerződés által érintetni nem engedi, i Kúria P. II.' 4649/1926. sz. a. 1926 nov. 18-án.) Indokok: A nyugdijszerződésnek az a rendelkezése, mely szerint alperes felperesnek a nyugdijszerződés dacára az alkalmazását a . hatályban tevő törvények értelmében bármikor, tehát a felperes nyugdijkövetelési jogának a megnyílta előtt is. felmondhatta, s ha az alkalmazási viszony a nyugdijkövetelési jog megnyílta előtt szünl meg, felperes alperestől nyugdijat nem követelhet, alperesnek lehetőséget adott ugyan arra, hogy a felperes nyugdi jkövetelése megnyíltának előfeltételét képező ténykörülmények bekövetkezését kizárólag a saját akaratától függő, egyoldalú tényével megakadályozza, tekintettel azonban a szerződésnek ebben a tekintetben félre nem érthető világos rendelkezésére, s arra, hogy felperes a szerződési ezzel a tartalommal fogadta el, a szerződésnek ez a rendelkezése eredetileg érvénytelennek nem tekinthető abból az okból, hogy az a szerződőfelek valódi akaratával ellenkezik és pedig annál kevésbé mert nincs oly törvényes rendelkedés, mely kizárná azt, hogy a lelek a kötelezettség megszűntét szerződésileg magának a kötelezett félnek az akaratától függő, s egyoldalú tényétől tegyék függővé. Az a körülmény, hogy alperes felperes rés/ere a már ismertetett ténykörülmények bekövetkezése esetén nyugdíj fizetésére kötelezte magái, alperest az anyagi jogszabályok rendelkezései szerint, a felmondási jog gyakorlásában csak any nyiban korlátozta, hogy rosszhiszeműen, s aljból a célból, hogy a felperes nyugdijkövetelési joga megnyíltának ,a leltéleiét képező ténykörülmény bekövetkezését megakadályozza, a felmondási joggal a szerződésben részére biztosított jogfentartás dacára sem élhetett, mert ellenesetben a felperes követelési jogának a feltételei bekövetkezettnek és a felperes nyugdijkövetelési joga megnyíltnak volt tekintendő. A fellebbezési bíróság azonban Ítéletében nem állapított meg oly tényeket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy alperes felperesnek az alkalmazását ebből a célból mondotta fel. A megállapított tényállás szerint pedig addig az ideig, amikor a szolgálati jogviszony a peresfelek között megszűnt, azok a ténykörülmények, amelyektől a felperes nyugdíjjogosultságának a megnyílása a szerződés szerint függött, nem két vétkezlek be. Felperes tehát alperestől a szerződés alapján nyugdíjfizetési követelni nem jogosult, s alapos alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel utasította el a keresetet csak mint időelőttit, s jogszabálysértéssel mondotta ki. hogy felperes munkaképtelenségének bekövetkezése esetén alperestől nyugdíjfizetést követelni jogosított lesz. mert a már kifejtettek szerint a peresfelek állal kötött nyugdijszerződés rendelkezései értelmében, ha a szolgálati viszony a peresfelek közöli a nyugdíj követelési joga megnyílta előtt szűnik meg, felperesnek nyugdíj nem jár. hanem csak a befizetett járulékok visszatérését kövelelheti. Részvénytársaság. :> A birói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése esetében is alkalmazandó a K. T.-nek az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a szabálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő be. í Kúria P. IV. 5639/1926. sz. a. november 16-án.) Indokok: Ez a követelmény arra irányul, hogy a felemelt alaptőke, mint a társasági összes kötelezettségek fedezetére szolgálé) állandó vagyonállag: biztositvá legyen és ekként az alaptőke-