Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Újabb valorizációs törekvések Németországban

KERESKEDELMI JOG 15 felemeléssel célba vett tőkeszaporulat a társaság rendelkezésére álljon. Az adott esetben a felfqlyamodó részvénytár­saság közgyűlése az eddigi 52,500.000 K alaptőké­nek 30.000.000 K-val 82.500.000 K-ra oly módon való felemelését határozta el, hogy a kibocsátandó 150.000 darab egyenként 200 K névértékű rész­vényből 131.250 darab a régi részvényeseknek ajánlandó lel. a lenmaradó 18.750 darab részvény pedig tőzsdei árfolyamon elsősorban a részvény­társaság amerikai édekelt.jeinek követe lései kielé­gítésére fordítandó. A vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv, a társa­ság utolsó mérlege és a társaság felfolyamodásá­hoz csatolt okiratok adatai szerint: a társaság életbevágó érdeke fűződik ahhoz, hogy a kibocsá­tandó uj részvénveknek a régi részvényesektől el­vont hányadából a társaságnak ez a nagyobb ará­nyú tartozása kielégíttessék, továbbá a társaság vagyoni állása mellett nem forog fenn aggály a tekintetben, hogy az érintett tartozások kielégíté­séül átengedendő uj részvények értéke a társaság­nak ezen teherrel mentesíteti vagyonában fedeze­tet nyer. Tehát ugyanaz az eredmény áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielé­gítésére fordítandó összegei a nevezett érdekeltség a részvényekért a társaságnak készpénzben befi­zetné. Ezekből (inként folyik, hogy az elhatározod alaptőkeemelés alapján kibocsátandó nj részvé­nvek egy részének tartozások kielégítése ellené­ben való elhelyezése a fenforgó körülmények közt ezen részvények reális értékének a készpénzbe­fizetéssel egyenértékű biztosítását nyújtja és így nincsen jogszerű alapja annak, hogy a kérdéses közgyűlési határozat oly irányú rendelkezése miatt megsemmisíttessék. Ezért, továbbá mert a kir. ítélőtábla vonat­kozó helyes okfejtése értelmében a 4200 1925. P. M. számu rendelet 8. §-nak rendelkezései a kérdé­ses alaptőkefelemelésré nem vonatkoznak és így a K. T. szabályai szerint való alaptőkeemelésnek akadálya nem volt, s végül, meri az alaptőkeeme­lésre vonatkozó közgyűlési határozai más irány­ban sem jelentkezik a törvény világos rendelkezé­sébe ütközőnek, az ezen közgyűlési határozatot megsemmisítő 47. sorszámú másodbirósági végzés ellen irányuló l el folyamodásnak helyt kellett adni. 1 A K. T. 160. §-nak abból a rendlekezésébő!, hogy a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegy­zékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létező­nek nem tekintetik, következik, hogy a részvény­társaság vagy annak fiókintézete mindaddig, amíg az a kereskedelmi cégjegyzékből törölve nincsen, fennállónak tekintendő. (Kúria P. II. 4277 '1026. sz. a. 1926 nov. 24-én.) indokok: Megerősíti ezl a K. T. 216. §-nak az a rendelkezése, amely szerinl a külföldi részvény­társaságnak oly határozatai, amelyek által a vál­lalat tárgyának megváltoztatása, a társaság felosz­lása, vagy egyesítése iráni történik intézkedés, a belföldi1 fióküzletére nézve csak attól az időpont­tól bírnak foganattal, amikor az illeni illetékes tőrvényszék állal a kereskedelmi cégjegyzékbe be­vezetve lettek. . Tényként van a fellebbezési bíróság íteleté­ben megállapítva, hogy az Aradi [pár és Népbank békésmegyei fiókintézete, amelynek főtelepe Ara­don, fióktelepe pedig Békéscsabán van, a gyulái kir. törvényszék kereskedelmi társaság jegyzéké­ből törölve nincsen, hogy annak függő ügyeit, u. m. a belétek kifizetését* a régi kölcsönök lebonyo­lítását, törlési engedélyek kiadását, — tehát a fiókintézetnek felszámolását II. F. intézi, aki ügyv. igazgatója volt az alperes fiókintézetének 102:5 június 30-ig, ekkor pedig hasonló minőségben a Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltóbankhoz lé pett ál. amelynek az alperesi r.-t- és a Magvar Le­számitoló és Pénzváltóbank egyenlő arányban ala pitói és rész\ ényesei. Ezekből a tényekből tévesen, jogszabálysér téssel vonta le a fellebbezési bíróság azt a követ­keztetést, hogy az alperesi cégnek békéscsabai fiókja megszűnt, — mert habár a fiókintézet e minőségében nj kereskedelmi ügyletekid nem is köt, — a régi ügyek lebonyolítása és a fiókintézet felszámolása még folyamatban van, amiből folyó­lag a fiókintézel jelenleg is fennállónak tekin­tendő. Erre mutat az is. hogy az alperes cég az 1926 február 11-én kell az 1925. évről szóló üzleti je­lentésében a békéscsabai fiókintézel a fennálló alapításai között sorolja lel. Minthogy ezek szerinl alperesnek a Békés­csabán alapított fiókintézete ez idő szerinl is fennállónak tekintendő, alperes a Pp. 28. §-a ér­telmében e telephelyének bírósága előtt perelhető). Részvénytársaság. (Elővételi jog.) 5. Az alaptőke felemelése alkalmával kibocsátói} uj részvények tekintetében a K. T. 163. S ábán foglalt rendelkezésen alapuló szabály az, hogy az uj részvényeknek harmadik személyek részére a régi részvényeseknek egészben, vagy részben kizá­rásával a belértéken lényegesen alul maradó ár mellett való juttatása csak a részvénytársaságnak, tehát maguknak a részvényeseknek is nyilván­valóan fontos s nyomós érdekből történhetik. (Kúria P. Vlíl 2382 1926. sz. a. 1926 dec. 2-án.) Indokok: A keresettel megtámadott rendkívüli közgyűlési határozatok értelmében az alperesi részvénytársaság alapi ő k éj ének felemelése alkal­mával kibocsátóit 31.000 drb nj részvénynek da­rabonként 20.000 korona kibocsátási árfolyam mellett a M. A. H.-nak való juttatása, s az ezl köveiden kibocsátott 100.000 darab uj részvény­nek 10.000 korona kibocsátási árfolyam mellell 1:1 arányban az immár 100.000 darab részvénnyel bíró régi részvényeseknek való ajánlása a M. A. H.-kal kötött s ugyanezen rendkiviili közgyűlés által jóváhagyott szanálási megállapodás folyo­mányaként az alperesi részvénytársaságnak, vagyis a részvényeseknek abból a nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekéből történt, hogy a meg nem támadott ténymegállapítás szerint ebben az időben az alperesi részvénytársaság válságos anyagi helyzetben volt, s mint a rendkívüli köz­gyűlésről leheli jegyzőkönyv tartalmazza, csakis ennek a szanálási megállapodásnak foganatosítása let le leheléivé további I enmaradását. Lzeknél fogva — szem előtt tartva, hogy a M. Á. H. e közbelépésével az alperesi részvény­társaság válsága pryo.solta.t0tt; mert a vállalat ma is fennáll s működik - nem lehet szó arroi. hogy a keresettel megtámadott határozatok a | részvényeseknek s közlük a leiperesnek. mini

Next

/
Oldalképek
Tartalom