Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Csehszlovák törvény a tisztességtelen versenyről

19Ü 11. sz. pal vethető fel. Amikor az OHE ma valamely hitelezőnek ;i 69. A agy 72. §. alá eső minőségél álllapitja meg, ugy ez teljesen objekfiv ismérvek alapján eszközölhető. Mennyi! ér a jelzálogfedezet, milyen fokú a rokonság — ezek tárgyi kritériumokból folyó következtetések. A követelés lenn- vagy lenn nem állásának egyéb momentumokból folyó elbírálása már bizonyos fokig szubjektív mérlegelés, tehát bírói cognitiót igényel s éppen ezért ezen vonatkozásban a gyakorlati megoldási más irányban találnók elképzelhetőnek. Tudomásom szerint annak idején talán először dr. Doroghi Ervin vetette fel azt a gondolatot s ezt most dr. Meszlény Arthur előkészítés alatt levő fizetésképtelenségi jogi kódex tervezetében továbbfejlesztette, hogy a kényszeregyességi eljárás bizonyos közbeiktatott, referészerü birói intézkedésekkel hozassék szerves kapcsolatba. \z OHE előtti eljárás során is ilyen referé keretében lenne helyesen megoldható e kérdés olyképpen, hogy az OHE előtt folyó egyességi eljárás során az adós részéről kifogásolt szavazati jog megadása kérdésében közbeszólókig, a referé eljárás lényegéből folyó gyors intézkedéssel a bíróság hozná meg döntéséi, melynek eredménye már az OHE előtt folyó egyesség számszerűségeinek kialakulásában is figyelembe jönne. Véleményünk szerint ez a 'megoldás alkalmas lenne arra, hogy a rendelet 29. §-a körűi ma tényleg fennálló visszásságokat aggálytalan megoldással végleg kiküszöbölje. A nyilvánvalóan alaptalan, rosszhiszemű bejelentések poenalizálása s a többi hitelezőkel is kárositó eljárás folytán a kártérítési kötelezettségnek szélesebb körben való érvényesilhetése a helyes megoldásnak további kiegészítő eszközei lehetnének. ELŐFIZETŐINKHEZ! Az év zártával kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijaikat postautalványon beküldeni szíveskedjenek, ellen esetben a lap további küldését beszüntetni volnánk kénytelenek. SZEMLE. A korlátolt felelősségű társulatokról és i vonatkozó Kuncz féle törvénytervezetről Dorogi ügyvéd előadásával megindított vitát a Magyar .jogász-egyletnek november 12-én tartott teljes illésében folytatták. Felszólalt dr. Sichermann Bernát, a TEBE jogtanácsosa, aki kifejtette, hogy abban a kérdésben, vájjon célszerü-e ezen társulati formának hazai gazdaságunkba való átültetése, kötött kezünk van, nemcsak azért, mert már az 1925. évi IX. törvény utasította volt a kormányt a megfelelő törvényjavaslatnak előterjesztésére, hanem azéri is. mert ezen intézmény európaszerte, belszólalt dr. Sichermann Bernát a TÉBE úgyszólván már minden államban létesült, illetőleg létesülőfében van és így jogi, valamint gazdasági bonyodalmakra vezetne, ha ezen alakulat elöl elzárkóznánk. Különben is ezen inlézmény megfelel gazdasági életünk azon irányzatának, mely szerint még azok is, akik különben valamely vállalatban személyesen részt venni óhajtanának, ezt csak ugy hajlandók megtenni, ha ezáltal nem kockáztatják saját, valamint családjuknak egész exiszlenciáját. Kívánatos léhát, hogy ezen vállalkozóknak is megadassék a lehetőség, hogy magukat a termelésbe bekapcsolhassák. Ezt a lehetőségei adja meg a korlátolt felelősségű társaság, amelyben minden tag csakis előre meghatározott törzsbetétével felel. Kétségtelen, hogy ezen alakulat is bizonyos veszélyekkel jár, illetőleg uj visszaéléseknek nyit teret, amiért is a törvényhozó feladata, hogy oly rendelkezésekel tegyen, amely ezen veszélyekel a lehetőség határán belül csökkentse. A Kunz-féle tervezetnek az az érdeme, hogy megfelelő intézkedésekkel a nagyközönséget ezen intézménytől távol tartani és meggátolni igyekszik azt, hogy arra nem hivatott elemek ilyen társulatok üzletrészeit megszerezzék, vagy megtakarított tőkéjüket gyümölcsözőleg ezeknél elhelyezzék. A tervezet, mely különben a német törvényt követi, nem vette ál ennek azon rendelkezését, mely szerint a tagok a törzsbetétek befizetése tekintetében egymásért szavatolnak, ami helyes is, mert a korlátolt felelősség természetéből következik, hogy mindegyik tag előzetesen pontosan ismerje az általa vállalt kockázat nagyságát. A német törvény és ezt követve a tervezet is sokszor felcseréli a törzsbetél és üzletrész fogalmát, miért is a tervezetnek vonatkozó rendelkezései helyreigazításra szorulnak. Egyáltalában kívánatos lett volna, ha a szerző nem a német, hanem az osztrák Iörvényt vette volna mintául. V Csehszlovák törvény a tisztességtelen versenyről. Július 28-án kihirdettetett és 1928. év január 28-án Csehszlovákiában is életbe fog lépni a tisztességtelen verseny leküzdéséről szóló törvén}', amelyet mi a trianoni békeszerződés határozmánya alapján már 1923-ban megalkottunk és 1924 május hé) 1-én életbe léptettünk. A csehszlovák lörvényhozásnak igy rendelkezésére állott néhány év mindenesetre lehetőséget nyújtott arra. hogy a szomszédos államok versenytörvényeinek a gyakorlatban való érvényesüléséről tájékozódást szerezzen. Ugy látszik, hogy ezen orientálódás kedvező volt a szomszédos államok törvényeire nézve, mert az uj csehszlovák törvény nagyjában megfelel az osztrák és a német törvényeknek, sőt mondhatni, a magyar törvénynek is. Az uj csehszlovák törvényben szintén van egy u. n. Getiétalklausel, amely a jó erkölcsökbe ütköző üzleti versenyt általában tiltja, (megjegyeztetvén, hogy a törvény tágabb e tekintetben, mert nem üzleti versenyről beszél, hanem ,,\virtsehaftlicher Verkehr'-ről, gazdasági forgalomról, ami azonban végeredményben talán ugyanannyit jelent). A versenyklauzulának még egy megszorítása van, hogy t. i. annak alkalmasnak kell lenni arra, hogy a versenytársai károsítsa; ami alatt természetesen elégnek kell tekinteni az absztrakt lehetőséget a kárositásra. A törvény, épugy, mini a magyar, vagy az osztrák, vagy a német törvények, külön foglalkozik a tisztességtelen verseny egyes konkrét fajaival, és pedig ugy magán-, mint büntetőjogi vonatkozásban, nagyjában megfelelően a szomszéd államok törvényhozásával. A tisztességtelen verseny magánjogi következménye szintén az abbahagyásra és kártérítésre irányuló kereset, mely utóbbinak előfeltétele azonban a vétkesség, vagyis a cselekmény tudatossága, illetőleg a tudomásnélküli vastag gondatlanság. Eltérés, a mi törvényünktől, hogy a csehszlovák tör-