Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Csehszlovák törvény a tisztességtelen versenyről

11. sz. KERESKEDELMI JUG vény nem ismeri az ideiglenes intézkedéseket, amely intézmény! a 23800/1924. I. M. számu rendelet szabályozza és csupán a büntetőeljárásban van annak helye (35. §.). Az elévülés kérdését (23. van annak helye (35. §.) — Az elévülés kérdését (23. vény. — A mi kamarai választott bírósági eljárásunknak telel meg körülbelül a törvényben szabályozott (49., 50. §-ok) egyeztetési eljárás. Csak a felperes, illetőleg igényjogosult kérheti az egyeztetési eljárást, amelynek célja, hogy a lelek között oly értelmű egyesség jöjjön létre, hogy a lisztességtelen versenyző ezirányu eljárását hagyja abba. Miután ezen egyeztetési orgánumnak döntése, tehát maga az egyesség nem hajtható végre, miként a magyar kamarai választott bíróság döntése, kérdés, hogy ezen egyeztető szervek, melyeknek kijelölése kormányrendelettel fog történni, mennyiben fognak beválni. Több gazdasági testület van kiszemelve, amelyek ily egyeztetésre fel lesznek jogosítva, ellentétben a bankügyekben felmerülhető tisztességtelen verseny ügyekkel, amely ügyekben csak egy szerv lesz az egyeztetéssel megbízva, és pedig azzal a további különbséggel is, hogy ezen szerv igénybevétele kötelező lesz, amennyiben takarékbetétre való csábításról van szó. A mi törvényünk 47. §-ával analóg intézkedést tartalmaz a törvény 54. §-a, amely quasi visszaható erővel bír a törvény életbelépte előtt elkövetett oly jogellenes cselekményre, vagy magatartásra, amely a törvény életbelépte után tovább folytattatik. Ha tehát valaki egy a törvény értelmében jogosulatlanul használt céget, vagy jogosulatlan megjelöléssel ellátott árul továbbra is ily módon használ, nem hivatkozhatik arra, hogy ő korábban jogosan használta ezt a céget (mert például be volt jegyezve), vagy ezt az árumegjelölést. A külföldiek aktorátusára nézve a törvény hasonló intézkedést tartalmaz, mint a Tvt. 31. §-a, vagyis külföldiek a törvény oltalmában csak akkor részesülnek, amennyiben a csehszlovák állam területén vállalatuk van, vagy pedig részükre ezt az oltalmat a nemzetközi szerződés biztosítja, vagy pedig, ha a viszonosságot igazoni tudják. — Különben az Iparjogvédelmi egyesület folyó év december 3-ára kitűzött teljes ülésén dr. Fuchs Károly prágai ügyvéd részletesebben fogja ismertetni a csehszlovák versenytörvényt, melyre a figyelmet ezúttal is felhívjuk. sz. I. A 32. számu jogegységi döntvény indokolása. iMult számunkból kimaradt.) A bírói gyakorlat az 1. pont alatt emiitett P. IV. 572/15—1924. számu határozat keltét megelőző és az azt követő időben egybehangzóan a 2. pont alatt felsorolt P. IV. 1465/16—1925. számu kúriai határozatban elfog lalt arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a zálogtartó hitelező — Írásbeli megállapodás hiányában — a kereskedelmi ügyletből eredő zálogot mégis birói közbenjárás nélkül adja el, ez a szabálytalan eljárás magát az értékesítést nem teszi érvénytelenné, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy, amennyiben a zálogbaadót a szabályellenes eladásból kifolyóan valamely kár érte volna, a zálogtartó ezt a kárt megtéríteni tartozik. A birói gyakorlat (a döntvény felsorolt 11 határozatot. Szerk.) a lehetett kérdésben — eltekintve a teljesen egyedülálló P. IV. 572/15.—1924. számu határozattól — évtizedeken át következetesen ;i fentebb kiemelt jogi álláspontnak megfelelően döntött. — a gyakorlat ezek szerint állandósultnak mondható. Az ettől az állandó birói gyakorlattól való eltérést sem elméleti, sem gyakorlati szempontok nem indokolják. A zálogjognak ugyanis az a lényege, hogy az elzálogitó részéről a lekötés szándékával a hitelezőnek átadott zálog biztosítékul szolgáljon a hitelzőnek arra. hogy a követelés lejártával — a kiegyenlítés elmaradása esetén — magát a zálogból kielégíthesse. A zálog értékesítésére vonatkozó szabályok nem folynak a zálogjog lényegéből, ezek nem is kényszerítő, hanem engedélyező (disposilivi jellegű szabályok és nem olyan föltétlen értékűek, hogy a felek érdekeinek minden körülmények közi megfelelnének. Éppen ezért nincs kizárva, hogy a lelek az értékesítés mikéntjét a törvényben megjelölt módozatoktól eltérően szabályozhassák. A kereskedelmi törvénynek a zálogtárgy magánúton való eladhatását korlátozó és általában az értékesítés módozatait szabályozó rendelkezési lóképpen azt célozzák, hogy a zálogtárgyak eladásának hivatalos ellnőrzés alá helyezésével az adós jogos érdeke lehetőleg megóvassék. Az elzálogiló adós érdeke azonban rendszerint arra szorítkozik, hogy a zálogtárgy — ha az érté kesités törvényi lehetősége egyébként be is állott — önkényszerü eladás utján el ne kótyavetéltessék. ne adassék el kisebb összegért, mint amennyiéri az szabályszerű értékesítés esetén elkelt volna. A zálogbaadónak ez az érdeke azonban megfelelő védelemben részesül akkor, ha a zálogos hitelezőt szabálytalan értékesítés esetén kártérítésképpen annak a különbözetnek a megtérítésére kötelezzük, amely a valósággal elért és a között a vételár köpött jelentkezik4amely a szabályszerű ut megtartás;; esetén elérhető lett volna. Ellenben merőben indokolatlan volna ezen túlmenően a zálogtárgy eladására egyébként jogosult hitelezőt — az értékesítés szabályellenessége miatt — ugyanazzal a joghátránnyal sújtani, amely a teljesen jogosulatlan eladás lényéhez fűződik, t. i. az előbbi állapot helyreálitásának a kötelezettségével. Ebből folyóan a zálogtárgy szabálytalan értéke sitésének következményeképpen általános elvül azt kellett kimondani, hogy az ilyen eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártéri lésre kötelezi, amely kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül ki. amely a szabálytalan értékesítés utján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű ut megtartása esetén elérhető lett volna. A gyakorlatban azonban merülhetnek fel esetek, amidőn a szabálytalan értékesítés következtében a zálogos adóst az árkülönbözeten felül másnemű károsodás is éri. Ezérl és mert a kártérítésre vonatkozó jogszabályok szerint az. aki kártérítésre